Tapasztalt hajósok a verőcei tragédiáról: a szabályok áthágása a fiatalok életébe került

Nincs visszatartó ereje a tragédiának?

– Mindenkinek tüzetesen elmondjuk a szabályokat, hogy ne történhessen baj. Mindig vannak, akik megszegik ezeket, a leggyakoribb kihágás, hogy a kikötők mellett nagyobb sebességgel haladnak el, mint a megengedett 5 km/óra. Ezzel leginkább anyagi kárt lehet okozni, viszont több rendőrségi kamera is figyeli a vízi szabálysértőket. A másik gyakori a mentőmellény esete: a túra elején még felveszik, de mire visszaérnek, már nem viselik – sorolta a hajós, hozzátéve, hogy túl nagy visszatartó ereje nincsen az áldozatokat követelő hajóbalesetnek, sokan nem is hallottak az esetről.

– A verőcei szakasz semmivel sem veszélyesebb, mint a folyó más részei. A Mosoni-Duna kifolyása és a fölötte lévő szakasz sokkal nehezebben hajózható a tapasztalatlan sofőröknek. Azt a két személy, akiket a balesetet követően találtak meg, szinte biztosan, hogy a becsapódás miatt vesztették életüket. A további öt személy, akiket napokig kerestek, feltehetően megfulladtak, azért adta vissza testüket napokkal később a Duna. Az egy túlélőnek hatalmas szerencséje volt – hangsúlyozta a szakember, aki  úgy tudja, a kisgéphajó maximum hét személyre volt biztosítva, ehelyett nyolcan utaztak, amivel túlterhelték.

Távolságok és holttér

– A hajó, ami ütközött, 110 méter hosszú, tizenegy méter széles, de ennél sokkal nagyobbak is vannak. Sajnos sokszor találkozunk azzal, hogy nem tartják be a távolságokat a hajósok, s ebből lehet katasztrófa. Egy nagy hajónál van egy bizonyos holttér is közvetlenül előtt és mellett, amit nem lát a kapitány. A kajakosok, motorcsónakosok nem mindig veszik ezt figyelembe – ezt már Ágoston Zoltán gönyűi nyugalmazott hajóskapitány mondta el a lapnak, aki majdnem ötven évig vezetett személyszállító és teherhajókat.

A hajóskapitány szerint a fotókból ítélve ez a típus általában hat embert szállít, a nyolc utas is soknak tűnik. – De lehet meg volt az engedélye – teszi hozzá, kiemelve, hogy a radarnak mutatnia kellett a mozgását. Minden bizonnyal nagy sebességgel közlekedett, és nagy erejű volt az ütközés. Nem emlékszem hasonló tragédiára, a Hableány katasztrófája volt szinte napra pontosan öt éve – reagált Kovács Dezső.

– Annak idején részletesen megtanultuk okulásul a Pajtás gőzös balatonfüredi elsüllyedését. Gyereknapon 1954-ben borult fel, a kis száz tonna alatti hajón a jó idő miatt mindenki a fedélzetre tódult. A vitorlásverseny rajtját akarták látni, ezért a hajó bal oldalára mentek, amely így egyensúlyát veszítette. Huszonhárman haltak meg. Az egyik csodás megmenekülés a gépházban tartózkodó gépészével történt, aki a kis, kerek hajóablakon préselte ki magát, így nem fulladt meg – idézte fel.

Borítókép: A verőcei motorcsónak-balesetben érintett kishajó (Fotó: BRFK)