Az Országgyűlés a mai napon 136 szavazattal megválasztotta az Alkotmánybíróság új elnökét Juhász Imre alkotmánybíró személyében. A testület élére azért kellett új vezetőt választani, mert Sulyok Tamás korábbi elnök márciusban köztársasági elnök lett. Az elnökről a képviselők titkosan szavaztak, a megválasztásához kétharmados többségre volt szükség.
A szavazás eredményének kihirdetése után Juhász Imre azonnal letette a hivatali esküjét, majd fogadta Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint miniszterek és államtitkárok gratulációját.
Az Alkotmánybíróság újonnan megválasztott elnöke március 15., a magyar sajtó napja alkalmából interjút adott lapunknak, amelyben a jog szempontjai felől közelítve tekintette át a sajtóviszonyok alakulását. Az interjúban szóba került az internet jelentette kihívás, a hamisított fotók ügye és az is, hogy a szuverenitását védő államnak oltalmaznia kell-e az ország médiaviszonyait.
Juhász Imre a médiatörvénnyel kapcsolatban egyebek mellett arról beszélt, hogy sokan álmukból felkeltve el tudják mondani a Deák Ferencnek tulajdonított mondatot, ami így szól: „Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.” Kiemelte:
Ehhez képest több mint száz passzust számlált az akkori sajtótörvényhez kapcsolódó – ma úgy neveznénk – végrehajtási jogszabály.
Az alkotmánybíró szerint jogi szempontból a közösségi média szabályozása is komoly kihívást jelent, ugyanis számos, a közbeszéd alakításában szerepet vállaló felületről nem tudni, hogy az ott megjelenő tartalmakat ki állítja elő, és azokért ki viseli a jogi felelősséget.
– Mint alkotmánybíró, a nyilvánosságban igyekszem távol tartani magam aktuális politikai kérdésekben való állásfoglalástól – jelentette ki Juhász Imre, aki a külföldi befolyásolási kísérletekkel kapcsolatban azt az álláspontot képviseli, hogy az államnak kötelessége garantálni, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt is, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.
Mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó információk alapján döntenek a választók. Ennek megfelelően minden valamirevaló államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi
– fejtette ki Juhász Imre.
