Bő másfél év után ismét nevet változtat a Jobbik, azaz visszatér az eredeti Jobbik Magyarországért Mozgalom elnevezéshez, miután 2023 február végén felvette a Konzervatívok szót a nevébe. Többek közt erről döntött a párt az egy hete tartott kongresszusán, ahol információink szerint a párt logójának ismételt megváltoztatásáról is szó volt. A június végén megválasztott új elnökség közlése szerint ezzel is szeretnék kifejezni, hogy legfontosabb céljuk a nemzeti érdekképviselet, a jövőben pedig ismét mozgalmi jelleggel, alulról építkezve politizálnak.
A párt döntése nem meglepő, hiszen
a Jobbik támogatottsága az elmúlt években a töredékére zsugorodott, és most a régi útra való visszatérést ígérve feltehetően szavazótáboruk, tagságuk bővülésére számítanak.
Hogy mire lesz elég a név és a logó megváltoztatása a 2026-os országgyűlési választásig, egyelőre rejtély, az azonban, ahogy Szabó Gábor, a párt újonnan kinevezett pártigazgatója fogalmazott a kongresszuson, nem sok jót sejtet. Információink szint ugyanis Szabó úgy kezdte beszédét, hogy
a Jobbik szervezetileg egy halott párt.
Mi tagadás, a 2022 nyarán pártigazgatónak kinevezett Nunkovics Tibornak sem sikerült már elérnie, hogy mind a 106 választókerületben legyen szervezete a Jobbiknak, információink szerint ezt 73 választókerületben tudták megvalósítani. A helyzet pedig mára rosszabb lett, úgy tudjuk, a múlt pénteki kongresszusra mindössze 53 szervezet tudott delegáltat állítani, és ebből is csak 48 jelent meg, a párttagok száma pedig mindössze ötszáz körüli, míg ez a szám 2016-ban még csaknem 18 ezer volt.
A Jobbik lejtmenetét mutatja az is, hogy 2018-ban még 26 tagú frakciót alapíthattak az Országgyűlésben, míg jelenleg már csak nyolcfős képviselőcsoportjuk van.
Igaz, hogy a Jobbik lejtmenetében jelentős szerepe volt Jakab Péter exelnöknek, aki összefogott a Gyurcsány Ferenc vezette baloldallal, de a párt első szakadása, a legtöbb alapszervezet feloszlatása a Vona Gábor vezette néppártosodásnak köszönhető, amelynek egyik meghatározó szereplője volt Radnai László, a párt kommunikációs igazgatója, aki
a rendszerváltás előtt komoly amerikai karriert futott be a kommunista titkosszolgálat egyik közismert fedőszervezetében, a Chemolimpex nevű külkereskedelmi cégben.
Hogy Radnai László tulajdonképpen mettől meddig segítette a Jobbik kampányát, némi homály fedi, saját bevallása szerint Vona Gábor 2016 októberében kérte meg, hogy segítsen a néppártosodó Jobbik kommunikációs stratégiáját megalkotni. A stratégiát 2017 márciusára elkészítette, az elnökség pedig áprilisban megbízta a kommunikációs igazgatóság felállításával. A Népszava 2018 júliusában azt állította, 2017. augusztus 15-ig volt a Jobbik kommunikációs igazgatója.
Hogy a lemondásom után mi történt, arról nem tudok beszámolni, én onnantól már csak afféle márkaőrként figyeltem a párt mérséklődését, amit a kezdetektől támogattam
– fogalmazott akkor a lapnak. Ezzel szemben a párt médiáját kezelő Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány kuratóriumában is posztot kapott Radnai, a bírósági nyilvántartás szerint 2017. augusztus 31-től 2019. szeptember 25-ig, vagyis azután, hogy kommunikációs igazgató volt, és „már csak afféle »márkaőrként« figyelte a párt mérséklődését”.
Az mindenesetre feltehetően nem véletlen, hogy a globális körökből érkezett Radnai fia,
Radnai Márk annak a Magyar Péter-féle Tisza Pártnak lett az operatív működéséért felelős alelnöke, amely rögtön tagja lehetett az Európai Néppártnak,
egyben a fő nyertese a régi-új baloldali pártok végelgyengülésének.
