– 250 ezer forintot utaltak át Szabó Zoltánnak az OTP-s számlájáról teljesen illetéktelenül – ezzel a szöveggel hívták fel telefonon a dunaújvárosi hírportál egyik munkatársát, akinek hamar leesett, hogy csalóval van dolga.
Az újságíró nem ijedt meg, és nem is csapta rá a telefont az illetőre, ehelyett inkább
rögzítette a beszélgetést, és belement a játékba,
már ha játéknak lehet nevezni, hogy naponta százmillió forintot csalnak ki bűnözők a gyanútlan áldozatok bankszámláiról. Egy idős hölgy képét mutatva beszélgetett a hívóval, tájékozatlanságot színlelve.
A hangfelvételből jól kivehető, hogy a „felderítő” megpróbálja kideríteni, hogy a kiszemelt áldozatnak van-e pénze, és érdemes-e vele foglalkozni. A vonal túloldalán lévő csaló
egy laikus számára még akár hitelesnek is tűnhet,
már-már professzionális bánásmódban részesítette a lap munkatársát is, ugyanis a call centerek által is használt nyelvezetet igyekezett visszaadni, bizalmat ébresztve a gyanútlan áldozatokban.
A csalóknak akkor válik érdekessé a hívott fél, miután elárulja, hogy mégis van egy kis megtakarítása, amit például a temetésére tett félre. Ez már elég „mézesmadzag” lehet, hogy érdemesnek tartsák arra, hogy tovább foglalkozzanak vele.
Ennél a pontnál az újságírót átkapcsolták az IT-szakemberükhöz, aki rá akarta venni, hogy egy kémprogramot telepítsen a telefonjára. – Ezzel elbíbelődtünk egy kicsikét, majd mivel eszem ágában sem volt semmit a készülékemre telepíteni, le kellett zárni valahogy a beszélgetést, hiszen most jöttek volna az adataim, lakcím, számlaszám és a többi, azt pedig már nem akartam megvárni – idézte fel az újságíró, hozzátéve:
a csalók állandóan a csalókra hivatkoztak.
– Így azt játszottam, hogy megérkezett a fiam és a menyem. Az addig felvételt készítő barátnőm itt bekapcsolódott a beszélgetésbe a menyem szerepében, s elég indulatosan közölte, hogy ezek csalók. Erre az „IT-szakember” kinyomta a telefont. A budapesti hívószámnak tűnő számot megpróbáltuk visszahívni, de nem volt elérhető. De ezen sincs semmi meglepő, hiszen akár családtagjaink meglévő telefonszámait felhasználva is tudnak nekünk csalók telefonálni – osztotta meg a történetet a Duol munkatársa.
Hogyan védekezhetünk a csalók ellen?
A statisztikai adatok szerint a tavaly év harmadik negyedévében 5667 esetben tudtak csalók pénzt leemelni valamely pórul járt ügyfél bankszámlájáról. A csalásokban érintett összeg a második negyedévi
hatmilliárd forintról 9,15 milliárd forintra emelkedett,
ami egyetlen negyedév alatt ötven százalékkal magasabb értéket jelent, mint amennyit a visszaélések nyomán a csalók 2017 és 2021 között öt év alatt el tudtak vinni az ügyfelek számláiról.
Ahhoz, hogy a jelenséget megállítsuk, és a kedves, informatív banki alkalmazottnak tűnő csalóknak ne dőljünk be, érdemes átnézni a Kiberpajzs oldalán olvasható tájékoztatót, és betartani az ott leírt tanácsokat:
- Kezelje óvatosan, fenntartással a kéretlen telefonhívásokat.
- Minél sürgetőbb a hívás, annál gyanúsabb. Lassítson, és gondolja át alaposan, hogy mit is kérnek valójában.
- Gyanús telefonhívás esetén ne adjon meg személyes adatokat, és szakítsa meg a beszélgetést.
- Ha a kijelzett telefonszám valóban a bank ügyfélszolgálati telefonszáma, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan keresik. Annak ellenőrzésére, hogy az illető valóban az, akinek mondja magát, keresse meg a szervezet telefonszámát (a weboldalán vagy online kereséssel), és lépjen vele kapcsolatba közvetlenül.
- Az ellenőrzéshez ne használja a hívó által megadott telefonszámot. A szám hamis lehet vagy kifejezetten a csaláshoz is létrehozhatták.
- A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat a kiszemelt áldozatról vagy a vállalatról, amelynek dolgozik, például a közösségi profilok felhasználásával. Nem bízhat meg a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat.
- Ha hitelesnek gondolja a telefonhívást, akkor is kérjen keresztazonosítást, melynek során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik felét pedig az ügyfél.
- Soha ne adja meg a betéti vagy hitelkártyája PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavát vagy az egyszer használható, második hitelesítési kódot. A bankok sosem kérik ezeket az információkat.
- Soha ne telepítsen mások kérésére programot a számítógépére vagy a telefonjára. A csalók sokszor vírusvédelmi megoldásnak beállítva, álcázva próbálják rávenni áldozatukat arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek.
- Soha ne utaljon pénzt telefonon érkező kérésre. Egy bank sosem kér ilyet.
- A csalási szándékú hívásokat azonnal jelentse a bankjának és a rendőrségen.
