Hogy ne legyen rémálom a nyaralás, ezeket a szabályokat érdemes betartani

A vízi rendőrök és a vízi mentők figyelmeztetnek: nem mindegy, hogyan és hol hűtjük le magunkat.

Az életünkbe kerülhet, ha rossz helyet választunk a strandolásra

A rendőrség adatai alapján 2016 óta szinte minden évben száznál többen vesztik életüket a hazai tavakban és folyókban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb tragédia azért következik be, mert a strandolók meggondolatlanok, nem elég körültekintőek vagy rosszul mérik fel a képességeiket. A vízi mentők szerint tudomásul kell venni, hogy

az élővíz nem uszoda.

– Attól, mert az uszodában jól megy az úszás, még nem biztos, hogy így lesz egy tóban vagy a nyílt vízen, mert teljesen mások a körülmények. Érdemes ilyenkor lassabban tapasztalatot gyűjteni, kipróbálni, hogy ami az uszodai körülmények között jól ment, az hogy megy nyílt vízen – hívta fel a figyelmet a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) munkatársa.

Illés Zoltán vízi mentő szerint olyan vízparti fürdőhelyre nem érdemes menni, amely nem kijelölt strandterület és nincsenek vízi mentők. A nem kijelölt fürdőhelyekkel ellentétben ugyanis azok a partszakaszok, amelyek strandként üzemelnek, a biztonságunkat szolgálják: így a bójasorral leválasztott fürdőzési terület is, ahová vízi jármű, de még vízibicikli sem mehet be.

Leginkább azzal lehetünk a fuldokló segítségére, ha segítséget hívunk (Fotó: Pexels)

– A kijelölt strandokon vízi mentőt is találunk, ami nem garancia arra, hogy nem lesz baj, de az biztos, hogy lesznek ott mások is, akik probléma esetén értesíthetik őket. Érdemes a bójasoron belül úsznunk, a parttal párhuzamosan, nem bentről a nyílt víz felé – tanácsolta, hozzátéve, hogy amíg az uszodai körülmények között pontosan ismerjük a víz hőmérsékletét, a víz minőségét és annak átláthatóságát is, a nyílt vízen semmi sem állandó. A hőmérséklet hol melegebb, hol hidegebb, ami ijedséget okozhat, miközben az időjárásnak is ki vagyunk téve.

– Váratlanul érhetnek minket a szél által keltett sodrások és a nyílt víz saját áramlásai. Az uszodában, amikor faltól falig, ötven vagy huszonöt métereket úszunk, ott a tudat, hogy vár a fal. Szabadvizek esetében viszont kiszolgáltatottabbak vagyunk – figyelmeztetett.

Mit tegyünk, ha fuldoklót látunk?

A vízi mentő szerint egyetlen módja van, hogy észre tudjuk venni, ha valaki fuldoklik: odafigyelünk egymásra. Éppen ezért azt javasolja, hogy soha ne egyedül menjünk a vízbe, mert senki nem fogja észrevenni, ha bajban vagyunk. Életmentő lehet az úgynevezett önmentés képessége is, vagyis az, hogy képesek vagyunk észrevenni, ha bajban vagyunk és tisztában vagyunk a saját helyzetünkkel. Ha ezt időben felismerjük, a strandolókat megkérhetjük, hogy hívjanak segítséget.

A vesztünket okozhatja az is, ha egy fuldokló segítségére sietünk. Fontos alapszabály, hogy soha, semmilyen körülmények között ne ússzunk oda a fuldoklóhoz.

– Egy fuldokló nem egy megmentő személyt érzékel, hanem egy eszközt, amelynek a segítségével megpróbálhat a víz felszínén maradni. Tehát biztos, hogy megragadja a segítőjét, és lenyomja a víz alá. Ebből a fogásból viszont nehéz, szinte lehetetlen kiszabadulni – emelte ki, hozzátéve, hogy a legjobb, ha azonnal segítséget hívunk, majd hallótávolságon belül megközelítve a fuldoklót, próbáljuk megnyugtatni.

A vízi mentők szerint érdemes a legnagyobb kánikula idején is megfontoltan fürdőzni, mert legalább annyira veszélyes lehet a lubickolás, mint maga a hőség.

– Aki tudja, hogy beteg, legyen még óvatosabb, ne terhelje magát. Minden esetben törekedjünk a csoportos fürdőzésre, hogy rosszullét esetén azonnal segítséget kaphassunk vagy nyújthassunk – figyelmeztetett a vízimentő.

