Kitanulta az ország, hogy kell védekezni

Hatalmas kihívás elé állítja Magyarországot a Dunán levonuló árhullám, de hazánknak már komoly tapasztalata van a különböző válsághelyzetek kezelésében. Tizenegy évvel ezelőtt ugyancsak a Duna áradása követelt megfeszített munkát a magyarok és a kormány részéről egyaránt. Ám az évtizedek során a 2000-s tiszai árvíz, a vörösiszap-katasztrófa, a migrációs válság, a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború kitörése is olyan válsághelyzeteket teremtett, amelyeket sikeresen orvosolt hazánk.

Devecser, 2010. október 4. Ajkán átszakadt az iszaptároló gátja, és az erõsen mérgezõ iszap elérte a települést. A víz rendkívül erõs, 13 pH értékû lúgot tartalmaz. iszap vörösiszap MAL Kolontár, 2010. október 4. Vörösiszap borítja a Veszprém megyei Kolontár utcáit, miután a Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgezõ, maró hatású vörösiszap ömlött ki gátszakadás miatt. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. Mintegy 40 négyzetkilométeres terület lakossága és élõvilága van veszélyben. vörösiszap iszap Fotó: Máté Péter Máté Péter

Emlékezetes, hogy tizenegy éve ugyancsak a Duna áradása okozott problémákat, amin sikeresen túljutott Magyarország, mivel a rekordmértékű árvíznek hazánkban nem volt halálos áldozata. A Duna legmagasabb vízállása Dunaújvárosnál 755 centiméter, Dunaföldvárnál 721 centiméter, Paksnál 891 centiméter volt, mindhárom rekordérték. Budapesten jú­nius 9-én estétől 10-én hajnalig, nyolc órányi tetőzés során 891 cm-en állt a vízszint, amely a korábbi, 2006-os rekordnál 31 centiméterrel volt magasabb. A magyarországi védekezés során 10 179 046 homokzsákot használtak fel, bennük több mint 242 500 köbméter homokkal.

Az összefogás az alap

Ahogyan most, úgy Orbán Viktor 2013-ban is személyesen, a helyszínen felügyelte az árvízvédelmet, rendszeresen saját maga jelentkezett a legfrissebb árvízvédelmi információkkal. Tizenegy éve a kormány már napokkal az árvíz előtt veszélyhelyzet bevezetéséről döntött, később pedig Orbán Viktor azt mondta, hogy magabiztos és cselekvő országképét mutatta hazánk az árvíz idején.

A veszély elhárításához három dologra: összefogásra, jó szervezettségre és szakértelemre volt szükség

– tette hozzá.

Megjegyzendő, hogy a mostani árvízhelyzet miatt elhalasztották a Fidesz–KDNP Esztergomba tervezett kihelyezett frakcióülését, azonban a kormánypártok 2013-ban sem haboztak, hogy későbbi időpontra toljanak fontos eseményeket, ugyanis akkor az árvíz elleni védekezés miatt őszre halasztották a Fidesz júniusra tervezett kongresszusát.

Gyors cselekvés

Ugyanakkor nem a 2013-as dunai árhullám volt az egyetlen, amit az Orbán Viktor vezette kormánynak kezelnie kellett, mivel 2000-ben a Tiszán vonult végig rekordárvíz. Huszonnégy évvel ezelőtt a miniszterelnök Szolnokra utazott, hogy a helyszínen irányítsa az árvízi teendőket. Ahogy a mostani dunai árvíz idején, úgy a ­2000-s tiszai áradás során is Orbán Viktor több programját lemondta annak érdekében, hogy az árvízi térségbe utazhasson, majd Szegedig bejárta a veszélyeztetett vidékeket. 

A második Orbán-kormány megalakulása után egy egészen másfajta természeti katasztrófával kellett szembenézni, ugyanis a 2010. októberi 4-i, tíz halottat követelő vörösiszap-katasztrófa során az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. 

Orbán Viktor gyorsan cselekedett, mivel 2010. október 11-én napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy őrizetbe vették a bajt okozó Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják, majd az Országgyűlés elfogadta a lex Malnak nevezett törvényt, amely – a honvédelmi törvény módosításaként – lehetővé tette, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a Mal Zrt. volt. Az újjáépítés pedig szinte azonnal megkezdődött, az érintett településeken 2011. ja­nuár 30. és június 30. közötti időszakban közel 1200 ember összehangolt munkájával új épületek jöttek létre, amelyeket 2011 júliusában már birtokba is vehettek a tulajdonosok.

Veszélyek kora

Egészen másfajta kihívást jelentett a 2015-ös migrációs válság, amikor az Európai Unió egyik hónapról a másikra több százezer illegális bevándorló érkezésével szembesült. A magyar kormány a megnövekedett migrációs nyomás miatt már 2015 júniusában azt fontolgatta, hogy a Szerbiából beáramló illegális migránsok okozta problémát határzár létesítésével, valamint egyéb, például az államhatár védelmét szolgáló jogi eszközökkel kezeli. Erről a döntés végül 2015. jú­nius 15-én született, megkezdték a műszaki határzár építését a déli, szerb határ mentén. 

Magyarország sikeresen szállt szembe a migrációs válsággal is, a déli határszakaszra felépített kerítéssel, illetve a jogszabály-változtatásoknak köszönhetően gyakorlatilag hermetikusan zárva van a határ az illegális bevándorlók előtt. Ennek ellenére a magyar bevándorlásügyi intézkedéseket továbbra is számtalan támadás éri Brüsszelből. 

Komoly kihívás elé állította Magyarországot a 2020-ban kitört koronavírus-járvány is, amely krízishelyzetből hazánk az elsők között tudott kikerülni. Ehhez elengedhetetlen volt a sikeres oltási program, illetve a keleti vakcinabeszerzés, így rövid idő alatt magyarok millióinak váltak elérhetővé a védettséget jelentő készítmények. A 2022 februárjában kirobbant orosz–ukrán háború újabb próbatétel elé állította Magyarországot, amire válaszul Orbán Viktor már az első nap egyértelművé tette, hogy az a magyar nemzeti érdek, hogy ebből a háborúból maradjon ki hazánk. A fizikai biztonság mellett a gazdasági stabilitás, az eddig elért eredmények megőrzése is szükségessé vált, miután az elhibázott brüsszeli szankciók háborús inflációt, valamint energia-veszélyhelyzetet teremtettek szerte a kontinensen.

Borítókép: Vörösiszap borítja a Veszprém megyei Kolontár utcáit, miután a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki gátszakadás miatt (Fotó: Mediaworks)