– Egy többezer tonnás hajóval nehéz elkerülni egy ilyen balesetet, hiába kezdi tekerni a kormányt a kapitány, csak percekkel később mozdul a hatalmas monstrum. Nem lehet vele gyorsan manőverezni, rosszabb esetben a hídnak is nekivezetheti, ami még nagyobb tragédiához vezethet. A későbbi hírekből egyértelművé vált, hogy senki más nem hibázhatott, csak is a kisgéphajós – nyilatkozta a verőcei motorcsónak-baleset kapcsán a Kisalföldnek Zeitler Álmos, aki tapasztalt hajós lévén vízi polgárőrként is járja a folyókat.
A szabályok áthágása az életükbe került
Kiemelte, a bérelhető hajón volt GPS nyomkövető, aminek segítségével a rendőrség vissza tudta követni, hogy az ütközés előtt cikáztak a vízen. – A hajózási szabályzatban pontosan le van írva, hogy ezerméteres távolságban nem lehet keresztezni másik hajó útját. Később egy fotó is előkerült az interneten, majd a nyomozóhatóság is megerősítette, hogy a sofőr ittas volt, ami szintén közrejátszott a tragédiában – idézte fel a történteket.
A hajós arról is beszélt, hogy tavasszal, éjszaka gyorsan hajtani a Dunán nagyon veszélyes, még tapasztalt kapitányoknak is. Az esőzések miatt gyakoriak az uszadékok, amiket nappal is nehéz észrevenni, mert csak egy kis részük látszik ki a vízből.
Ha a nálunk bérelhető egyik kishajóval az éjszaka közepén átmennék egy uszadék fán nagyobb sebességgel, biztosan letépné a motort és elsüllyednék
– mutatott rá.
Megjegyezte, hogy egy hatalmas kivilágított szállodahajót könnyű észrevenni, fordítva viszont kevésbé: a szállodahajó folyásiránnyal szemben haladt, a vízen úszó fák gyakran a hajótestnek ütköznek, ezek miatt azonban nem áll meg egy hajó. Zeitler Álmos szerint feltehetően azért nem vette észre a Heidelberg kapitánya, hogy a motorcsónak nekiütközött, mert azt gondolta ismét vízi hordalékkal van dolga.
A hajós tíz éve foglalkozik kishajó bérbeadással, ez idő alatt egyetlen baleset sem történt náluk, noha legtöbbször jogosítvány nélkül veszik igénybe a szolgáltatásaikat, a bérbeadás kötelező eleme egy oktatáson való részvétel.
– Mindenkinek tüzetesen elmondjuk a szabályokat, hogy ne történhessen baj. Mindig vannak, akik megszegik ezeket, a leggyakoribb kihágás, hogy a kikötők mellett nagyobb sebességgel haladnak el, mint a megengedett 5 km/óra. Ezzel leginkább anyagi kárt lehet okozni, viszont több rendőrségi kamera is figyeli a vízi szabálysértőket. A másik gyakori a mentőmellény esete: a túra elején még felveszik, de mire visszaérnek, már nem viselik – sorolta a hajós, hozzátéve, hogy túl nagy visszatartó ereje nincsen az áldozatokat követelő hajóbalesetnek, sokan nem is hallottak az esetről.
– A verőcei szakasz semmivel sem veszélyesebb, mint a folyó más részei. A Mosoni-Duna kifolyása és a fölötte lévő szakasz sokkal nehezebben hajózható a tapasztalatlan sofőröknek. Azt a két személy, akiket a balesetet követően találtak meg, szinte biztosan, hogy a becsapódás miatt vesztették életüket. A további öt személy, akiket napokig kerestek, feltehetően megfulladtak, azért adta vissza testüket napokkal később a Duna. Az egy túlélőnek hatalmas szerencséje volt – hangsúlyozta a szakember, aki úgy tudja, a kisgéphajó maximum hét személyre volt biztosítva, ehelyett nyolcan utaztak, amivel túlterhelték.
Távolságok és holttér
– A hajó, ami ütközött, 110 méter hosszú, tizenegy méter széles, de ennél sokkal nagyobbak is vannak. Sajnos sokszor találkozunk azzal, hogy nem tartják be a távolságokat a hajósok, s ebből lehet katasztrófa. Egy nagy hajónál van egy bizonyos holttér is közvetlenül előtt és mellett, amit nem lát a kapitány. A kajakosok, motorcsónakosok nem mindig veszik ezt figyelembe – ezt már Ágoston Zoltán gönyűi nyugalmazott hajóskapitány mondta el a lapnak, aki majdnem ötven évig vezetett személyszállító és teherhajókat.
A hajóskapitány szerint a fotókból ítélve ez a típus általában hat embert szállít, a nyolc utas is soknak tűnik. – De lehet meg volt az engedélye – teszi hozzá, kiemelve, hogy a radarnak mutatnia kellett a mozgását. Minden bizonnyal nagy sebességgel közlekedett, és nagy erejű volt az ütközés. Nem emlékszem hasonló tragédiára, a Hableány katasztrófája volt szinte napra pontosan öt éve – reagált Kovács Dezső.
– Annak idején részletesen megtanultuk okulásul a Pajtás gőzös balatonfüredi elsüllyedését. Gyereknapon 1954-ben borult fel, a kis száz tonna alatti hajón a jó idő miatt mindenki a fedélzetre tódult. A vitorlásverseny rajtját akarták látni, ezért a hajó bal oldalára mentek, amely így egyensúlyát veszítette. Huszonhárman haltak meg. Az egyik csodás megmenekülés a gépházban tartózkodó gépészével történt, aki a kis, kerek hajóablakon préselte ki magát, így nem fulladt meg – idézte fel.
Verőcei hajóbaleset 
