Jár a kártérítés a sérülteknek, de még sok a kérdés a Nemzetiben történt baleset ügyében

A biztosítási – és kártérítési szakjogász szerint nem tudni, hogy Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó milyen kárigényt nyújtott be.

– A kárigény benyújtása esetén a menetrend általában az, hogy – peren kívül – leülnek egyeztetni a felek. A legtöbb esetben a munkáltató előleget ad az érintettnek, ezzel is enyhítve a kialakult helyzetet, különösen, ha a baleset után ilyen hosszú idő telt már el. A Nemzeti Színházban történt baleset kapcsán ezt még nem látjuk, nem nyújtott még segélyt az alkalmazottainak a vezetés – hívta fel a figyelmet.

A biztosítási – és kártérítési jogász arra is kitért, érdekes kérdés az is, hogy a színház munkavédelmise mit állapított meg a balesetet követően. Valamint az is, hogy a két színész most táppénzen van-e, ugyanis ahhoz, hogy megkapják a 100 százalékos táppénzt, a munkáltatónak ki kell állítania egy baleseti határozatot.

– Ez persze nem azonos a felelősség megállapításával, de ahhoz, hogy jogosultak legyenek mondjuk az orvosi ellátásra, fontos. Ezek alapján már be lehet nyújtani a kárigényt, amely egy sérelemdíjból áll (ami egy egyösszegű kártérítés), valamint a tényleges vagyoni kárból áll, ilyen a gyógyszerek, ápolás, gondozás és az elmaradt jövedelem miatti kár is – sorolta.

Elmondása szerint az ilyen és ehhez hasonló ügyekben, a munkáltató attól szokott tartani, hogy ha elfogadják a kárigényt, és fizetnek, akkor elismerik a felelősséget is, miközben még zajlik a hatósági, rendőrségi vizsgálat. 

Ez egy téves következtetés, hiszen nem attól függ, hogy az illetékesek kapnak-e kártérítést, hogy a balesetben találnak-e felelőst, hiszen a baleset bekövetkezett 

– fűzte hozzá. Mint fogalmazott, ha volt balesetbiztosítása Horváth Lajos Ottónak és Szász Júliának, ezt az összeget nem lehet levonni a munkáltató által megfizetett kártérítésből, külön kell kezelni.

– Akkor tudna a színház kibújni a felelősség alól, ha a dolgozók, jelen esetben a két színész okozta a balesetet, mondjuk figyelmetlenség miatt. Ez azonban egy szubjektív megítélés a jogban, hogy mi számít figyelmetlenségnek, így ezekben a speciális helyzetekben egy igazságügyi munkavédelmi szakember szokott eljárni – példázta.

A szakember úgy vélte, ha maradandó kára keletkezik valakinek egy baleset miatt, vagy úgy gyógyul meg, hogy maradványtünete lesz, akkor egészségromlás miatt egy orvosszakértő állapítja meg a sérülés mértékét. Ilyenkor viszont meg kell várni a gyógytartam végét, a biztosító ugyanis addig nem tudja véglegesen rendezni, mert nem tudja mekkora a tényleges kár. Egy év után a biztosító saját orvosszakértőjének kell „egy jóslatot” adnia, és lezárnia az ügyet – hívta fel a figyelmet.

Borítókép: Horváth Lajos Ottó a Most vagy soha! című filmben (Forrás: Fórum Hungary)