Orbán Viktor a New York-i székhelyű Newsweekben publikált cikkében arról értekezett, miként megy szembe a NATO a szervezet megalapításakor lefektetett értékeivel – írta a Mandiner.
– A mai feladat a szövetség, mint békeprojekt megőrzése kell hogy legyen – fogalmazott Magyarország miniszterelnöke. Kitért a magyar történelem rossz időszakaira is: a huszadik század vesztes háborúira, amelyeket különféle szövetségi rendszerekben kényszerültünk megvívni, „amelyeknek eredetileg nem akartunk a részesei lenni. – Hiába figyelmeztettük az azokat vezető országokat, minden alkalom olyan vereséget hozott, amely szinte letörölte Magyarországot a Föld színéről – emelte ki.
– Így jött el 1945 után a szovjet blokk és a Varsói Szerződés, amelynek bukásáért minden lehetőt megtettünk, 1956-ban forradalmunk „beütötte az első szöget a kommunizmus koporsójába”, és a magyar miniszterelnök (Antall József) közölte Moszkvában, hogy a Varsói Szerződést fel kell bontani
– sorolta.
A béke volt a cél, mára ez megváltozni látszik
Orbán Viktor Harry S. Truman elnök beszédét említette a NATO alapítása kapcsán, miszerint: a NATO pajzs az agresszió és az agressziótól való félelem ellen, és emlékeztetett, a magyar történelem törekvése sem más, mint béke. Hozzátette: a kölcsönös védelmi szövetség nemcsak biztonsági garancia, hanem versenyelőny is, hiszen így a tagállamok erőforrásaikat a katonai fenyegetések elhárítása helyett a gazdasági fejlődésre tudták fordítani – a NATO pedig, idézi Trumant, nemcsak védelmet és elrettentést biztosít, hanem a külső szereplőket is megnyugtatja.
Ez a békeígéret győzte meg a magyarokat a csatlakozás mellett
– összegezte a kormányfő, jelezve: huszonöt éve, 1999. szeptember 16-án miniszterelnökként látta, amikor felvonták a magyar zászlót a NATO brüsszeli központjában, és ő is beszédet mondott, amelyben kitért arra, Magyarország számára a NATO-hoz való csatlakozás egyben békét is jelent, egy háború megvívásához csak ellenség kell, a tartós béke megteremtéséhez viszont szövetségesek.
Orbán Viktor kiemelte: ma a NATO messze a legerősebb katonai szövetség a világon, hazánk pedig súlyán felül vállal ebben részt. Azonban a szövetség jövője kapcsán nem ért egyet a tagországok többségével, mert ma egyre többen érvelnek amellett, hogy össze kell csapni a világ más geopolitikai hatalmi központjaival, márpedig az elkerülhetetlen háborúkról szóló jövendölések valósággá válnak, önbeteljesítővé – olvasható a cikkben.
Úgy látja, ez vonatkozik arra is, amikor esetleges ukrajnai NATO-művelet előkészületeiről érkeznek hírek, s hogy a csapatok már az ukrán határon vannak. – Szerencsére azonban Magyarország fontos megállapodást kötött a NATO-val, amely elismerte a szövetségben betöltött alapvető szerepünket, ugyanakkor mentesít bennünket Ukrajnában tett közvetlen támogatási erőfeszítései alól – fogalmazott.
Békeszerető nemzetként ugyanis mi a NATO alatt egy védelmi szövetséget értünk – a konfrontáció mellett a NATO és a nyugati világ katonai fölényével szoktak érvelni – mutatott rá a miniszterelnök, aki nem külső vereségtől félti a világ legnagyobb katonai szövetségét, hiszen akinek van esze, nem támad rá a NATO-tagállamokra. De fontos szem előtt tartani, hogy a NATO létrehozásának célja a béke biztosítása volt a stabil gazdasági, politikai és kulturális fejlődés érdekében.
A NATO akkor teljesíti célját, ha békét nyer, nem háborút. Ha a konfliktust választja az együttműködés helyett, és a háborút a béke helyett, akkor annak öngyilkosság a vége
– írta a kormányfő, hozzátéve: minden tagállamnak saját meglátásokat kell bevinnie a tárgyalásokba, de mindez az eltérő tapasztalatokon alapul. A nyugatiaké egységes: a győztes háborúké, „amikor a háború vagy a béke kérdéséről van szó, nem csoda, hogy kevésbé óvatosak. Ellenben a magyar történelmi tapasztalat az, „hogy amikor egy katonai szövetség a védekezésről a támadásra, a konfliktuskerülésről a konfliktuskeresésre vált, akkor jegyet vesz magának a vereségre. Ezért, emeli ki, az a feladatunk, hogy a NATO-t megőrizzük olyannak, amilyennek létrehozták: békeprojektnek – mutatott rá Orbán Viktor.
