Nem mindennapos közjáték tarkította az Országgyűlés őszi ülésszakának hétfői megnyitóját. Orbán Viktor kormányfő felszólalására a frakcióvezetők, szokás szerint, reagálhattak. Szót kapott Gyurcsány Ferenc is, aki azzal kezdte, hogy szerinte Orbán Viktor oroszbarát és elárulta a hazát. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke azonban nem érhetett mondandója végére: Kövér László házelnök előbb figyelmeztette, hogy nem nevezheti hazaárulónak a miniszterelnököt, majd, mivel ez hatástalan volt, megvonta a szót Gyurcsánytól. A DK elnöke még kihangosítás nélkül is kiabált egy darabig az ülésteremben, majd kiment és egy parlamenti irodában, immár a Facebook nyilvánossága előtt, elmondta rágalmait.
Ezen a ponton talán érdemes felidézni, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőként a saját villájában látta vendégül Vlagyimir Putyint, és az ország szuverenitását semmibe véve miféle ügyekbe, ügyletekbe bonyolódott Oroszországgal.
Az első ilyen az úgynevezett kémügy, amelynek lényege, hogy Gyurcsányék bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati szakembereket juttattak be az elhárítás épületébe, akik átvilágították a hazai tiszti állomány egy részét. A vizsgálat hazánk nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyeztette.
Emlékezetes, a Legfőbb Ügyészség a kémbotrány néven elhíresült büntetőperben hozott – felmentő ítéletet jóváhagyó – Kúria-döntés után egy évvel tette közzé az ügy részleteit. A vádirat alapján Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egymást váltó főigazgatói, valamint az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonsági cég, a Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László közreműködött abban, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.
Az ügyészség szerint Szilvásy és Galambos parlamenti egyeztetése nyomán két, bolgár pszichológusnak álcázott FSZB-s tiszt érkezett hazánkba. Az oroszok Püski közreműködésével az NBH hátsó bejáratán át jutottak a hivatal épületébe, amit Galambos döntése következtében nem is dokumentáltak.
Az oroszok tizenhat tisztet vizsgálhattak meg poligráf segítségével, így – mint az a vádirati tényállásban szerepel – adatokat szereztek az érintettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről. A vizsgálat során az orosz személyek Galambos tudtával eltértek az előzetesen megbeszélt kérdéssoroktól, és kifejezetten a vizsgált személyek kompromittálhatóságára, támadhatóságára, illetve beszervezhetőségére irányuló kérdéseket tettek fel a tiszteknek – állapította meg az ügyészség.
A tiszti állomány egy részének átvilágítása hazánk nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyeztette.
Miután Galambost leváltották, az NBH élére Laborc Sándor került, aki azután, hogy tudomást szerzett a történtekről, nem tett feljelentést. A volt vezetőkkel és Püskivel szemben a Budapesti Katonai Ügyészség kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt emelt vádat.
