Az elmúlt évtizedek halbiológiai kutatásai megerősítik az aggodalmakat. Az amurgéb megjelenése a nyugati és déli vízgyűjtő területeken újabb fenyegetést jelent a Balaton élővilágára, még akkor is, ha a tóban való jelenlétét eddig nem sikerült igazolni. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy már a Balatonban is előfordul – derült ki a Zaol.hu cikkéből.
Az amurgéb újabb veszélyt jelent a Balaton élővilágára
A lap által idézett Magyar Haltani Társaság közleménye szerint 2016 tavaszán kezdték meg a befolyók, valamint a Balaton és a Kis-Balaton parti zónájában található élőhelyek rendszeres faunisztikai vizsgálatait, amelyek a tízlábú rákokra és halakra irányultak. Az első amurgéb példányt 2017. május 17-én fogták ki a Keszthelyi-öbölben, a Zala folyó torkolatától északra; ez egy 97 milliméteres példány volt. Weiperth András és Franyó Szonja kutatásaik során 2018-ban és 2023-ban is találtak amurgébet a Zala-torkolattól északra lévő nádasban, 2023-ban egy nap alatt kettőt is. Ez arra utal, hogy a faj terjedése sikeres.
A tudományos cikk szerint az amurgéb életmódjából adódóan képes lehet elterjedni a Balaton területén, különösen a zárt nádasokban és alig pár centis vízben. Megjelenése jelentős kockázatot jelent a Balaton parti zónájának élővilágára, valamint az egyes északi befolyókban és a Lesence-nádasmezőn élő lápi pócok állományára.
Honnan jött?
Az amurgéb tehát újabb veszélyt jelent a Balaton élővilágára, de a tudományos világ már régóta ismeri. Először 1912-ben I. L. Zalivszkij orosz természettudós hozott négy példányt Szentpétervár környékére, majd 1916-ban egy tóba engedte őket. 1948-ban egy expedíció tagjai Moszkvába is vittek példányokat, amelyeket az Amur vidékén gyűjtöttek. Innen aztán halastavakba is eljutottak, és nem volt megállás.
Koreából a Kis-Balatonba
Magyarországon 1997-ben, a Tisza-tóban fedezték fel az első példányt, ezzel az amurgéb a 34. idegenhonos halfajként került a hazai listára. Azóta a Tisza teljes szakaszán, a Kis-Balatonban és a Nyugati-övcsatorna vízrendszerében is megtelepedett. Ez az Észak- és Dél-Koreában, Kínában, Mongóliában és Oroszországban őshonos halfaj most már a Balaton élővilágát fenyegeti.
Forrás: Wikimedia Commons
Számos országba akvarisztikai megfontolásból telepítették be, a Balaton vízgyűjtőjébe nagy valószínűség szerint egy kelet-magyarországi halszállítmánnyal került, a horgászok pedig csalihalként használják, így más vizekben is gyorsan elterjedhet.
Előnyök és veszélyek
Az amurgéb a csuka, a csapósügér és a fogas zsákmánya lehet. Sajnos azonban átformálja a környezetét, szögezi le az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa, amely szerint ahol megtelepedik, ott az őshonos lápi póc visszaszorul, sőt akár el is tűnhet.
A velünk élő amurgéb:
- itthon főként a fokozottan védett lápi póc állományára jelent veszélyt, amely az amurgéb miatt a hazai vizekben fokozatosan visszaszorult, sőt helyenként már el is tűnt,
- Magyarországon főként a keleti országrészben, a Tisza vízgyűjtő területén terjedt el, de megjelent a Duna mentén, a Balaton térségében és a Dunántúl déli részén is,
- vízfolyások lassú áramlású szakaszain, illetve állóvizekben fordul elő. Kerüli a teljesen nyílt vízfelületeket, a növényzettel dúsan benőtt medreket kedveli,
- Európában Bulgáriában, Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában van önfenntartó állománya.
(Az összeállítás forrása: Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa)
