Negyvennégy évvel Farkas Bertalan utazása után most Kapu Tibor és Cserényi Gyula előtt nyílik meg az a lehetőség, hogy az űrben teljesíthessenek szolgálatot. Az ide vezető útról, a HUNOR-programról és az előttük álló feladatokról kérdezte a két magyar űrhajóst a Mandiner.
– A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021 októberében indította el ezt a programot. 2022 január végéig várták a jelentkezéseket. Fontos tudni, hogy a program több részből áll: az izgalmasabb része, amelyre többen kíváncsiak, az az űrhajósok kiválasztása és kiképzése, de van egy tudományos oldala is, amely során azokat a kísérleteket választják ki, amelyeket a kutatóűrhajós felvisz majd a világűrbe – részletezte a lapnak Kapu Tibor.
Kiemelte, hogy a programot nagy érdeklődés övezte, mintegy 500 jelentkezés futott be, de ebből csak 247 volt érvényes. Ezt követte az első online kognitív teszt. Ezután már személyesen tesztelték a jelentkezőket Hamburgban, a Német Légügyi Hatóságnál (DLA), ebbe a körbe már csak 44-en jutottak be. A DLA koordinálja az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajós-kiválasztását is, tehát már az elején megfeleltették őket azoknak az egészségügyi és kognitív elvárásoknak, amelyeknek az ESA űrhajósai is eleget kell hogy tegyenek.
Mítoszok az űrhajósokkal kapcsolatban
Cserényi Gyula a lap érdeklődésére több mítoszt is eloszlatott az űrhajósok alkalmasságát befolyásoló tényezőket illetően. – Már nem az 1970-es években élünk, amikor vadászrepülő-pilótákra vagy katonákra volt szükség űrhajósként. Napjainkra teljesen megváltozott az űrhajósok szerepköre – magyarázta.
– Akkoriban repülni, vezetni kellett az űrhajót, műveleteket kellett végrehajtani egy pályára állás során. Ma már ezeknek a jelentős részét számítógépes rendszerek hajtják végre. S mivel 50 évvel ezelőtt még nem ismerték, hogy az űrbeli körülmények milyen hatással vannak az emberi szervezetre, nagyon beszűkültek az egészségügyi paraméterek. Ezért is vannak a köztudatban még mindig azok a sztereotípiák, hogy tökéletes a szemünk, nincsen lyukas fogunk
– oszlatta el a tévhiteket Cserényi, ugyanakkor hozzátette: természetes, hogy az átlagnál jobb fizikumuk van, de az nem kizáró ok, ha például van tömött foguk, bár az igaz, hogy amalgámtömésük nem lehet.
– Nekem tömött fogam és kontaktlencsém is van. Ugyanakkor szabályozott, hogy milyen magasak lehetünk, hány kilót nyomhatunk, mekkora lehet a testtömegindexünk (BMI). Sok paraméternek meg kell tehát felelni, számtalan orvosi és terheléses vizsgálaton kellett átesnünk ahhoz, hogy idáig eljuthassunk
– fejtette ki az űrhajós.
Mi lesz a magyar űrhajósok feladata?
Leendő feladataikról Cserényi Gyula elmondta: öt alapkísérletük van, amelyek lényegében életre hívták a HUNOR-programot.
– Van dozimetriai kísérlet, amely segítségével az űrbéli káros sugárzás várható hatásait lehet megbecsülni – mondta, kiemelve: ebben már van tapasztalatuk, mivel a még ma is használatban lévő, továbbfejlesztett Pillét Farkas Bertalan ugyancsak magával vitte.
– Növénytermesztési kísérletünk is van, amelynek lényege, hogy egy minden részében ehető és nagyon ellenálló növényt szeretnének a súlytalanság állapotában növeszteni. A gyógyszerkísérletünk során pedig egy olyan hatóanyagot tesztelünk, amely egy hosszú űrutazás alatt lehet nagyon hasznos az űrhajósoknak
– mondta Cserényi Gyula, majd hozzátette: lesz egy anyagtudományi kísérlet is, amellyel azt igyekeznek majd kideríteni, hogy holdporból vagy vasporból hogyan lehetne építőanyagot készíteni.
Az orvostudományi kísérlet egy telemedicinával foglalkozó kutatás lesz: olyan eszközöket szeretnének kifejleszteni, amelyek egy hosszú utazás során vizsgálni tudják az űrhajós paramétereit és az azok közötti összefüggéseket is, biztosítva a megfelelő döntést az esetleges gyógykezelésről. Összességében elmondható, hogy a felsoroltak mind a hosszú távú űrutazásra irányulnak, de a fenti vizsgálatok a földi életre, a különböző tudományágakra is kihatnak, hasznot hajtanak – sorolta.
Az alapkísérletek mellett egy nyílt felhívást is közzétett a program. – Az arra beérkezett pályázatokat még értékelik a szakértők, de hamarosan azokról is többet fogunk tudni mondani – árulta el Cserényi Gyula.
