Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok – hangzott el a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb adásában, amelyben Áder János volt államfő Kurucz Kornélia biológussal, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusával beszélgetett.
A biológus kiemelte: ahogy átalakul a klímánk, úgy a szúnyogok aktív szezonja is átalakul. – Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását – tette hozzá.
Kurucz Kornélia elmondta: idén már februárban megjelentek a szúnyogok, és akár októberig is eltarthat a szezonjuk. A hazai fajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek, de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő. Európába érkezésüknek és terjedésüknek fő okozója az emberi tevékenység, az pedig, hogy képesek voltak megtelepedni és szaporodni, a klímaváltozással függ össze.
A meglévő ötven őshonos faj mellé újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak, és napközben is csípnek
– tette hozzá.
A biológus kiemelte: a szúnyogokkal és így az inváziós szúnyogokkal is a
legfőbb probléma a betegségterjesztő képességük.
Inváziós stratégiájuk része, hogy több generációt képesek produkálni egy szezon alatt, és már nappal is tudnak táplálékot keresni. Így sokkal gyakrabban találkozhatunk ezekkel a fajokkal, és mivel nappal is csípnek, nagyobb kockázattal vagyunk kitéve a csípéseiknek. Tehát ha már egy területen jelen van egy szúnyog által terjedő kórokozó, akkor nagyobb hatékonysággal terjeszthetik – ismertette Kurucz Kornélia.
A szakember ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy ezek a saját őshazájukban, ázsiai területeken
képesek olyan, számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni, mint a dengue vírus vagy a Zika.
– Ezekkel a betegségekkel korábban csak behurcolt esetként lehetett találkozni Európában, viszont már egyre fokozódik a kockázat — közölte Kurucz Kornélia. Felidézte, hogy tavaly volt Franciaországban egy dengue-csonttörőlázjárvány, amelynek hátterében az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte állt. Áder János kitért arra, hogy az őshonos szúnyogok is képessé váltak új betegségek terjesztésére.
A dalos szúnyog például a nyugat-nílusi lázat terjesztheti
– mondta, hozzátéve: ez a kórokozó emberről emberre nem terjed tovább.
– Nem az a kérdés, hogy lesznek-e ilyen új betegségek nálunk, akár Magyarországon, hanem az a kérdés, hogy mikor, és hogy fel vagyunk-e készülve rá megfelelően – hangsúlyozta a biológus.
A legjobb védekezés a megelőzés – mondta a szakember, kiemelve: magát a fertőzést, a csípést kell megelőzni, aminek módszere a szúnyogállomány gyérítése, erre sokféle lehetőség van, köztük a vízgyülemekben fejlődő lárvák elpusztítása.
Ha már betegségről van szó, ha már megfertőzött emberekről van szó, akkor már elkéstünk
– tette hozzá a biológus.
