Az erős Európa olyan, mint egy focicsapat

A fiatalok állnak a középpontban, akiknek nemcsak a megújult, versenyképes felsőoktatás és a szakképzés nyújt lehetőségeket, hanem a kibővített családtámogatások is – mondja Hankó Balázs. A kulturális és innovációs miniszter a magyar identitás és kultúra megerősítéséről, az új szakmunkáshitelről, a 2010 óta tartó családbarát kormányzás eredményeiről és kihívásairól, valamint a kulturális törvényről is beszélt a lapunknak adott interjúban.

Fotó: Kurucz Árpád

Fotó: Kurucz Árpád

Cél az, hogy az összes hazai egyetemen véghezvigyék a modellváltást vagy maradni fognak állami egyetemek is?

Mi azt valljuk, és nemcsak valljuk, hanem így is cselekszünk, hogy amelyik egyetem közössége, szenátusa szeretne új modellben működni, annak a kérését megvizsgáljuk. Tehát nincs olyan, hogy egy egyetemnek egyik napról a másikra azt mondjuk, holnaptól neked modellváltónak kell lenned. Nem. Az egyetem közösségében, ha megérlelődik egy ilyen gondolat, akkor azt mi támogatjuk. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviselőivel többször tárgyaltunk ebben a kérdésben, az új rektor pont az egyetem tanévnyitó ünnepségén elmondott beszédében emelte ki, hogy ő szeretné akár egy egyedi, rugalmas piaci modellben megerősíteni a BME-t. Mi erre azt mondtuk, hogy mi azt szeretnénk, hogy az MIT mellett, mely a világ vezető műszaki egyeteme, induljunk el egy olyan úton, amelynek végén létrejön az európai, majd reményeink szerint a világban is szintén vezető BIT, vagyis a Budapest Innovation and Technology Institute. A Magyar Képzőművészeti Egyetem szenátusa is döntött a modellváltáshoz kapcsolódó tárgyalások indításáról, így ha keresnek bennünket, ott is készen állunk a tárgyalásokra.

Miként alakították át, milyen elemekkel egészítették ki a szakképzést?

A legfontosabb, hogy gyakorlatfókuszúvá tettük. Tízből hatan az általános iskola elvégzése után a szakképzést választják. Minden második diák duális képzésben tanul. Elindítottuk az ösztöndíjprogramokat, amelynek részeként a képzésben résztvevők nyolctól 59 ezer forintig terjedő havi összeget kaphatnak ösztöndíjként. Mi több, a duális képzésben tanulóknak 160-168 ezer forintos munkabért is adunk.

Hamarosan bevezetjük a szakmunkáshitelt, amelynek részeként több millió forintot kapnak a végzett fiatalok, akiktől cserébe azt kérjük, hogy itthon vállaljanak munkát, és a magyar gazdaságot erősítsék. Természetesen ezen támogatás esetében is a gyermekvállalással további kedvezmények érhetők majd el.

Emellett egy jószolgálati programot is elindítottunk, mert akkor válik teljessé az ember, ha azzal a szakmával, amit tanul, a környezetét segíti. Például az a tanuló, aki fodrásznak tanul, segíthet a szociális otthonban lévőknek. Fontos, hogy legyenek olyan programjaink, amelyekben a fiatal, szakmát tanulók segítenek az időseknek az ügyes-bajos dolgaik megoldásában. Jómagam a szakképzésben tanulók társaságában egy hospice ház kifestésében segédkeztem a múlt tanévben a Debreceni Egyetemen. A célunk, hogy tízből hét, majd tízből nyolc fiatal válassza a szakképzést, aztán szerezzenek szakmát, vagy, ha gondolják, menjenek egyetemre olyan szakokra, amelyek a magyar gazdaságot erősítik. Ez utóbbi célból hoztuk létre az okleveles technikusi képzést, ahol az ötéves képzésből akár egy év is beszámítható az egyetemeken, és a legjobbaknak már előzetes egyetemi hallgatói jogviszony is jár.

