Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén – mondta Ferencz Orsolya. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa az Országházban a Coreper I nagyköveteknek (az európai uniós tagországok állandó képviselőinek helyettesei) tartott előadásában bemutatta a magyar űrkutatás történetét, majd részletesen ismertette a 2021-ben indult Magyar űrkutatási stratégiát, valamint a legutóbbi magyar űrhajósjelöltek kiválasztásának folyamatát.
Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), az elmúlt hat évben az ESA több száz szerződést kötött magyar vállalatokkal – emlékeztetett a miniszteri biztos. Hozzátette: míg 2015-ben hétmillió eurót költött Magyarország űrkutatásra, addig idén már több mint 25 millió eurót.
Az európai országok nem űrkutatási nagyhatalmak, ezért Európának közös stratégiára és szabályozásra van szüksége az űrkutatás terén, hogy felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal vagy Kínával
– hangsúlyozta Ferencz Orsolya. Hozzátette: az Európai Világűr-politikai Intézet is egyértelművé tette, hogy az összeurópai GDP 3 százalékát kellene űrkutatásra és más tudományos vagy kutatási ágazatokra költeni.
A Hungarian to Orbit magyar űrhajósprogramról Ferencz Orsolya elmondta, hogy több mint 200 jelentkezőből választották ki egy hosszú folyamat során azt a négy jelöltet, akik közül a kiképzés végére ketten maradtak, ők az Egyesült Államokban folytathatják a felkészülést. A miniszteri biztos beszélt az UniSpace űrtudományi szakirányú továbbképzési programról is, amelyben 21 magyar egyetem vesz részt, és amiben az ősztől már angol nyelven is elérhetők lesznek képzések.
– A magyar űrprogramban nemcsak a kutatás-fejlesztés és az űrhajósok képzése a fontos, hanem az erről való kommunikáció és a fiatalok megcélzása, motiválása, az űrkutatás iránti érdeklődésük felkeltése is – jelezte Ferencz Orsolya.
