Forrás: Wikimedia Commons
Számos országba akvarisztikai megfontolásból telepítették be, a Balaton vízgyűjtőjébe nagy valószínűség szerint egy kelet-magyarországi halszállítmánnyal került, a horgászok pedig csalihalként használják, így más vizekben is gyorsan elterjedhet.
Előnyök és veszélyek
Az amurgéb a csuka, a csapósügér és a fogas zsákmánya lehet. Sajnos azonban átformálja a környezetét, szögezi le az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa, amely szerint ahol megtelepedik, ott az őshonos lápi póc visszaszorul, sőt akár el is tűnhet.
A velünk élő amurgéb:
- itthon főként a fokozottan védett lápi póc állományára jelent veszélyt, amely az amurgéb miatt a hazai vizekben fokozatosan visszaszorult, sőt helyenként már el is tűnt,
- Magyarországon főként a keleti országrészben, a Tisza vízgyűjtő területén terjedt el, de megjelent a Duna mentén, a Balaton térségében és a Dunántúl déli részén is,
- vízfolyások lassú áramlású szakaszain, illetve állóvizekben fordul elő. Kerüli a teljesen nyílt vízfelületeket, a növényzettel dúsan benőtt medreket kedveli,
- Európában Bulgáriában, Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában van önfenntartó állománya.
(Az összeállítás forrása: Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!