Portik ellen 2019 augusztusában emeltek vádat, miután Tanyi György a börtönben terhelő vallomást tett rá. Tanyi vallomásában elmondta, hogy Prisztás József fejbe lövése után egy héttel, 1996. november 8-án Portik telefonon hívta, és találkozót beszéltek meg a Városligetben. Az olajmaffiózó ott rémülten közölte vele, hogy rendőrségi információkból tudja, Lakatos Csaba a Prisztás-gyilkosság miatti kihallgatásán a folyosón azt mondta a rendőröknek, hogy Portik áll a milliárdos vállalkozó likvidálásának hátterében, ezért Tanyit megkérte arra: ölje meg az általa besúgónak, „vamzernek” nevezett hajtót. A történet innentől ismert: néhány nappal később már Lakatos volt a célpont.
Bizalomvesztés okozta Gyüre halálát
Ehhez az eljáráshoz 2021-ben egyesítették Gyüre József kivégzését. Az áldozat az Energol-vezér régi bűntársa volt: Gyüre József és Portik több fiatalkorú társukkal együtt a 80-as években közösen fosztogatták a telefonfülkéket. Gyüre később részt vett az olajozásban is, majd a nagy budapesti robbantások lecsengése után, 1999 áprilisában, a XI. kerületi Karinthy Frigyes úton bérelt lakásán agyonlőtték. Az ügyészség vádiratában azt állította, hogy 1999-ben megromlott Gyüre és Portik között a korábbi baráti viszony, bizalomvesztés történt, ezért utóbbi megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát – K. Gábort és Sz. Józsefet –, hogy öljék meg a férfit. A bérgyilkosok 1999. április 25-én megjelentek a sértett bérelt lakásán, és K. Gábor hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést leadott a férfira, aki a helyszínen meghalt. Az ügyben hosszú ideig nem találták a tetteseket, ám pár éve az egyik elkövető, Sz. József alkut kötött a rendőrökkel, és több alvilági leszámolás (köztük a Fenyő-gyilkosság) mellett a Gyüre-merényletről is lerántotta a leplet.
Portik egyik legrettegettebb katonájának büntetését enyhítette a bíróság
Portik első és másodfokon is húsz évet kapott, K. Gábor esetében azonban elnézőbb volt a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla: az ő büntetését 14-ről 12 évre csökkentették. A bíróság az időmúlással magyarázta az enyhébb döntés kiszabását, ami egy „hétköznapi” ügyben rendben is lenne. Csakhogy a Portik vezette, a 90-es évek olajszőkítési ügyleteiből hatalmas vagyonra szert tevő bűnszervezet tevékenysége példátlan a magyar kriminalisztika történetében. Robbantások, gyilkosságok, gyilkossági kísérletek sora köthető hozzájuk. Ennek a társaságnak pedig K. Gábor is fontos tagja volt, aki a vallomások szerint igazi nehézfiú hírében állt és több támadásban is részt vett.
És itt jutunk el a lényeghez: a Portik-féle szervezett bűnözői csoportosulás által elkövetett bűncselekmények (köztük a Gyüre-ügy) felgöngyölítése azért tartott hosszú évekig, sőt több esetben évtizedekig, mert likvidálták a koronatanúkat, az életben maradt „nagy titkok tudói” pedig vagy halálosan meg lettek fenyegetve, vagy maguktól „jöttek rá”, hogy jobb, ha hallgatnak. Persze az ügyek elhúzódáshoz, nem kérdés, kellett néhány korrupt rendőr is.
Egy egész utcával együtt robbantották fel az olajügyek koronatanúját
Vegyük sorra, kikkel is számoltak le kíméletlenül: jó példa erre a fentebb már említett Lakatos Csaba esete, aki alighogy összefüggésbe hozta Portikot a Prisztás-gyilkossággal a rendőrségen, máris golyókat kapott ajándékba. Ezek után nem csoda, ha a férfi csaknem húsz évig hallgatott. Portikot nem sokkal Prisztás kivégzése után egy, az éjszakai életben Lakatosnál jóval nagyobb név is összekötötte vallomásában az áldozat megölésével: ő nem volt más, mint Boros Tamás. A férfi nemcsak erről, hanem az illegális olajszőkítésről, Portik és az energolos cégtársai gazdasági bűncselekményeiről, valamint rendőri és közéleti kapcsolatairól is lerántotta a leplet 1997 januárjában. A videóvallomás azonban gyakorlatilag már másnap Portikék kezében landolt, ezzel pedig Boros sorsa meg lett pecsételve, csak idő kérdése volt, mikor végzik ki. Boros Tamás ellen több merényletet is elkövettek, végül 1998. július 2-án egy Kispolskiba rejtett pokolgéppel robbantották fel fényes nappal az Aranykéz utcában. Rajta kívül még három ártatlan járókelő is életét vesztette. Ekkor tanulta meg mindenki a magyar alvilágban: aki fecseg a rendőröknek Portikékról, az a halál fia.
Pénz helyett golyót kapott a bizalmas
Zsóvár Imre, az energolos körhöz tartozó veszprémi férfi is arról beszélt az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán néhány éve, hogy soha életében nem érzett még olyan félelmet, mint amikor megtudta, mi történt Borossal. A férfinak persze saját tapasztalata is van arról, mi a jutalma az „árulóknak”. Neki elég volt azzal csak fenyegetőznie, hogy feldobja Portikékat a rendőrségen, ha nem fizetnek neki több pénzt, és nem sokkal később Szlovákiában 1999 őszén fejbe lőtték. Csodával határos módon túlélte a támadást, majd újabb „hibát” követett el: hosszú vallomást tett a szlovák és a magyar rendőröknek a leszámolásos ügyekről nevekkel, dátumokkal, helyszínekkel. Persze, ahogy kilépett a rendőrségről, máris üzentek neki és halálosan megfenyegették, ezek után pedig mindent visszavont, amit előtte jegyzőkönyvbe mondott.
Aki egyszer besúgó lesz…
Gyüre József, ahogy az a cikkünk elején is szerepel, már nem volt ilyen szerencsés. Portik gyerekkori ismerőse, aki az olajozásban is részt vett, idővel veszélyt jelentett az energlosokra, így Portik elrendelte a kivégzését. Hasonlóan végezte pár évvel korábban Maka Gyula is, akit szintén Portikék „katonájaként” tartottak számon. A 26 éves férfit 1996. július 27-én ismeretlenek Ceglédbercel külterületére csalták, majd meggyilkolták. A gyilkosságról az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is említést tett 1997-es vallomásában. Boros elmondta, hogy egy előtte zajló beszélgetés alkalmával az energolosok azt ecsetelték, hogy pár évvel korábban Maka tudomást szerzett arról, hogy kik az elkövetői egy nagy kárösszegű fegyveres postarablásnak. A rendőrség milliós vérdíjat tűzött ki a nyomravezetőnek, erre ő a hatóságok kezére juttatta a tetteseket. Ez az „árulás” Portikék fülébe is eljutott, akik úgy gondolkodtak, ha egyszer megtette, hogy súg a rendőröknek, megteszi máskor is. Nem sokra rá Maka Gyula holttestét a telep környékén, egy szőlőben találták meg. Boros szerint az energolos beszélgetőtársak abban egyetértettek, a „srác” megérdemelte a halált.