Milyen családpolitikával, milyen családpolitikai intézkedésekkel kívánják elérni, hogy a termékenységi arányszám 2,1 fölé emelkedjen?

A családpolitika két pilléren alapul. Az egyik, hogy gyermeket vállalni, családot alapítani értékvállalást jelent. Nekünk úgy kell ebben az atomizálódott világunkban a közösségeinket megerősíteni, hogy segítsük őket ebben az értékvállalásban. Ezért fontos az, hogy a családalapításra kész fiataloknak támogatást adjunk az otthonteremtéshez, a munka vagy akár tanulás melletti gyermekvállaláshoz is. Ma a fiatalok sok esetben úgy élik meg a gyermekvállalást, mint pénz- és időveszteséget, illetve a szabadság korlátozását. Éppen ezért fontos megmutatni, hogy egy gyermek születése és nevelése persze okoz kihívást – jól tudom ezt mind a négy gyermekünk kapcsán –, de annál több örömet okoz és a szórakozásról sem kell lemondani. A másik pillér pedig egy olyan támogatási rendszer erősítése és üzemeltetése, amely minden élethelyzetben segíti a családokat. Ne felejtsük el, hogy

évente 3300 milliárd forint értékben, harminc családpolitikai intézkedéssel segítjük a családalapítást és a gyermekvállalást. Mégis azt látjuk, hogy erősítenünk kell. Meg kell néznünk azt, hogy melyek azok a támogatások, amelyekkel hamarabbra hozható az első gyermek vállalása,

például, hogy lehet-e a csed folyósításának megkezdését még inkább a szülés előttre hozni, hogy a korán megjelenő anyagi terhek egy részét is levegyük a családok válláról. Azt is vizsgálnunk kell, hogy miként tudjuk az egyetemeket úgy átalakítani, hogy az egyéni tanrend működőképes legyen a várandós nők esetében is. Aki fiatal egyetemista hölgyként gyermeket vállal, annak legalább olyan egyéni tanrendet kell biztosítani, mint versenysportolóinknak. És még számos előrelépési irány van, nem beszélve arról, hogy a családi adókedvezményt is szeretnénk megduplázni.

Képes lesz hazánk 2034-re elérni a hőn áhított demográfiai fordulatot?

Az elsődleges célunk a mostani háborús időkben az, hogy a magyar családok békében és biztonságban élhessenek, a háborúba ne rángassák bele Magyarországot, a gyermeket vállaló és nevelő családokat pedig tovább tudjuk támogatni abban, hogy előrébb lépjenek és több pénz maradjon náluk. A demográfiai folyamatoknak sok összetevőjük van. Ne felejtsük el, 2010-hez képest óriási előrelépést láthattunk az elmúlt 14 évben. Ha a 2010-es szinten ragadunk meg, akkor mostanra 178 ezerrel kevesebb gyerek született volna meg. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy itt kettős hatás van. Ugye van egy öröklött nehézség, ami az, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő. Emellett pedig a családtámogatásokkal támogatjuk a családokat abban, hogy korábban vállalják az első gyermeket, mert így nagyobb esélye van a testvéreknek is. Mindenkinek saját döntése, hogy mikor és hány gyermeket vállal, a mi feladatunk abban áll, hogy minden élethelyzetben támogassuk a gyermekvállalást, és békében és biztonságban nevelhessük fel mindannyian a gyermekeinket.

Fotó: Kurucz Árpád

A családtámogatási rendszer kiterjesztésével hány családot tudnak még bevonzani ebbe a rendszerbe?

