Mindig is az elvégzett munkában és az általunk felépített csapatban hittem, aminek köszönhetően 2010 óta kiszámítható, stabil jövőképe van a városnak. Veszprémet európai mércével mérjük, és a kontinens legélhetőbb városaihoz akarunk felzárkózni. Ezért is volt fontos számunkra az Európa kulturális fővárosa (Ekf) projekt elnyerése és megvalósítása, amely közelebb vitt bennünket kitűzött célunkhoz – jelentette ki Porga Gyula, Veszprém polgármestere, aki a választók döntésének köszönhetően most negyedszer nyerte meg a polgármester-választást.
A városvezető elmondta, nagyon nehéz lenne felsorolni az elmúlt években elért eredményeket és befejezett beruházásokat, hiszen olyan sok van belőlük.
A kulcs tényleg az volt, hogy pontosan tudjuk, hova szeretnénk eljutni, és ehhez próbálunk minden lehetőséget megragadni, hogy kiegészítsük a saját bevételeinket, és a projekteket külső forrásból is tudjuk finanszírozni
– emelte ki a városvezető, aki elmondta, a városvezetés nagyon eredményes és sikeres volt az uniós fejlesztési pénzek elnyerésében és azok hatékony felhasználásában is.
Az Európa kulturális fővárosa program olyan lehetőséget kínált, ami tökéletesen illeszkedett a jövőképünkhöz. A Modern városok program forrásait is olyan projektek megvalósítására hívtuk le, amelyek a veszprémiek életminőségét javítják. Nem szimbolikus nagyberuházásokba vágtunk bele, sokkal inkább olyan változtatásokat kezdeményeztünk, amelyek komfortosabbá, élménygazdagabbá teszik az itt élők mindennapjait
– magyarázta Porga Gyula, majd hozzátette, a fejlesztésekkel, a beruházásokkal kapcsolatban mindig kikérik a veszprémiek véleményét. Rendszeresen tartanak fogadóórákat, lakossági fórumokat minden olyan helyszínen, ahol komolyabb beruházásokat terveznek.
Nyilván mindenki akkor elégedett, hogy ha az ő véleménye, az ő szándéka, az ő jobbító javaslata célba ér, megvalósul. Mindannyian szeretjük alakítani a saját életünket, és kevésbé vagyunk boldogok, ha ezt mások teszik velünk. Éppen ezért törekedtünk arra és törekszünk a jövőben is, hogy a fejlesztések révén ne csak a városvezetés érezze magát sikeresnek, de mindenki, aki Veszprém közösségi életéből részt vállal
– mondta a polgármester, aki kiemelte, a lehető legszélesebb körben igyekeznek megismertetni az elképzeléseiket és a tervekbe beépíteni a finanszírozható javaslatokat.
A megvalósult projektekkel kapcsolatban Porga kiemelte, hogy azokkal tájsebeket, rozsdafoltokat szüntettek meg, miközben hiányzó, sokak által igényelt funkciókat hoztak létre. Az Ekf révén jelentősen tudták gyorsítani a tervezett fejlesztések megvalósítását. És néhány megkezdett munka most is tart, amikor beruházások tucatjait kénytelenek felfüggeszteni szerte az országban.
Nekünk az volt az alapvetésünk, hogy megnéztük, melyek azok az épületroncsok vagy ingatlanok, amelyek évek óta kihasználatlanok, majd pedig terveket készítettünk a felújításokra. Ezzel együtt felmértük, hogy mik azok a funkciók, amelyek kiszolgálják a lakossági igényeket, nem mellékesen hosszú távon is fenntarthatóak. Ez utóbbi szempont nálunk kulcsfontosságú, ezért is vagyunk büszkék arra, hogy önfenntartó kulturális intézményeink is vannak.
– magyarázta a polgármester, kiemelve, ezeknek a fejlesztésnek az egyik klasszikus esete a gyerekkórház egykori épülete volt, amely a kilencvenes évek közepe óta üresen állt, ma pedig sportegyesületek, klubok, szakkörök és vállalkozások által maximálisan kihasznált mozgásközpontja a városnak.
A romos ingatlan tulajdonjogát úgy kértük az államtól, hogy ne kelljen fizetnünk érte, majd az Európa kulturális fővárosa programból felújítottuk az épületet, amelyben különböző mozgásművészeti tevékenységeket végző csoportok kaptak helyet. Bár az ingatlan közfunkciót lát el, nem az önkormányzat üzemelteti, hanem egy olyan vállalkozás, amely már azzal bizonyította rátermettségét, hogy a kulturális centrumunkat közmegelégedésre működteti. Így pedig reményeink szerint az épület sokáig fogja szolgálni a veszprémieket
– jegyezte meg a polgármester.
Lapunk kérdésére válaszolva Porga Gyula elmondta, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra Veszprém a saját kategóriájában a húsz legélhetőbb európai város egyike legyen. Ehhez azonban még számos feladat áll a település előtt.
Nagyjából három kategóriára lehet osztani a fejlesztéseket. Az egyik nyilván az infrastruktúra, ugyanis az életminőségnek egyik fontos eleme az utak, a közművek, közszolgáltatások állapota. Itt nyilván a közlekedés, parkolási kihívások megoldása okoz komoly gondot, ahogy a legtöbb városban is. Ebben vannak nagy projektek, amelyekhez állami, kormányzati támogatás is szükséges, ilyen az új völgyhíd megépítése és az elkerülő út folytatása
– jelentette ki Porga, majd hozzátette, az önkormányzatnak emellett komoly feladatai vannak a belterületeken, ahol elöregedett az úthálózat, illetve némely intézmény felújítására is szükség van. Emellett most készült el a város karbonsemlegességi stratégiája, amelynek célja, hogy a település – beleértve a veszprémi önkormányzatot és valamennyi intézményt is – energiatakarékosabbá váljon.
A másik eleme ennek a projektnek a szolgáltatások színvonalának a javítása.
Ebbe a körbe épp annyira tartoznak a közszolgáltatások, mint a bölcsődék, az óvodák, az iskolák, valamint az egyetem. Továbbá nagy szükség van az egészségügyi és kulturális szolgáltatók bővítésére is. Az előbbi esetben ugyancsak fontos szerep hárul az államra
– emelte ki a polgármester, aki elárulta, a közszolgáltatások folyamatos bővítése érdekében igyekeznek minél több mikroprojektet megvalósítani. A harmadik pedig városszerte a közösség építése.
Egy közösség életminőségének, egy város élhetőségének fontos feltétele, hogy milyenek az emberi viszonyok, milyenek a közösségek. Nem véletlenül pályázik Veszprém az Európa Sportrégiója címre, részben mert európai mércével mérjük magunkat, részben mert egyértelmű célunk, hogy a közösségben is tudjunk erősödni
– zárta a beszélgetést Porga Gyula.