Gyászba borult a Duna is

A Dunán történt balesetek és vízbefulladások száma stagnál, inkább csökkenőnek mondható – közölte a Magyar Nemzet kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Kapitánysága, amely a Duna teljes magyarországi szakaszán rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. A rendőrség tapasztalatai szerint a korábbi években a személyhajózás a Covid-járvány miatt kisebb forgalmat bonyolított, így

a nagyhajós balesetek száma csökkent, míg a sport- és szabadidős célú hajózás terén a forgalomnövekedés miatt több esemény történt.

A vízi rendőrök ugyanakkor hozzáteszik: sok mindentől függ, hogy végül baj történik-e, így a hajóforgalom nagyságától, a hajózást befolyásoló időjárási tényezőktől és a vízijármű-kategóriák jelenlététől is.

Hiába figyelmeztetnek minden évben a vízi rendőrök és a vízi mentők, számtalan baleset történik a hazai vizeken. A május végén történt verőcei motorcsónak-baleset rávilágított, hogy egy rutinos hajóvezető is lehet meggondolatlan, és a szabályok betartása életmentő lehet.

Az akkor nyilatkozó tapasztalt hajósok arról beszéltek, hogy a szabályok áthágása a fiatalok életébe került, és hiába kap nagy sajtóvisszhangot egy-egy ilyen tragédia, valójában nincs visszatartó ereje.

Zeitler Álmos szerint vannak időszakok, amikor a szokásosnál is körültekintőbbnek kell lennie annak, aki vízre száll. Tavasszal az esőzések miatt gyakoriak az uszadékok, amiket nappal is nehéz észrevenni, mert csak egy kis részük látszik ki a vízből.

Tavasszal, éjszaka gyorsan hajtani a Dunán nagyon veszélyes, még tapasztalt kapitányoknak is. Ha a nálunk bérelhető egyik kishajóval az éjszaka közepén átmennék egy uszadék fán nagyobb sebességgel, biztosan letépné a motort, és elsüllyednék

– mutatott rá Zeitler Álmos, aki tapasztalt hajós lévén vízi polgárőrként is járja a folyókat. A hajós tíz éve foglalkozik kishajó-bérbeadással, elmondása szerint ez idő alatt egyetlen baleset sem történt náluk, noha legtöbbször jogosítvány nélkül veszik igénybe a szolgáltatásaikat. A bérbeadás kötelező eleme azonban egy oktatáson való részvétel.

Ismerik a szabályokat, de azért akad szabálysértés

– Mindenkinek tüzetesen elmondjuk a szabályokat, hogy ne történhessen baj. Mindig vannak azonban, akik megszegik ezeket. A leggyakoribb kihágás, hogy a kikötők mellett nagyobb sebességgel haladnak el, mint a megengedett óránkénti 5 kilométer. Ezzel leginkább anyagi kárt lehet okozni, viszont több rendőrségi kamera is figyeli a vízi szabálysértőket. A másik gyakori a mentőmellény esete: a túra elején még felveszik, de mire visszaérnek, már nem viselik – sorolta a hajós.

A vízi közlekedésben részt vevők, akár profi, akár sporthajósokat említünk, általában ismerik és betartják a szabályokat

– mutattak rá a vízi rendőrök is, akik arra is kitértek, hogy a vízirendészeti ellenőrzések során elsősorban a megelőzésre törekszenek, ugyanakkor a hiányosság, szabálytalanság észlelése esetén figyelmeztetést, helyszíni bírságot is kiszabnak vagy feljelentéssel élnek. Arra a kérdésre, melyek a legjellemzőbb szabálysértések, az egyenruhások elmondták, hogy

főképp a túlterhelés, a mentőeszközök használatának elmulasztása vagy nem megfelelő használatuk miatt kell intézkedni.

Leginkább a kedvtelési hajósok között, gyakorlatlanságból, illetve az igénybe vett vízterület ismeretének hiánya miatt fordulnak elő szabályszegések – részletezték.

Arról is beszámoltak, hogy folyamatosan végeznek ittas vezetőket kiszűrő ellenőrzéseket is. A tapasztalat azt mutatja, hogy szükség van erre mind a hivatásos, mind a kedvtelésű hajózók körében. – A balesetek jelentős része megelőzhető, ha betartjuk a közlekedéssel, a fürdőzéssel és a baleset-megelőzéssel kapcsolatos írott és íratlan szabályokat, és felelősen, magunkra és egymásra vigyázva strandolunk vagy sportolunk a szabad vizeknél – jelezték.

Borítókép: Egy vízi mentő távcsővel pásztázza a környéket (Forrás: Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata)