Ferencz Orsolya felidézte, hogy 2018-ban elkezdték a munkát, megalkották Magyarország űrstratégiáját, majd elindították a Hunor programot, hogy ismét magyar űrhajós léphessen a világűrbe. A közvélemény újra elkezdett beszélni a világűrről, téma lett a leendő űrutazás és sikerült felhívni a figyelmet az űrtevékenység fontosságára.
A koronavírus-világjárvány és az orosz–ukrán háború árnyéka ellenére egyre aktívabban vesznek részt az Európai Űrügynökség munkájában, megtízszerezték a regisztrált magyar szereplők számát, a hazai űrszektor nemzetközi méretét, láthatóságát. – Ez egy igazi sikersztori – fogalmazott a miniszteri biztos.
Hozzátette: új szakpolitikát teremtettek, és akik először megmosolyogták a témát,
ma már intenzíven érdeklődnek a szakterület iránt, és nő az űrszektorral foglalkozó cégek száma.
Az UniSpace programot Ferencz Orsolya jelentős felsőoktatási innovációnak nevezte, amelyben a legkiválóbb magyar egyetemek vesznek részt, előbb 17, mostantól pedig az állatorvosi egyetem, az Andrássy Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem, valamint a Milton Friedman Egyetem csatlakozásával 21 intézmény, és ősztől már angol nyelven is elérhetőek a képzések négy szakirányon. Az oktatók részt vesznek a magyar űrhajósjelöltek kiképzésében is – jegyezte meg Ferencz Orsolya.
Tavasszal átvették oklevelüket az első évfolyam végzős hallgatói, akik közül sokan már el is helyezkedtek a szektorban, ami erős motivációt jelent a folytatásra és a program nemzetközi megerősítésére – jelentette ki a miniszteri biztos, köszönetet mondva minden együttműködőnek.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára közölte, céljuk, hogy Magyarország a felsőoktatásban és az innovációban Európa és a világ legjobbjai közé lépjen, ehhez kulcsfontosságú az együttműködés az ipari szektor és az egyetemek között. Kitörési pontokat, a jövőben felértékelődő területeket kerestek a kutatási ökoszisztémában, és ilyen, a jövőben felértékelődő területként azonosították a digitális, valamint a zöldátállás, az egészséges életmód, továbbá a biztonság és védelem ügyét, ennek keretében pedig az űripart – folytatta a helyettes államtitkár.
Közölte, hogy az űripar ökoszisztémája elsődleges fontosságú biztonsági szempontból, de az onnan származó tudás megjelenik a civil felhasználású technológiákban is. Az újabb négy intézmény csatlakozása az UniSpace-hez is azt szolgálja, hogy Magyarországon az űrtechnológiai szektor erősödjön és ott legyen Európa legjobbjai között – jelentette ki Bódis László. Hozzáfűzte, ezen a speciális területen már az eddig elért hallgatói létszám is kiemelkedő, de remélhetőleg tovább nő a számuk.
Deli Gergely, a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora emlékeztetett arra, hogy Magyarország űrstratégiáját 2021-ben fogadták el, az UniSpace Magyarország konzorciumot pedig 2022-ben alapították. Az eltelt évek szerinte bebizonyították annak sikerességét, az együttműködés gyümölcsöző volt, 2024 elején hetven diplomát adtak át a képzést sikeresen elvégzett szakembereknek, ősztől pedig már angol nyelven is indulnak a képzések.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrtechnológiai, a Debreceni Egyetem innovatív táplálkozási és űregészségügyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrtudományi, az NKE pedig világűr-politikai tanácsadó képzést folytat – sorolta a rektor.
Úgy vélte, hogy a részt vevő egyetemek tudásuk legjavából járulnak hozzá a 21. század követelményeinek megfelelni képes szakemberek képzéséhez, a konzorcium pedig úttörő vállalkozásával példát adhat más szektoroknak is.
Bihari Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese arról beszélt, intézményük jelentős szerepet játszott az űrtechnológia fejlesztésében, és az űreszközök építése mellett az űrtechnológia mindennapi hasznosításának lehetőségeivel is foglalkoznak.
Az UniSpace program keretében 2022-ben indított, három szemeszteres képzést tizenöten végezték el, mostanra pedig felkészültek az angol nyelvű szak indítására – közölte. – Kívánom, hogy közösen érjük el a csillagokat – fogalmazott Bihari Péter.
Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a Földön is meghatározó előrelépésekhez vezet az űrtechnológia fejlődése, példaként a mobiltelefonokat említette.
A Debreceni Egyetem olyan szakembereket képez, akik az űrhajósok problémáival foglalkoznak, azonban a Földön már most problémát jelentenek, így olyan növények termesztése, amelyek kevés vizet igényelnek, vagy az izomveszteség csökkentése, amely az idős embereknek is nagyon fontos lehet – magyarázta Csernoch László.
