Orbán Viktor a New York-i székhelyű Newsweekben publikált cikkében arról értekezett, miként megy szembe a NATO a szervezet megalapításakor lefektetett értékeivel – írta a Mandiner.
– A mai feladat a szövetség, mint békeprojekt megőrzése kell hogy legyen – fogalmazott Magyarország miniszterelnöke. Kitért a magyar történelem rossz időszakaira is: a huszadik század vesztes háborúira, amelyeket különféle szövetségi rendszerekben kényszerültünk megvívni, „amelyeknek eredetileg nem akartunk a részesei lenni. – Hiába figyelmeztettük az azokat vezető országokat, minden alkalom olyan vereséget hozott, amely szinte letörölte Magyarországot a Föld színéről – emelte ki.
– Így jött el 1945 után a szovjet blokk és a Varsói Szerződés, amelynek bukásáért minden lehetőt megtettünk, 1956-ban forradalmunk „beütötte az első szöget a kommunizmus koporsójába”, és a magyar miniszterelnök (Antall József) közölte Moszkvában, hogy a Varsói Szerződést fel kell bontani
– sorolta.
A béke volt a cél, mára ez megváltozni látszik
Orbán Viktor Harry S. Truman elnök beszédét említette a NATO alapítása kapcsán, miszerint: a NATO pajzs az agresszió és az agressziótól való félelem ellen, és emlékeztetett, a magyar történelem törekvése sem más, mint béke. Hozzátette: a kölcsönös védelmi szövetség nemcsak biztonsági garancia, hanem versenyelőny is, hiszen így a tagállamok erőforrásaikat a katonai fenyegetések elhárítása helyett a gazdasági fejlődésre tudták fordítani – a NATO pedig, idézi Trumant, nemcsak védelmet és elrettentést biztosít, hanem a külső szereplőket is megnyugtatja.
Ez a békeígéret győzte meg a magyarokat a csatlakozás mellett
– összegezte a kormányfő, jelezve: huszonöt éve, 1999. szeptember 16-án miniszterelnökként látta, amikor felvonták a magyar zászlót a NATO brüsszeli központjában, és ő is beszédet mondott, amelyben kitért arra, Magyarország számára a NATO-hoz való csatlakozás egyben békét is jelent, egy háború megvívásához csak ellenség kell, a tartós béke megteremtéséhez viszont szövetségesek.
