A Magyar Honvédség (MH) vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. repülődandára ma délelőtt 10 és 11 óra között tisztelgő repülést hajt végre a Dunántúl fölött. A háromgépes JAS–39 Gripen-kötelék a Puma vadászezred gyásznapjának 80. évfordulójára emlékezve a Kereki–Balaton–Balatonalmádi–Veszprém–Káld–Kenyeri–Fertőszentmiklós–Sopron útvonalon hajtja végre a repülést. A felsorolt települések, területek térségében nagyobb zajhatás várható, ami miatt a lakosság türelmét, megértését kérik – olvasható az alakulat Facebook-oldalán.
A Gripenek útvonala egybeesik a pont nyolcvan évvel ezelőtti légi csaták helyszíneivel, az abban érintett magyar vadászegységek repterei és a hősi halottak nyughelyeivel.
A honvédség kecskeméti repülődandárja Puma vadászszázadának gépei a második világháborús elődök, a Magyar Királyi Honvéd légierő 101. osztályának, majd ezredének áldozatvállalására emlékezik.
Nyolcvan éve, 1944. augusztus 7-én az amerikai légierő a sziléziai olajfinomítók szintetikusüzemanyag-lepárlóit, valamint Újvidék olajtelepét és a bánsági Alibunár repülőterét támadta. A több mint 400 bombázó bevetését 300 vadászgép biztosította. A sziléziai célpontokat négymotoros B–17-es Repülő Erődök és B–24-es Liberator bombázók támadták, a biztosítást P–38 Lightning és P-51 Mustang vadászgépekkel felszerelt századok végezték. Ezek a kötelékek a Balaton és a Duna között a Velencei-tó érintésével repülték át Magyarország légterét.
A többszörös túlerőben lévő amerikai légi egységek ellen Veszprémből a magyar 101. honi vadászosztály 16, más források 18 Messerschmitt 109-es (Me–109) gépe indult bevetésre vitéz Nemes Molnár László hadnagy, a 3. század 23 éves parancsnokhelyettesének vezetésével. A magyar gépeknek német „nehézvadászokat”, háromágyús Me–109-eseket kellett biztosítaniuk.
Az amerikai vadászok a magyar–német egységekkel a Balaton térségében léptek harcérintkezésbe. A kialakult légi csatában a magyar és német egységek igen súlyos vesztességeket szenvedtek, az amerikai vadászok lelőttek 12 Messerschmitt vadászgépet, többet pedig megrongáltak. A magyar egységet vezető, addigra már 25 légi győzelmet arató Molnár László hadnagy a gépét súlyos, vagy halálos sebesülése miatt már nem tudta elhagyni, a káldi erdőbe zuhant. Nyemecz János zászlóst, ejtőernyőjén függve, egy amerikai pilóta súlyosan megsebesítette, a kórházban belehalt sérülésébe. Karátsonyi Mihály hadnagy lángoló gépéből kiugrott. Rum közelében ért földet. Súlyos égési sérülésekkel szállították a szombathelyi kórházba. Benkő Lajos hadnagy égő gépéből kiugrott. Sértetlenül ért földet Alsózsid (Vágvölgy) község határában. Több gép megrongálódott és kényszerleszállást végzett. Személyzetük sértetlen maradt. Akiknek sikerült a támadás elől kitérniük, a földközelbe ereszkedve a Bakony és a Balaton-part dombjai között, különböző irányokból, egyesével érkeztek a veszprémi repülőtérre.
Leszállás közben látom, hogy két gép gurul be a felállási vonalra. Olyan csendesen, rácsapás nélkül oldalgok a másik kettő mellé, mint akit megvertek. Ők se beszélnek, Huszár és Boldizsár azok. Boldizsár Laci fejét csóválja, és csak szívjuk a cigarettát. Telefonon jelentjük az eseményeket, de minden századtól hiányoznak még. Nézzük az óránkat, már nem jöhetnek, már lejárt a maximális repülési ideje a Messernek. Lehajtjuk fejünket
– emlékezett vissza a harcban részt vevő Tobak Tibor egykori Puma vadászrepülő könyvében. Az amerikai vadászerők is vérrel fizettek sikerükért, a napi veszteségi listájukra három P–38-as és egy P–51-es vadászgép került.
A Puma vadászosztály majd ezred nemzetünkért vállalt háborús szolgálatuk 371 napja alatt, 1944. május 1.–1945 május 5. között 415 alkalommal 3120 gépbevetésen 408 légi győzelmet arattak: 105 kiváló pilóta és 269 repülőgép elvesztése árán.
Ez várt a magyar pilótákra
„Bele kellene egyszer a bíráknak ülni a mi gépeinkbe és szembetámadni egy kis köteléket, mondok 50-60 darab négymotorost, amelyből legkevesebb 360 darab gépágyú ontja szembe percenként 1200 lövéssel a halált. Akkor majd megtudnák, mi is az igazi harc! Egy félperces támadásnál 24 600 darab gépágyútölténynek repül szembe az ember, a melyet maximum egy 50 méteres kiterjedésű kötelékre céloznak!” – a fenti sorok vitéz Nemes Molnár László repülő főhadnagytól származnak, aki 132 bevetésén összesen 25 légi győzelmet aratott, és mindössze huszonhárom esztendősen halt hősi halált a túlerővel vívott harcban 1944. augusztus 7-én.