Évről évre a nyár beköszöntével a főváros számos intézkedéssel igyekezett a kánikulával terhelt időszakokban megkönnyíteni a budapestiek életét. Ennek részeként a korábbi években a város forgalmasabb pontjain párakapukat állítottak fel, hogy az arra járók egy pillanatra felfrissülhessenek. A legforróbb napokon pedig vízosztással segítették a járókelőket a hidratálásban. Szintén ezt a célt szolgálta, hogy a főváros több helyen is ideiglenesen kutakat szerelt a tűzcsapokra.
Ezek az intézkedések azonban idén nem valósultak meg Budapesten, miközben a város számos pontja a hőszigethatás és a hetek óta tartó hőhullámok miatt elviselhetetlenül forróvá, szinte élhetetlenné vált.
A főváros a közterületek fejlesztése és komfortosabbá tétele helyett pillanatnyi megoldásokkal igyekszik elviselhetőbbé tenni a kánikulát, többek között átmeneti hűsölésre alkalmas pontok kihelyezésével. Ezek a pontok azonban sok helyen mostanra már az átlagember számára használhatatlanná váltak, ugyanis több ilyen hűsölési pontra is beköltöztek a hajléktalanok, illetve a közterületeken alkoholt, illetve kábítószert fogyasztók csoportjai.
A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva a főváros kiemelte: a hőség elleni védekezést segíti, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a klímaberendezéssel ellátott villamosok, trolibuszok és autóbuszok száma.
Ugyanakkor azt elfelejtették megemlíteni, hogy a főváros egyik legfontosabb közösségi közlekedési eszköze, a hármas metróvonal szerelvényei továbbra sem légkondicionáltak, így a napi több százezer utas szinte elviselhetetlen hőségben kénytelen utazni.
Légkondicionálás helyett az M3-as metróvonalon a Nagyvárad tér, a Lehel tér, a Dózsa György út, a Göncz Árpád városközpont, a Forgách utca, a Gyöngyösi út, az Újpest-városkapu és az Újpest-központ állomásokon ivókutak állnak az utazóközönség rendelkezésére.
A fővárosiaknak azonban sok esetben nem csak a közterületen tapasztalható elképesztő hőséggel kell megküzdeniük. Sok budapesti ugyanis a mai napig rossz energiaosztályú ingatlanokban él, amelyek a nyári melegben könnyen átmelegszenek, és légkondicionálás hiányában könnyedén egy katlanná válnak. A belvárosban élők helyzete ennél is rosszabb azonban, ugyanis a régi, műemléknek nyilvánított épületeken a legtöbb helyen tilos légkondicionáló berendezéseket elhelyezni, így a belső kerületek lakóinak a hőszigethatás mellett a fullasztóan meleg lakásokkal is meg kell küzdeniük.
