Pusztulnak a halak a brutális kánikula miatt, de pontosan mi okozza a bajt?

Az extrém időjárási körülmények között a szokásosnál nagyobb arányú a nyári, oxigénhiányból, iszapgáz-felszabadulásból, illetve a halevő ragadozók kártételéből adódó halpusztulás.

A nagy forróság miatt brutális oxigénhiány alakult ki és kóros iszapgáz (kénhidrogén és ammónia) szabadult fel a halastavakban.

A víz hőmérséklete a felső rétegben hetek óta 30 fok körüli, a párolgás pedig naponta két centiméter

– jellemezte a tógazdaságokban kialakult helyzetet a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.

Ilyen körülmények között nagy arányban pusztulnak a halak, ráadásul a kiszáradt vízfolyások minden hallal táplálkozó élőlénye – például vidrák, kócsagok, gémek, sirályok – a halastavaknál csoportosul, hiszen ott vizet és táplálékot találnak, és a halfogyasztásukkal a szokásosnál is nagyobb károkat okoznak. Az, hogy az aszály miatt a halastavak szenvedik el a legnagyobb károkat, nem meglepő, hiszen míg például a Dunán és a Balatonon egy hektárra körülbelül 30-40 kilogramm hal jut, addig a halastavakban ez a szám 600-800 kiló.

A vízhiány miatti halpusztulások most minden gazdaságot érintenek, ennek mértékét azonban csak szeptember végén látják, csakúgy, mint azt, hogy a halevő állatok mennyit pusztítottak el. Az azonban már most biztos, hogy ennek a mértéke jóval nagyobb, mint egy normál évben. A Dunántúlon már korlátozták a halastavak feltöltéséhez szükséges vízhez való hozzájutást.

Borítókép: Pusztulnak a halak a nagy forróság miatt a halastavakban (Fotó:Lang Róbert)