Milyen változásokat, eredményeket sikerült elérni az elmúlt két hónapban a minisztérium élén?
Az első és legfontosabb dolog, hogy megtörtént a minisztérium működésének dinamizálása. Ez azt jelenti, hogy négy pillérre helyeztük a tárca működését. Meghatározó lépés volt, hogy a felsőoktatáshoz és szakképzéshez kapcsoltuk az eddig a családügyi területen lévő ifjúságügyet és a tehetséggondozást. Hiszen ha több mint háromszázezer fiatalunk tanul a felsőoktatásban, háromszázezer fiatalunk pedig a szakképzésben, teljesen logikus, hogy az ifjúságügy és a tehetséggondozás ügye államtitkársági szinten is olvadjon össze ezzel. A felsőoktatásban sikeres felvételi időszakon vagyunk túl, hiszen több mint százezer fiatalt vettünk föl, és elindítottuk az új szakképzési tanévet is.
Mi történt a többi pillér esetében?
A másik meghatározó pillérünk a kultúra, amely a teljes nemzeti identitásunkat magában foglalja. Itt fontos kiemelni, hogy a színházbiztonság terén történt egy jelentős lépés, aminek eredményeképp a minisztérium által finanszírozott színházbiztonsági képzések indulnak ősztől. A harmadik pillérünk a családügy, a negyedik pedig az innováció és a kutatás, tudománypolitika. Az elmúlt két hónapban a családok területén két fontos intézkedés született. Az egyik a speciális adózók esetében a csok pluszhoz, a babaváróhoz, és a falusi csokhoz való hozzáférés könnyítése, valamint a babaváró támogatás határidejének meghosszabbítása két évvel azon családok esetében, amelyek a 2019 nyarát követő két évben vették fel a hitelt. Eddig is sikeres volt a babaváró, hiszen a támogatásnak köszönhetően 150 ezer családban, 210 ezer gyermek született meg, és ezzel a határidő-módosítással reményeink szerint tovább bővül a babavárós bölcsisek száma. Halász Judit után szabadon: tovább is van, mondjam még?
Hogy halad az egyetemek modellváltása, mely intézmények milyen sorrendben fognak sorra kerülni?
Az adatok szerint a modellváltás egyértelmű sikertörténet. Azt mondhatjuk, hogy olyan új modellt hoztunk létre, amely a gazdaság és a térség szereplőivel kapcsolta össze a felsőoktatásunkat, mindeközben pedig versenyképes, kiszámítható, rugalmas és autonóm. Az egyetemeink ugyanis nem önmagukért, hanem a nemzet szolgálatáért működnek. Mindeközben láthatóan a társadalmi bizalom is megvan a modellváltó intézményekben, ugyanis már második éve több mint százezren nyertek felvételt a megújult felsőoktatásba. Öt éve hét, három éve kilenc, most tizenkét egyetemünk van a világ élvonalában. A Semmelweis Egyetem pedig a világ legjobb egy százaléka közé került. Mindeközben hatezer fővel nőtt a gazdasági szempontból kiemelten fontos területen a diákok száma, 3500 fővel kevesebben morzsolódnak le, harminc százalékkal nőtt a nemzetközi publikációk és tíz százalékkal a kiemelkedő nemzetközi publikációk száma.