– Egyértelműen politikai támadásról van szó. Ha ezt előbb kihirdette volna az Európai Bíróság, az hatást gyakorolt volna a hazai választásokra, feltételezhetően a kormánypártok javára. Másodsorban Brüsszel most abban érdekelt, hogy a magyar kormányt olyan alkupozícióba kényszerítse, amely Brüsszelnek kedvező. Csakhogy ezt a magyar kormány nem hagyja – mondta a Magyar Nemzetnek Petri Bernadett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója.
Mint ismert, az Európai Unió Bírósága kétszázmillió euró (mintegy nyolcvanmilliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert „nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és az unión kívüli országok jogellenesen az unió területén tartózkodó állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén.
A büntetés alapja egy korábban Magyarország ellen elindított eljárás volt: 2020-ban a tranzitzónát az Európai Unió nyomására a magyar kormány felszámolta.
A tranzitzónát a bezárás előtt csak Szerbia felé hagyhatták el a bevándorlók. Az emberi jogok európai egyezményét alkalmazó strasbourgi bíróság azt állapította meg, hogy az egyirányú tranzitzóna nem minősül őrizetnek. Ezzel szemben az unió bírósága kimondta, hogy őrizetnek minősül, s ez ellentétes az unió előírásaival, így az jogsértő.
A konzervatívok megerősödtek: mi köze ennek a döntéshez?
A kutató elmondta: az Európai Parlament (EP) politikai összetétele is változik, megerősödött a konzervatív pártok közössége, így az Európai Néppártnak, valamint a baloldali szövetségeseinek azzal kell számolniuk, hogy sokkal nehezebben vihetik keresztül akaratukat a parlamentben.
– A konzervatív erőket meg kell győzni bizonyos elképzeléseik támogatásához – fogalmazott. Petri Bernadett úgy véli,
Brüsszel a mostani döntéssel üzenni akar a migrációt ellenző országoknak, politikai erőknek: így jár, aki nem követi az EU bevándorláspolitikai elképzeléseit.
Pedig nem az EU tíz esztendő óta elhibázott migrációs álláspontjának, hanem a józan ész elvének szavaztak bizalmat az európai emberek.
– Ez egy ultimátum, amit Brüsszel adott – tette hozzá. A következő időszakban ráadásul Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Mik a magyar kormány lehetőségei?
Petri Bernadett elmondta: az eljárásban rendes jogorvoslati eljárásnak nincs helye. Amennyiben elindul Brüsszel részéről az igényérvényesítés, a magyar kormánynak lehetősége van hivatkozni olyan teljesítményekre, amellyel lehetővé válik a kiszabott büntetés összegének csökkentése.
A közös határvédelemre kiadott 700-800 milliárd forintos összeg egy ilyen hivatkozási alap lehet. Ezt beszámíthatják
– mondta. Hozzátette: Magyarország is jogi eljárást indíthat ezen költség érvényesítésére, ugyanis a mi értelmezésünkben a határvédelem terén nyújtott teljesítményünk elismerése a lojalitás, ez lenne a szolidaritás. A másik lehetőség az uniós forrásokra terjed ki, amelyek egy részét a mai napig nem kaptuk meg, ennek terhére beszámítható a bírság.
A szakértő kifejtette, volt már példa arra, hogy ilyen bírságot csökkentettek: Lengyelországot 2021-ben az igazságügyi helyzettel kapcsolatban büntették meg.
Varsó számos korábbi igazságügyi intézkedésre hivatkozott később, ezáltal tudták csökkenteni a büntetés mértékét. A szakértő szerint az unióban elébe mentek az uniós források vagy a határvédelmi költségek kifizetésének, és azt akarják, hogy előnybe kerüljenek a következő időszak alkudozásai során hazánkkal szemben, legyen szó akár a csúcsvezetői helyekről vagy egyéb stratégiai döntésekről. – A magyar kormány azonban ezt nem fogja hagyni Brüsszelnek, hiszen a magyar emberek bizalma jelenti erre a felhatalmazást, és több jogi lehetőségünk van rá alku nélkül is, hogy a nekünk megfelelő megoldást válasszuk az ügy rendezésére – jelentette ki a szakértő.
Százszoros büntetést kaptunk
– Továbbra sem javult a helyzet, és hatalmas a nyomás a határon szolgálatot teljesítő rendőrökön – jelentette be Zsigmond Barna Pál államtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. A PestiSrácok beszámolója szerint Bakondi György elmondta: tovább ront a helyzeten az EU által elfogadott migrációs paktum, amelyhez hazánk nem csatlakozott, de annak a létezése felbátorítja az embercsempész-hálózatokat.
Szerinte a paktum nemcsak az illegális bevándorlók, de az őket az EU-ba juttatni kívánó szervezetek dolgát is megkönnyíti.
Nincs benne szó többek között arról, hogy őrizetbe kell venni a feltartóztatott migránsokat, inkább a befogadási folyamat megkönnyítését irányozza elő – húzta alá a főtanácsadó. A bevándorlás megakadályozásának kapcsán a tábornok kiemelte Brüsszel elképesztő kettős mércéjét is. Úgy vélekedett: szemléletes, hogy a balti államok és Lengyelország esetében támogatják a kerítés építését és a határ védelmét, ám hazánkat nemcsak elmarasztalják, de példátlan ítélettel meg is bírságolják.
Bakondi György kitért az Európai Bíróság által hazánkra kirótt kétszázmillió eurós büntetésre is, amiért hazánk nem engedi be az illegális bevándorlókat.
Olyan, hogy a bíró kevésnek tartja az ügyész által javasolt büntetést, Magyarországon utoljára az ötvenes években fordult elő
– fogalmazott Bakondi György.
A büntetésről Zsigmond Barna Pál kijelentette, hogy ez egyértelműen politikai támadás. Mint mondta, nem mehetünk el amellett sem, hogy a hasonló bírságok kiszabásánál elméletben figyelembe kellene venni a tagállamok GDP-jét.
– Ekkora összeget még a gazdagabb tagállamok esetében sem róttak ki soha. A magyarhoz hasonló gazdaságú országok esetében pedig legfeljebb egy–öt millió euró közötti bírságról lehetne szó, nem annak százszorosáról – fogalmazott.