A kérdés majdnem jó. Az természetes, hogy minden élethelyzetben lévő családra oda kell figyelnünk, és ebben óriási segítségeink a családszervezetek. Akik kinyújtott kezeink! Sokat tanultam az elmúlt két egyeztetésünkből is. Ha megnézzük például a legutóbbi intézkedésünket a csok plusz módosításával, több tízezer család kapott lehetőséget arra, hogy könnyebben hozzáférjenek az állami támogatásokhoz. A speciálisan adózók – így például fodrászok, fotósok de az őstermelők esetében is – az államilag támogatott hitelek igénylésénél a bankok eddig a bevételük tíz-húsz százalékát tudták figyelembe venni, a módosításnak köszönhetően azonban ez az arány ötven százalékra emelkedik majd, továbbá a korábban elvárt két-három éves társadalombiztosítási jogviszony helyett elég lesz egy évet igazolni. De a kérdésre adandó válasz úgy válik teljessé, hogy nekünk a leendő családokra is figyelemmel kell lennünk, azaz azt kell segítenünk, hogy minél több magyar család legyen a teljes Kárpát-hazában. Azaz a házasságkötést, a fiatalok családalapítását és a gyermekvállalást is támogatjuk.

A Nemzeti Kulturális Tanács nyári ülését követően még a nyáron azt mondta, hogy augusztusig várják a javaslatokat, módosítási javaslatokat. Milyen észrevételek, javaslatok érkeztek be az egyes területekről?

Múlt héten volt a Nemzeti Kulturális Tanács ülése. Augusztus végéig mindössze néhány javaslat érkezett, az általam vártnál jóval kevesebb. Ezen néhány javaslat között volt olyan, amely az államháztartási szabályok rugalmasabbá tételére vonatkozott a művészeti vagy kulturális intézmények vonatkozásában. Más javaslat arra vonatkozott, hogy milyen gazdasági formában kellene működniük egyes kulturális intézményeknek. Volt néhány, a könyvtárakra vonatkozó javaslat is, de én tényleg többre számítottam. Éppen ezért a tanáccsal abban maradtunk, hogy az egyes területek szeptember közepéig kapnak extra időt a javaslattételre. A cél azonos, azonban az egyértelműen látszik, és az első ülésen is egyértelművé vált, hogy a kultúra különböző területeire vonatkozó szabályozások külön-külön történő módosítása indokolt, hiszen más a „ritmusa” a színházaknak, múzeumoknak vagy akár a közművelődésnek.

Mi a politikusok és közéleti személyiségek által gyakran emlegetett kultúrharc, hogyan tudná definiálni, illetve hogy állunk benne?

Csak meg kell nézni a párizsi olimpia megnyitóját, ami bizonyítja, hogy Európában és számos nyugati országban lassan minden a normalitással szemben áll. Éppen ezért fontos, hogy Magyarország megmaradjon az értékőrzés, az értékteremtés szigeteként. Ez az elsődleges feladatunk. Az alapértékeink három pilléren nyugszanak. Ezek a zsidó-keresztény kultúra, a római jog és a görög filozófia. Nekünk ezen pilléreken állva kell megerősíteni a kultúránkat, éppen azért, mert a kultúra identitásképző.

Magyar identitásunk a kultúránkban, nyelvünkben leledzik. Múltunk és jövőnk pedig a kereszténységben van. Mi ezt nem kirekesztően csináljuk, örülnénk annak, hogyha a németek, a franciák, és az összes többi nemzet ugyanúgy büszkén vállalná saját identitását, kultúráját. Mert meggyőződésünk, hogy erős Európa, versenyképes Európa csak erős nemzetekből származhat.

Ez olyan, mint egy focicsapat, ami akkor jó, ha van jó kapus, hátvéd, jobbszélső, irányító és csatár is. Ezek a szereplők pedig mind önálló karakterek, identitások. Mi a saját magunk identitását őrizzük, védjük, próbáljuk vonzó módon bemutatni. Éppen ezért egyszerre kell büszkének lennünk a nagyjainkra, és ismernünk kell a nemzetünk és ezen belül saját családjaink történetét. Családjaink történetét pedig el kell mesélni a gyermekeinknek, unokáinknak! Szóval a kultúrharc valahogy úgy néz ki, hogy egy értéksemleges, értékromboló massza terjed, nekünk pedig ezzel szemben meg kell védenünk és őriznünk, és tovább kell gazdagítanunk a kulturális identitásunkat. Mert magyarnak lenni büszkeség, magyarnak lenni kiváltság, magyarnak lenni küldetés.

Borítókép: Hankó Balázs (Fotó: Kurucz Árpád)