Nem mindennapos közjáték tarkította az Országgyűlés őszi ülésszakának hétfői megnyitóját. Orbán Viktor kormányfő felszólalására a frakcióvezetők, szokás szerint, reagálhattak. Szót kapott Gyurcsány Ferenc is, aki azzal kezdte, hogy szerinte Orbán Viktor oroszbarát és elárulta a hazát. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke azonban nem érhetett mondandója végére: Kövér László házelnök előbb figyelmeztette, hogy nem nevezheti hazaárulónak a miniszterelnököt, majd, mivel ez hatástalan volt, megvonta a szót Gyurcsánytól. A DK elnöke még kihangosítás nélkül is kiabált egy darabig az ülésteremben, majd kiment és egy parlamenti irodában, immár a Facebook nyilvánossága előtt, elmondta rágalmait.
Ezen a ponton talán érdemes felidézni, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőként a saját villájában látta vendégül Vlagyimir Putyint, és az ország szuverenitását semmibe véve miféle ügyekbe, ügyletekbe bonyolódott Oroszországgal.
Az első ilyen az úgynevezett kémügy, amelynek lényege, hogy Gyurcsányék bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati szakembereket juttattak be az elhárítás épületébe, akik átvilágították a hazai tiszti állomány egy részét. A vizsgálat hazánk nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyeztette.
Emlékezetes, a Legfőbb Ügyészség a kémbotrány néven elhíresült büntetőperben hozott – felmentő ítéletet jóváhagyó – Kúria-döntés után egy évvel tette közzé az ügy részleteit. A vádirat alapján Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egymást váltó főigazgatói, valamint az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonsági cég, a Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László közreműködött abban, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.
Az ügyészség szerint Szilvásy és Galambos parlamenti egyeztetése nyomán két, bolgár pszichológusnak álcázott FSZB-s tiszt érkezett hazánkba. Az oroszok Püski közreműködésével az NBH hátsó bejáratán át jutottak a hivatal épületébe, amit Galambos döntése következtében nem is dokumentáltak.
Az oroszok tizenhat tisztet vizsgálhattak meg poligráf segítségével, így – mint az a vádirati tényállásban szerepel – adatokat szereztek az érintettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről. A vizsgálat során az orosz személyek Galambos tudtával eltértek az előzetesen megbeszélt kérdéssoroktól, és kifejezetten a vizsgált személyek kompromittálhatóságára, támadhatóságára, illetve beszervezhetőségére irányuló kérdéseket tettek fel a tiszteknek – állapította meg az ügyészség.
A tiszti állomány egy részének átvilágítása hazánk nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyeztette.
Miután Galambost leváltották, az NBH élére Laborc Sándor került, aki azután, hogy tudomást szerzett a történtekről, nem tett feljelentést. A volt vezetőkkel és Püskivel szemben a Budapesti Katonai Ügyészség kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt emelt vádat.
A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2013. július 5-én nem jogerősen két év tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásyt és Galambost, végrehajtásában felfüggesztett egyéves szabadságvesztésre Laborcot, Püski Lászlót pedig felmentette a vádak alól. Ezt a verdiktet 2015 júniusában másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárást rendelt el.
A megismételt perben a Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel, majd a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte a döntést, amit a Kúria is jóváhagyott.
Befolyás a Molban
A balliberális kormányzás idején, 2009. március 30-án jelentették be, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz megvásárolta az osztrák OMV állami energetikai konszerntől a Mol 21,22 százalékos részvénycsomagját. Az üzlet röviddel azután jött létre, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette távozását a miniszterelnöki székből.
Mindez nem véletlen, hiszen az OMV már 2007-ben kísérletet tett a Mol részvényeinek megszerzésére, a magyar vállalat vezérkara viszont egyértelműen az orosz állam strómanjaként azonosította az osztrák olajcéget.
Miután Gyurcsány lemondott a miniszterelnöki, majd MSZP-elnöki posztról is, az OMV-nek sürgőssé vált eladni a Mol-részvénycsomagját az orosz hadsereg fő üzemanyag-szállítójának, a Szurgutnyeftyegaznak. Azaz nyilvánvalóvá vált, hogy az osztrák cég az oroszok kijárójaként működött.
Az ügy hátterét jól jellemzi, hogy 2009. április elején bizalmas besorolású beszámolót készített az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége Washingtonnak, azt taglalva, hogy az orosz vállalat mögött Moszkva áll, amely Gyurcsány Ferenc, a „Gazprom-miniszterelnök” lemondását követően így szeretné biztosítani befolyását a Mol-piacon.
A stratégiai jelentőségű magyar olajipari cég részvénycsomagját a 2010-es kormányváltás után az Orbán-kabinet 2011 májusában visszavásárolta a Szurgutnyeftyegaztól. Az akkori bejelentés szerint a teljes részvénypakett 1,88 milliárd euróba került.
