Bár nem kiugróan magas, de a korábbi adatokhoz képest jelentős növekedést tapasztalnak a határsértők számában a magyar–szerb határon – mondta Bakondi György szerdán az M1 aktuális csatornán.
Az elmúlt hétvégén hetven embert fogtak el a határon, az idén pedig már meghaladja
a háromezer-hétszázat az elfogott migránsok száma.
– emelte ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Hozzátette: ez azt jelzi, hogy van egy bizonyos visszaáramlás annak ellenére, hogy az embercsempészbandákat a szerb rendőrök kiszorították.
A horvát–bosnyák határra települt, az illegális bevándorlást mozgató embercsempészcsoportok egy része újra kísérletezik a magyar határ megközelítésével – jelezte. Hozzátette: ez az irány azért fontos nekik, mert kevesebb határt kell átlépnie a migránsoknak Nyugat-Európa irányába, mint ha ezt az utat a Balkánon tennék meg.
– Komoly figyelemmel kísérik a görög–török határtól az illegális bevándorlással kapcsolatos információkat és készen állnak arra, hogy a jelenleginél nehezebb helyzetben is biztosítsák a határőrizetet
– jelentette ki Bakondi György.
– Egyre több európai állam tervez szigorításokat a bevándorláspolitikájában – mondta a főtanácsadó. Majd Példaként említette: a dán–svéd határon lezárásokat hajtottak végre azért, hogy a Svédországból dán területeken bűncselekményeket elkövető, migrációs hátterű bűnbandákat távol tartsák. Angliában és Németországban is szigorítást terveznek – tette hozzá.
– Sok európai országban úgy gondolják, hogy most már túl sok a migráns, és azok túl sok juttatásban részesülnek
– szögezte le Bakondi György. Hozzátette: az elmúlt tíz évben az általuk elkövetett bűn- és terrorcselekmények sokasága pedig politikai türelmetlenséget váltott ki a lakosságban, ezt a legutóbbi európai parlamenti választások eredményei is igazolják.
A migráció negatívuma, amelyről a magyar kormány 2015 óta „visszatérően és elég világosan beszél” beigazolódik. Mivel egyre markánsabban megjelenik a tagállamok között az az állítás, miszerint az illegális migráció elsősorban nem szociális, hanem biztonsági kérdést jelent – mondta a főtanácsadó. Majd hangsúlyozta:
mindannak ellenére, hogy a probléma kezelése az Európai Unió fórumain nem kellően hangsúlyos, a tagállamok nemzeti intézkedéseket terveznek megállítása érdekében.
