Titokzatos betolakodó a Balatonban

A Balatoni ökoszisztéma nagy bajba kerülhet az amurgéb miatt.

Az elmúlt évtizedek halbiológiai kutatásai megerősítik az aggodalmakat. Az amurgéb megjelenése a nyugati és déli vízgyűjtő területeken újabb fenyegetést jelent a Balaton élővilágára, még akkor is, ha a tóban való jelenlétét eddig nem sikerült igazolni. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy már a Balatonban is előfordul – derült ki a Zaol.hu cikkéből.

Az amurgéb újabb veszélyt jelent a Balaton élővilágára

A lap által idézett Magyar Haltani Társaság közleménye szerint 2016 tavaszán kezdték meg a befolyók, valamint a Balaton és a Kis-Balaton parti zónájában található élőhelyek rendszeres faunisztikai vizsgálatait, amelyek a tízlábú rákokra és halakra irányultak. Az első amurgéb példányt 2017. május 17-én fogták ki a Keszthelyi-öbölben, a Zala folyó torkolatától északra; ez egy 97 milliméteres példány volt. Weiperth András és Franyó Szonja kutatásaik során 2018-ban és 2023-ban is találtak amurgébet a Zala-torkolattól északra lévő nádasban, 2023-ban egy nap alatt kettőt is. Ez arra utal, hogy a faj terjedése sikeres.

A tudományos cikk szerint az amurgéb életmódjából adódóan képes lehet elterjedni a Balaton területén, különösen a zárt nádasokban és alig pár centis vízben. Megjelenése jelentős kockázatot jelent a Balaton parti zónájának élővilágára, valamint az egyes északi befolyókban és a Lesence-nádasmezőn élő lápi pócok állományára.

 

Honnan jött? 

Az amurgéb tehát újabb veszélyt jelent a Balaton élővilágára, de a tudományos világ már régóta ismeri. Először 1912-ben I. L. Zalivszkij orosz természettudós hozott négy példányt Szentpétervár környékére, majd 1916-ban egy tóba engedte őket. 1948-ban egy expedíció tagjai Moszkvába is vittek példányokat, amelyeket az Amur vidékén gyűjtöttek. Innen aztán halastavakba is eljutottak, és nem volt megállás. 

Koreából a Kis-Balatonba 

Magyarországon 1997-ben, a Tisza-tóban fedezték fel az első példányt, ezzel az amurgéb a 34. idegenhonos halfajként került a hazai listára. Azóta a Tisza teljes szakaszán, a Kis-Balatonban és a Nyugati-övcsatorna vízrendszerében is megtelepedett. Ez az Észak- és Dél-Koreában, Kínában, Mongóliában és Oroszországban őshonos halfaj most már a Balaton élővilágát fenyegeti. 

Az amurgéb elterjedése – zölddel az eredeti élőhely, pirossal a meghódított területek 
Forrás: Wikimedia Commons

Számos országba akvarisztikai megfontolásból telepítették be, a Balaton vízgyűjtőjébe nagy valószínűség szerint egy kelet-magyarországi halszállítmánnyal került, a horgászok pedig csalihalként használják, így más vizekben is gyorsan elterjedhet.

Előnyök és veszélyek

Az amurgéb a csuka, a csapósügér és a fogas zsákmánya lehet. Sajnos azonban átformálja a környezetét, szögezi le az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa, amely szerint ahol megtelepedik, ott az őshonos lápi póc visszaszorul, sőt akár el is tűnhet.

A velünk élő amurgéb:

• itthon főként a fokozottan védett lápi póc állományára jelent veszélyt, amely az amurgéb miatt a hazai vizekben fokozatosan visszaszorult, sőt helyenként már el is tűnt,
• Magyarországon főként a keleti országrészben, a Tisza vízgyűjtő területén terjedt el, de megjelent a Duna mentén, a Balaton térségében és a Dunántúl déli részén is,
• vízfolyások lassú áramlású szakaszain, illetve állóvizekben fordul elő. Kerüli a teljesen nyílt vízfelületeket, a növényzettel dúsan benőtt medreket kedveli,
• Európában Bulgáriában, Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában van önfenntartó állománya.

(Az összeállítás forrása: Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa)

Borítókép: Amurgéb akváriumi környezetben (Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum Blog)