– A rendszerváltás egyik nagy vesztese a Magyar Honvédség volt. A 90-es évektől kezdődően a haderő folyamatosan képességeket veszített, az állomány létszámát tekintve pedig a sorkatonai szolgálat megszüntetése óriási kihívás elé állította a hadseregünket – mondta el a Magyar Nemzetnek Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke. A volt honvédelmi miniszter szerint
2010 előtt nem csupán a fiatalokat vesztette el a honvédség, hanem a hadkiegészítés elvesztette azt a nélkülözhetetlen tájékozottságot, hogy baj esetén mely állampolgárainkra és milyen mértékben számíthat.
Emlékeztetett: a Gripenek beszerzését leszámítva gyakorlatilag általános leépülés jellemezte ezt az időszakot.
Ez volt a trendforduló
Ilyen előzmények után az egyik legfontosabb lépés volt a Magyar Honvédség szempontjából a kadétprogram elindítása. Trendfordulónak is nevezhetjük ezt a lépést. A migrációs válság 2015-ös kirobbanását követően mindinkább sürgetővé vált a Magyar Honvédség fejlesztése. 2016-ban elindítottuk a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programot, az Országgyűlés pedig létrehozta a Honvédelmi Sportszövetséget. A sportszövetség támogatásával, a haderőfejlesztés részeként indítottuk útjára 2017-ben a kadétképzést
– fogalmazott Simicskó István.
A Honvédelmi Sportszövetség elnöke szerint a program egyértelműen sikertörténet, hiszen akkor három középiskola részvételével kezdődött el a munka, most pedig százötven középiskolával van szerződése a Magyar Honvédségnek. – Jelenleg tízezer kadétunk van. Több olyan fiatalról tudunk, akik kifejezetten a kadétképzésben való részvétel céljával váltottak középiskolát. A kadétprogramban olyan katonai előképzésben vesznek részt az ifjak, amely mintegy két évtizede szünetel, így egyértelműen hiánypótló munkát végzünk – mondta, hozzátéve:
a tapasztalatok szerint minden második kadét később a katonai hivatást választja a középiskola elvégzését követően, tehát a Magyar Honvédség toborzómunkáját is segíti.
Hangsúlyozta, hogy a kadétképzés nem kötelező sorkatonai szolgálat, minden kadét önkéntes alapon vesz részt a programban. Lehetőség az érdeklődő fiatalok számára, hogy részt vehessenek honvédelmi előképzésben a középiskolai tanulmányaikat kiegészítve.
Példák és lehetőségek
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség kiváló munkát végez, és az együttműködés a Honvédelmi Sportszövetséggel abszolút zökkenőmentes. A hazai tapasztalatok mellett nemzetközi példák is igazolják a rendszer életképességét. Nagy-Britanniában vagy Franciaországban is komoly hagyománya van a kadétképzésnek.
A haderőfejlesztési program során a Magyar Honvédség különböző fegyvernemeit, alakulatait megvizsgáltuk, hogy hol szükséges új képességek megszerzése, modern, NATO-kompatibilis eszközök beszerzése. Leraktuk az alapkövét a magyar hadiiparnak is, de számomra a legfontosabb kérdés mindig az utánpótlás biztosítása volt
– sorolta a volt honvédelmi miniszter, aki szerint ezeknél is fontosabb, hogy legyenek olyan fiataljaink, akik jó kiállásúak, egészségesek, fizikai és szellemi értelemben is megfelelő felkészítést kaptak.
– A kadétprogramban a fiatalok számára sportolási lehetőséget biztosítunk. Sportversenyeinken a diákok hihetetlen akaraterőről tesznek tanúbizonyságot, megtanulnak csapatban dolgozni és közösségben gondolkodni.
A baloldal feleslegesnek tartotta a programot, mondván, hogy katonákra sincs szükség,
de véleményem szerint ha nem adunk lehetőséget a fiataloknak, hogy kipróbálják magukat, akkor tulajdonképpen hozzájárulunk ahhoz, hogy kizárólag a trendek által erőltetve, a digitális térben kényszerüljenek megélni a mindennapjaikat, ahol kevésbé kommunikálnak egymással a hagyományos értelemben, és kevésbé ismerik meg képességeiket, amelyeket egy sportverseny alkalmával pedig megtapasztalhatnak. A versenyeken és a hétköznapokban, akár önmagukkal megvívott küzdelmeik által a fiatalok legyőzhetik a saját gyengeségeiket. Ehhez teremtettünk lehetőséget – mondta Simicskó István, aki szerint jó látni, hogy a fiatalok próbára teszik képességeiket a Honvédelmi Sportszövetség rendezvényein.
A kadétok kiváló lőkészséggel rendelkeznek; a Bátrak ligája elnevezésű versenysorozat rendkívül népszerű, az országos döntő egyben az ötvenedik megrendezett ilyen verseny is volt. Általában tíz iskola diákjai mérkőznek meg egymással, amelyek egyik célja a kadétprogram népszerűsítése is. A jövőben folytatni szeretnénk ezeket a vetélkedőket, és keressük az újdonságokat, amelyeket beépíthetünk a sorozatba. Rajtunk múlik, hogy milyen élményeket adunk a fiataloknak
– tette hozzá.
Hazaszeretet nélkül nincs szuverenitás
A Honvédelmi Sportszövetség és a Magyar Honvédség által közösen szervezett táborokban például ejtőernyős-, búvár- vagy elit challenge kihívást kereshetnek maguknak a fiatalok.
Honvédelmi sportközpontokat építünk és működtetünk, jelenleg az országban öt helyszínen. Az elsők között épült meg a balassagyarmati sportközpont, amely a mai napig teljes kihasználtsággal működik. Itt olyan közegben, olyan alkalmakon vehetnek részt a fiatalok, amelyen a közösségépítést is erősítik, amely mindenkinek jó. Az egyre növekvő érdeklődés jól mutatja, hogy a fiatalok társadalmának jelentős része önszántából ezt az utat választja. Ezért ezt a munkát érdemes folytatni
– szögezte le a Honvédelmi Sportszövetség elnöke, aki szerint a haza védelmének ügye mindannyiunk közös ügye, és mindenki, aki egy kicsit is hozzá tud tenni ahhoz, hogy nagyobb biztonságban élhessenek Magyarország állampolgárai, az egész nemzet számára hasznos tevékenységet végez.
A fiataljaink hazaszeretete jelenti Magyarország jövőjét. Ha ilyen fiataljaink vannak, akkor tudjuk azt mondani, hogy Magyarország rendelkezik egy olyan karakterrel, amellyel önálló elképzeléseinek megvalósítására is alkalmas, tehát képes kiállni a nemzetállamok megmaradása, a nemzeti szuverenitás védelme mellett
– fogalmazott Simicskó István, hozzátéve: mivel a globalizáció sok mindent észrevétlenül átalakít, homogenizál, ezért az egyedi nemzeti vonások szerinte mindenképpen értéket jelentenek, amelyek megőrzése utódaink számára a jelen feladata.
