– Az elmúlt évtizedekben hányatott sorsú műemlék volt a neobarokk Esterházy-kastély, nagyon rossz állapotban szereztük meg az egész ingatlanegyüttest, mely teljesen kihasználatlanul állt. Igaz, hogy a rendszerváltás előtt egy ideig közösségi használatú volt, de aligha újítottak rajta, később magántulajdonba került – mondta Bóka István a néhány hete átadott Esterházy-nyaralókastélyról.
Az előzetes várakozásokat némiképp módosította, hogy a munkálatok közben egy értékes falfestményre bukkantak, feltételezhetően a nyaralókastély építésével egyidejű alkotásra, amelynek restaurálása miatt késett az épületátadás.
– Rejtett értékre találtunk a nyaralókastélyban, a mai eszemmel azt mondom, hogy az egész épületet kutatni kellett volna. Olyan kordokumentumok rejlenek a falak mögött, amelyek Balatonfüred várostörténetének meghatározó részei. Itt kell megemlíteni a balatonarácsi Szőlészeti és Borászati Szakiskola területén álló Széchenyi-kastélyt is. Úgy látjuk, hogy annak a kúriának a falai is őriznek a város számára értékes falfestményt, amelyek szerintem megmenthetők volnának – mondta Balatonfüred polgármestere. Hozzátette, Széchényi Ferenc nyaralójáról van szó, ahol maga Széchenyi István is megpihent, tőle tudhatunk információkat a kastélyról.
A Balatonfüredet koncepciózusan felújító, a reformkor értékeit megtartó polgármester immár huszonkét éve vezeti a kulturális és társadalmi életéről, egyszersmind gyógyító vizeiről ismert tóparti várost.
Bóka Istvánt arról is megkérdeztük, hogyan lehetett a reformkor szellemiségét modern köntösben visszahozni Füreden. – Amikor egy ilyen nagyléptékű felújításnak nekiállunk, akkor határozott víziónknak kell lennie. Meg kell őrizni a múltat, de azt meg is kell újítani, hiszen a korábbi épületeknek és utcáknak ma más igényeket kell kiszolgálniuk – vélekedett.
Hozzátette: biztos, hogy a régi épületek és a zöldterületek megtartása alapvető cél volt. Ezért sajnálja, hogy ma is vannak olyan akár helyileg, akár műemlékileg védett ingatlanok, amelyek magántulajdonban vannak és hányatott sorsúak. Hozzátette, bízik abban, hogy ezeket is integrálni tudják a teljes reformkori városrészbe.
A városkép tekintetében lényegesnek tartja, hogy ne viacolor kővel építsenek, hanem terméskövet használjanak, ne beton térkövet, hanem lehetőleg olyan terméskövet építsenek az utakra, amely magyar és hasonlít az egykor volt útburkolatra.
– A füredi mészkövet, vagy a magyar márványt, a süttői követ használjuk az utcáink burkolására. A régi épületek mellé pedig, ha újat építünk, akkor igyekszünk magas minőségben és emberléptékű módon elkészíteni. Mindezek hozzájárulnak Füred sajátosságához – magyarázta. Arra is kitért, hogy a teljes Balaton-part megnyitása van most a fókuszban.
