Aki a magyar ifjúsági irodalom klasszikusai között nőtt fel, ismeri A koppányi aga testamentuma című művet, Fekete István első regényét, amely 1937-ben megnyerte az Országos Gárdonyi Társaság regénypályázatát, majd 1967-ben mozifilm készült belőle. A történet a török hódoltság idején játszódik, s egy különös végrendelet köré szerveződő becsületdrámát bont ki: a magyar vitéz Babocsai László, hogy megbosszulja édesapja halálát, bajvívásban megöli a koppányi vár török urát, Oglut. A török aga utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy lányát, akit magyar felesége szült, vegye gondjaiba. A haragból így lesz felelősség, a bosszúból hűség – a vitézség próbája ez, amelyet minden nemzedék másként olvas, de mindig ért.
A koppányi aga testamentuma az Újszínházban
A mű most újragondolva, fergeteges táncbetétekkel, élőzenével, számos fülbemászó dallammal, kőszínházi ősbemutatóként debütált az Újszínházban. Az ismerős történet új hangsúlyokat kap: az előadás nemcsak a becsület, a hazaszeretet és a szerelem időtlen történetét idézi meg, hanem méltó főhajtás is Fekete István születésének 125. évfordulója előtt. Somogyi Szilárd rendező zenés formában kelti életre a történetet, Neumark Zoltán fülbemászó dallamaival és Lénárt Gábor koreográfiájával. Az előadás – ahogy a rendező fogalmaz – „családi színház”: látványos, érzelmes és közönségbarát.
A színpadon Papp Attila Babocsai Lászlója fiatalos hévvel, mégis férfias méltósággal küzd. Ivancsics Ilona anyafigurája a bölcsesség és a hit megtestesítője míg Orosz Csenge Dusmatája üde és érzékeny jelenlét a két világ határán. Nem a törökök közül kerül ki a végvári vitézek fő ellenfele – mert őket Fekete István a végvári vitézekhez hasonlóan a romantika középkorképe alapján a lovagi becsület mintaképeiként rajzolja meg –, hanem a mélységesen gonosz, hazátlan Kales (Almási Sándor) lesz a mű antagonistája, akinek kapzsiságával csak a gyávasága vetekszik.
Kales alakjában felsejlik a kalandregények archetipikus alakja, a zsoldosé, aki kívül esik a török–magyar szembenállás alkotta duális világrenden, aki kizárólag a pénzért harcol.
Az Újszínház ezzel a vállalkozással nemcsak egy elfeledett regényt idéz meg, hanem újraértelmezi a magyar történelmi kaland hagyományát. A darab a becsület és emberség kettősségét állítja középpontba, megmutatva, hogy az igazi hősiesség nem a kardcsapásokban, hanem a döntésekben rejlik.
A következő előadást október 30-án láthatják a nézők a teátrumban.
