Amit hozzá nem értéssel el lehet követni egy területen, azt a BGYH vezetése mind véghez vitte az elmúlt években – emelte ki Szőke László, aki elmondta: 2020-ban, miután Karácsony Gergely és a baloldal átvette a főváros vezetését, számos hozzáértő személyt távolítottak el a gyógyfürdőket üzemeltető fővárosi cég éléről.
Felduzzasztották a központot, lelassították az ügymenetet, később nyitják és korábban zárják a fürdőket. Amikor 2010-ben átvettük a fürdőket, akkor mínusz 600 millió forint volt az éves eredmény, 2020-ra pedig sikerült 4,3 milliárd forintos nyereséget elérnie a cégnek. Ha akár új vezetéssel is, de változatlan módon viszik tovább a fürdőket, akkor ez ma is egy nagyon jól prosperáló cég lenne. Most is pozitív már a BGYH szaldója, de az eredmény messze elmarad a 2019-es évnek az eredményétől reálértékben, miközben a nagy vidéki fürdők rekordokat döntenek
– jelentette ki Szőke. A politikus hozzátette: hatalmas probléma, hogy 2020 után megállt a fürdők fejlesztése, a főváros pedig elkezdte elvonni a BGYH profitját, így pedig a fővárosi cégnek önereje sem maradt a fejlesztések elindításához.
Ahhoz, hogy egy cég jól menjen, két dolog kell. Az egyik a jelentős béremelés, a másik pedig a folyamatos fejlesztés. Mi korábban 2014-től egészen 2019-ig minden évben önerőből egy-egy fürdőt kompletten felújítottunk vagy újranyitottunk. Ennek köszönhetően a bevételeink 5,5 milliárdról 18,5 milliárdra nőttek
– mondta el Szőke László, aki szerint a folyamatos fejlesztések eredményeként egy pozitív önmagát gerjesztő folyamat alakult ki, ugyanis egyre többen jártak fürdőbe, egyre több lett a bevétel, így pedig volt fedezet a fürdők további fejlesztésére és újranyitására. Ez annak is volt köszönhető, hogy a főváros a fürdőkből származó nyereség jó részét a BHGY-nál hagyta. Például 2019-ben a 4,3 milliárd forintos profitból a főváros mindössze 700 milliót vont el. Ennek eredményeként nem volt szükség érdemi jegyáremelésekre sem.
A nagy fürdőkben 2019 óta jó 170-180 százalékos belépőjegy-áremelések voltak, amit ugyan a külföldiek meg tudnak fizetni, de sok budapesti nem
– emelte ki Szőke, aki a lapunk kérdésére válaszolva elmondta, az elmúlt években elsősorban a kispénzű budapestiek fürdőit zárta be a főváros.
Kiszorulnak a budapestiek a fürdőkből
A Dandár fürdő nemrégiben történt bezárásával kapcsolatban lapunknak Szőke László elmondta: egy több mint 100 éves épületről van szó, amelyet 2014–2015-ben teljesen felújítottak, a renoválás során pedig nem voltak statikai problémák.
Amikor 2014–15-ben a felújítást csináltuk, nem volt statikai probléma. Ha a födémen bármilyen károsodás lett volna, azt a kivitelező rögtön jelezte volna. Tehát akkor nem volt a födémmel gond, és azt sem hiszem, hogy ma van. Nagy valószínűséggel ki merem jelenteni, hogy most sincs a födémmel semmi gond, ez csak egy nagyon jó hivatkozási alap arra, hogy bezárják a fürdőt
– emelte ki a BGYH egykori vezetője, aki szerint a Dandár fürdő körüli huzavona akár több évig is eltarthat még. Mindeközben pedig Budapest egyik olcsóbb, a budapestiek számára elérhető árú fürdője továbbra is zárva marad.
A Dandár többnyire veszteséges volt, de egy-egy jó évben pozitív eredménnyel is zárt. Ha volt is veszteség, az kevesebb volt, mint 50 millió forint, ami a 18-20 milliárdos árbevétel mellett eltörpül. Ezt a fürdőt azért kell nyitva tartani, mert gondolni kell azokra is, akik nem tudják megfizetni a Széchenyit, a Gellértet vagy a Rudast. A jelenlegi vezetés azonban abban gondolkodik, hogy ez egy vesztességes fürdő, tehát a legegyszerűbb, ha bezárjuk
– tette hozzá Szőke, aki szerint a Király fürdő esetében is hasonló a helyzet, ugyanis a Dandárhoz hasonlóan veszteséges volt, és döntően budapestiek látogatták.
A Király fürdő esetében azt találták ki, hogy mi engedély nélkül üzemeltettük a fürdőt, ami egyszerűen nem igaz. A Királynak egy nagyon régi hidraulikai rendszere van. Az igazság szerint az ÁNTSZ (ma Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ – NNGYK) egy idő után már nem hosszabbította meg a hozzájárulását a fürdő működéséhez, de nem is tiltották meg az üzemeltetését, éppen ezért mi saját felelősségre, folyamatos vízmintavétel mellett továbbra is üzemeltettük. Nem volt hozzájáruló nyilatkozat, de nem volt tiltó sem. A főváros azonban 2020 után a hozzájáruló nyilatkozat hiányára hivatkozva sebtiben bezárta a Királyt
– jelentette ki Szőke László, aki szerint a fürdőbezárások és a jegyáremelések következményeként a kevésbé tehetős budapestiek folyamatosan szorulnak ki a főváros fürdőiből, a turisták ugyanis a két bezárt fürdő egyikében sem fordultak elő gyakran, azokat az alacsonyabb keresetű budapestiek látogatták inkább.
Folytatódhatnak a fürdőbezárások
A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Szőke László elmondta, ha a jelenlegi vezetés marad mind a fővárosban, mind a gyógyfürdőket üzemeltető cégnél, akkor folytatódhat a budapesti fürdők bezárása. Különösen nagy veszélyben vannak a kisebb, nem nyereséges fürdők.
Jelenleg a három óbudai fürdőt, vagyis a pünkösdfürdőit, a Rómait és a csillaghegyit fenyegeti a bezárás veszélye. Csillaghegy állandó fürdő, a Római és a pünkösdfürdői pedig csak nyári strand. De a pünkösdfürdőit a kis mérete miatt nagyon nehéz nyereségesen üzemeltetni. Mindhárom fürdőnél az a gond, hogy hideg a forrásvíz, és sokba kerül a felmelegítése. Nagyon könnyen el tudom képzelni, hogy valamelyik óbudai fürdő bezárására fog nemsokára sor kerülni »statikai problémák miatt«, ha marad a jelenlegi vezetés
– emelte ki Szőke László aki szerint olyan fővárosi vezetésre van szükség a budapesti fürdők felvirágoztatásához, amely otthagyja a nyereséget. A BGYH ugyanis annak ellenére, hogy önkormányzati cég, továbbra is piaci alapon működik, éppen ezért nagy mozgásteret kellene adni neki.
