Buda visszavétele az Európába visszatérő Magyarország születésnapja

Hazánk többet nem juthat istentelen és embertelen ideológiák rabságába.

2024. 09. 03. 8:41
Budapest, 2024. szeptember 2. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a Buda felszabadításának 338. évfordulója alkalmából rendezett hálaadó szentmisén a budapesti Mátyás-templomban
Fotó: Fotó: HM Zrínyi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mindig meg kell oldani a megoldhatatlan helyzetet, ugyanakkor mindig készen kell állni a haza megvédelmezésére – mondta a honvédelmi miniszter Buda felszabadításának 338. évfordulója alkalmából rendezett hálaadó szentmisén. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Mátyás-templomban úgy fogalmazott, Buda visszavétele a magyar történelem egyik sorsfordító pillanata, amely rettenetes áldozatok árán kiemelte országunkat egy másfél évszázados tetszhalott állapotból. 

– Nagy és fényes pillanat ez, ami egyszerre volt emlékezetes Európa keresztény nemzetei és az idegen igától megszabaduló magyarság számára.

A három darabra tört országban fegyverszünetek idején is háborúkat vívtak, igazi befagyott konfliktus volt, két világbirodalom végvidékén, amely az állandóan ismétlődő harcokkal hosszú nemzedékek életét mérgezte meg – mondta a miniszter.

Mint kifejtette, 1686. szeptember 2-át követően – bár hosszú harcok következtek – az oszmán hódoltság egyre visszaszorult. – A nemzet fővárosának visszavétele egyszerre Buda újbóli megalapítása, és az Európába visszatérő Magyarország születésnapja – hangsúlyozta, hozzátéve, mindezért rettenetesen nagy árat fizettünk. Sok tízezer halott, elhamvadt és kifosztott falvak, és a magyarságról további századokig nem Magyarországon döntöttek. 

– Buda várának megszabadítása a keresztény Európa nagy vállalkozása, az utolsó keresztes hadjárat, egyszerre volt egy nagyhatalmi játszma része, amelynek bonyolult, egymáshoz kapcsolódó útvesztőiben minden állam a maga érdekeit követte, és egyszerre volt egy nagy közös ügy, amiben a kereszténység másfél évszázad után vissza tudta szerezni azt, ami az övé volt.

Mohács és Buda az oszmán kor történetének két sarokköve, és mindkettőt számon kell tartanunk – fogalmazott a miniszter, aki szerint amikor tisztelgünk a múlt hősei és áldozatai előtt, a jövő iránt is elkötelezzük magunkat.

 Beszédében kiemelte, 

soha többé nem engedhetjük meg, hogy Magyarország számára káros birodalmi érdekek, illetve istentelen és embertelen ideológiák rabságába jusson.

 – Olyan ideológiák rabságába, amelyek megkérdőjelezik keresztény kultúráját és európai életformáját, amelyek elveszik személyes és közösségi szabadságjogait és amelyek rendszeresen ki is fosztják. Magyarországnak és Közép-Európa nemzeteinek meg kell kötniük a maguk szövetségeit, hogy soha többé ne legyenek kiszolgáltatva a birodalmak kényének, kedvének – mondta.

A honvédelmi miniszter szólt arról is: Buda visszavívása jól mutatja, hogy mit jelentenek történelmi távlatokban a befagyott konfliktusok. Ez az ország 300 esztendőt veszített el: 150 évet az oszmán megszállás miatt, és jó másfél századot, amíg újra kitűzhette és megtarthatta zászlaját Buda várán.

– A nemzetközi életben csak a béke jelenthet megoldást, fel kell oldani az éles és a befagyott konfliktust. Mindig meg kell oldani a megoldhatatlan helyzetet, ugyanakkor mindig készen kell állni a haza megvédelmezésére.

 A kor színvonalának élén álló, jól felszerelt és jól felkészített hadseregre, tartalékos és hivatásos állományra van szükség, amely az országért mindenre kész és képes – hangsúlyozta.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.