„A választások megnyerésének feltétele, hogy jól határozzuk meg a választás tétjét. Az idei önkormányzati és európai parlamenti választások tétje pedig a háború vagy béke, a marakodás vagy gyarapodás jövőképe. Sajnos olyan világban élünk, amelyben az ukrán–orosz háború kitörése óta megváltoztak a játékszabályok” – mondta Lázár János a Demokratának adott nagyinterjújában. Az építési és közlekedési miniszter kifejtette, Keleten háború dúl, az Európai Unió és a NATO pedig egyre közelebb kerül a konfliktusba való belépéshez.
A magyarokat sok kérdés osztja meg, de azt hiszem, az mélyen összeköti a II. világháború után felnövő nemzedékeket, hogy békét akarnak. Ebben szerintem még a baloldali, liberális honfitársaim sem kivételek, ezért is feladatunk, hogy számukra is rámutassunk: amikor az általuk támogatott politikusok Ukrajna katonai támogatásáról beszélnek, az minden, csak nem pacifizmus
– fejtette ki a tárcavezető.
Magyarország, a kulcsállam
Lázár János szerint egy magyar politikus alapvetően azért küzd, hogy a Kárpátoktól délre Magyarország legyen a térség legerősebb állama. „Gazdasági értelemben az elmúlt 14 évben nagyon komoly dolgokat értünk el, gondoljunk akár a GDP-re, akár az életszínvonalra vagy az ország általános fejlettségére. Ma másképpen élnek a magyarok, nemcsak mint a kilencvenes években, a rendszerváltás sokkot jelentő, korai időszakában, hanem 2010-hez képest is, hiszen gyengén fejlettből azóta közepesen fejlett országgá kezdünk válni, amely politikailag a méretein túlmutató tekintéllyel és befolyással bír az európai, sőt a nemzetközi politikában” – magyarázta a miniszter, aki ugyanakkor hozzátette, hogy közben megváltozott a koordináta-rendszer: a világ átalakulóban van, újra kell definiálnunk Magyarországot, újra meg kell határoznunk hazánk helyét ebben az átalakulásban.
Meggyőződésem és politikai krédóm, hogy Magyarországot a térség kulcsállamává kell tenni
– hangsúlyozta Lázár János.
Lázár János szerint az árulást szeretik, az árulókat nem
A miniszter Magyar Péterről is kifejtette a véleményét.
Aki a Fideszből, ebből a valóban sokszínű, de egységesen szuverenista erőből ma kilép, az bizony az ország érdekeivel ellentétesen cselekszik, hiszen most különösen igaz az, hogy erős kormányra és erős politikai közösségre van szükségünk. Nehéz ezt másnak látni, mint egy közösség, egy nemzeti ügy elárulásának
– fogalmazott Lázár János Magyar Péterrel kapcsolatban. Szerinte az árulást általában szeretik a másik oldal képviselői, az árulókat viszont hosszabb távon nem, hiszen sosem bízhatnak meg bennük teljesen.
„Nem bezárásról van szó, hanem járműváltásról” – közölte Lázár János egyes vasúti szárnyvonalak korábbi megszüntetéséről. „A különbség a 2010 előtti időhöz képest, hogy ők nem küldtek az ott élőkért autóbuszt, hanem otthagyták őket mindenféle államilag biztosított közlekedési megoldás nélkül. A magyar közlekedést nemcsak az új tarifarendszer megalkotásával és bevezetésével próbáltuk mindenki számára vonzóbbá tenni, hanem annak a jognak az érvényesítésével is, hogy minőségi, fönntartható eszközökkel ingázhasson naponta mindenki, éljen bár nagyvárosban vagy vidéken” – fejtette ki a tárcavezető. Hozzátette, hogy
a következő fél évben szeretnének olyan személyszállítási törvényt előterjeszteni, amelyben pontosan meghatározzák és körbebástyázzák ezt a jogot, vagyis azt, hogy hogy milyen módon jogosult egy magyar állampolgár a lakóhelyéről államilag biztosított tömegközlekedési eszközzel a járási vagy megyeközpontba eljutni.
Magasházak nélkül
„Ha az elért eredményeket néznék, éppenséggel a mostani városvezetést kellene súlyosan Budapest-ellenesnek nevezni, míg Tarlós István volt az első, aki érdemi fejlesztéseket próbált végrehajtani a fővárosban, mert nekünk minden ellenkező híreszteléssel szemben nagyon is érdekünk, hogy Budapest erős legyen” – hangsúlyozta a sokszor Budapest-ellenességgel vádolt Lázár János. A Rákosrendezőre tervezett beruházással összefüggésben ugyanakkor leszögezte,
nem vagyok magasépület-párti.
„Mindig azokat a városokat tartottam példának, amelyek magasépületek nélkül fejlődtek, vagy azokat kitették a város szélére. Szerintem a Szent István-bazilikánál magasabb épületet Budapestre nem szabad építeni” – fejtette ki a miniszter, aki a Mol-toronyra utalva azt mondta, a pesti oldalon még nincs magasépület, 90 méter magasságot engedélyez a jelenlegi szabályozás, ha a befektető el akar ettől térni, azt mérlegelni fogják. „Én személyesen magasépület-ellenes vagyok. Ez egy nagy városfejlesztési dilemma, nem egyetlen ember ízlésén múlik, még ha az az ember most az építésügyért felelős miniszter is. Az arabok hagyományosan valami látványosat akarnak, hogy eladható legyen, és idejöjjenek érte az emberek, ahogy az emírségekben ez már működik. A világ egyik legjobb és legerősebb ingatlanfejlesztőiről van szó, akik a semmiből építettek egy világvárost, míg a mai budapesti vezetés egy meglévő világvárosban nem csinál semmit” – mutatott rá Lázár János.
