Ide vezet a drogfogyasztás fiatalon: rengetegen lesznek öngyilkosok

Egyenes arányosság fedezhető fel a fiatalok droghasználata és a fiatalkori öngyilkosság emelkedő száma között – fejtette ki Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Mint rámutatott, ha valaki nem csendes környezetben és kipihent szervezettel használja a szert, akkor a drognak sokkal pusztítóbb a hatása. Hozzátette, erre a helyzetre nem a liberalizáció a megoldás, hanem a magyar drogellenes stratégia, vagyis a prevenció és a teljes felépülésközpontú kezelés.

A droghasználat jelentős szerepet játszik az öngyilkossági krízis kialakulásában, így amikor valaki a drogok legalizációjáért vagy a teljes tiltásuk ellen harcol, akkor azzal akarva-akaratlanul az öngyilkosságok számának emelkedését is elősegíti – mutatott rá írásában Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Emlékeztetett: szeptember 10-e az öngyilkosság megelőzésének világnapja, és idén a telefonos lelkisegély-szolgálatok éves szakmai konferenciája is e téma köré szerveződött, ahol komoly számokról esett szó.

A droghasználók gyakrabban vetnek véget saját életüknek

Mint hangsúlyozta, az öngyilkossági kísérletek mögött sokszor a droghasználat áll, akár „sikeresen” kioltják az érintettek saját életüket, akár nem halálos kimenetelű a próbálkozás. A telefonos lelkisegély-szolgálatokhoz beérkező hívásoknak minimum a fele öngyilkos indíttatású, ez az arány pedig még magasabb az ifjúsági lelkisegély-szolgálat esetében. Ez nem is csoda, hiszen amíg az összes öngyilkossági kísérlet a 80-as évek mélypontjáról – amikor európai szinten is dobogós volt Magyarország – mintegy egyharmadára esett vissza, a fiatalkori öngyilkossági kísérletek száma stagnált vagy enyhén emelkedett. A 25 év alatti fiataloknál az öngyilkosság vezető halálok, a balesetek után a második a sorban, átlagban hetente két fiatal öli meg magát. 

Egyenes arányosság fedezhető fel a fiatalok droghasználata és a fiatalkori öngyilkosság – minden erőfeszítés ellenére – emelkedő száma között, míg az összes öngyilkossági kísérlet száma a drasztikus és örvendetes csökkenés után évek óta stagnál.

 

Hogyan jutnak el a kábítószeresek az öngyilkosságig?

Számos drog esetében – ilyen jellemzően például az LSD vagy a dizájner drogok bármelyike – a megváltozott tudatállapot nagyon sokrétű lehet, mivel a felhasználó adott érzelmi világa és a környezet is nagyon befolyásolja az anyag hatását. Ma már bizonyíthatóan kimutatható, hogy a droghasználat körülményei jelentősen befolyásolják az élményt és a hatásokat is. 

Ha nem megfelelő környezetben használja valaki a szert, ami legfőképpen csendes, nyugodt környezetet és kipihent, hidratált szervezetet jelent, akkor sokkal pusztítóbb a hatása. 

A szerhasználók az esetek túlnyomó többségében nem nyugodt körülmények között szedik, szívják vagy lövik be a drogot, gondoljunk csak a partidrogokra, a fesztiválkörnyezetre, az afterpartikra vagy a hátrányos helyzetű térségekben élőkre, esetleg a nagyvárosokban az utcán, a parkokban drogozókra – világított rá a stratégiai igazgató. 

Ilyenkor sokszor kellemetlen hallucinációs élmények (bad trip) esetén jelentős szorongás, halálfélelem, paranoid gondolkodás, üldözési mánia, pánikreakció is kialakulhat. A verbális kommunikáció szinte teljesen gondolati síkra terelődik, sok vizuális és hangi hallucinációval. Legfontosabb pszichés hatása a látási, valamint hallási és tapintási hallucinációk kiváltása. Ezzel együtt jár az öngyilkosságba menekülés gondolata, vagy ha nem is effektív öngyilkossági szándékkal, de a paranoid menekülés közbeni halál, például kiugranak az ablakon a hallucinált üldöző elől. 

A magyar drogellenes stratégia a megoldás, nem a legalizáció

Erre a helyzetre nem az a megoldás, amit a drogliberalizációs lobbi sokszor felvet, vagyis a Svájcban kipróbált és megbukott, úgynevezett „belövőszobák”, hanem a hazai drogellenes stratégiában lefektetett irányok: a prevenció és a teljes felépülésközpontú kezelés elsődlegessége. 

Valamennyi szerhasználat növeli az öngyilkos magatartás kockázatát, az ebben szenvedő öngyilkosoknál gyakran depresszió is fennáll. Ezek a betegek többnyire fiatal férfiak, akik elváltak vagy külön élnek, továbbá a közelmúltban gyakran mentek keresztül kedvezőtlen életeseményeken, és nagy a valószínűsége annak is, hogy az öngyilkosság ideje alatt akut szerbefolyás alatt álltak. A droghasználat a legtöbb esetben a használat után közvetlenül súlyos szorongásos élményt válthat ki. A szorongásos zavarok pedig – különösen kamaszoknál és fiatal felnőtteknél – gyakran járnak együtt öngyilkos gondolatokkal és kísérletekkel. Öngyilkos felnőttekben magas a szorongásos zavarokkal való társbetegség, különösen a bipoláris zavar, a depresszió és a szerhasználat esetében – ismertette Téglásy Kristóf.

A DKI stratégiai igazgatója szerint a droghasználat jelentős szerepet játszik az öngyilkossági krízis kialakulásában. – Amikor valaki a drogok legalizációjáért vagy a teljes tiltásuk ellen harcol, akkor azzal az öngyilkosságok számának emelkedését is elősegíti. Ebből a szemszögből nézve már nem is tűnik annyira jó ötletnek a szerhasználat propagálása – fogalmazott.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)