Három éve kezdte meg működését a Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., amely koncessziós szerződéssel 1237 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését vette át 35 évre az államtól – írja az Index. A lap szerint a cég vállalta, hogy három év alatt – több mint ötszáz kilométer út felújításával – egységes szintre hozza a hálózatot.
A munkát jövő nyáron fejezik be, és szeptembertől fognak hozzá az M1-es autópálya kétszer három sávosra bővítéséhez. Az M7-es szélesítését 2027-ben, az M3-asét 2031-ben kezdik.
A magyar állam 2022. május 3-án egy nyílt uniós közbeszerzési eljárást követően koncessziós szerződést kötött a Themis magántőkealap vezette konzorciummal, amely alapján a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeit is a soraiban tudó társulás 35 évig végzi a már megépült gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és fenntartását, valamint az újonnan épülő szakaszok tervezését és építését.
A szerződéskötés után Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter közölte, hogy főként azok az utak kerültek be a koncesszióba, amelyek nemzetközi tranzitforgalmat bonyolítanak le, valamint ha az M5-ös és M6-os autópályák szerződései lejárnak, akkor bővíthető a koncessziós szerződés. A megállapodás a gyorsforgalmi úthálózat 1237 kilométeres szakaszát érinti, ami azóta egy további útszakasszal, az újonnan elkészült M44-essel bővült.
Az összes tervezett állami és koncesszori gyorsforgalmi út fejlesztése után a koncesszor üzemeltetésében 2048 kilométer, míg állami kézben 942 kilométer útszakasz lesz, azaz a teljes gyorsforgalmi úthálózat kétharmadát üzemelteti a koncesszor.
Rogán Antal elmondása szerint az állam útdíjfedezeti rendszerben gondolkodik, vagyis ezek a bevételek kell hogy fedezzék a koncesszorok költségeit, nem lehet több a költségvetés kiadása, mint ez a beszedett összeg.
A koncessziós szerződéseknek legtöbbször az a lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, szedi be a díjakat, cserében viszont ő köteles viselni a költségeket. A 2022-es autópálya-koncessziós szerződés eltér ettől a formulától, hiszen az állam továbbra is maga szedi be az útdíjakat, míg a koncesszor a szerződésben meghatározott összeget csak akkor kapja meg hiánytalanul, ha az üzemeltetést hibamentesen végzi és a szerződésben foglaltakat száz százalékosan teljesíti.
A koncessziós feladatok ellátásáért az állam évente bruttó 122,17 millió forintot fizet kilométerenként. Ez rendelkezésre állási díjból, valamint rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjból tevődik össze. A minimális hosszt, 1237 kilométert alapul véve a teljes költség egy évre vetítve nettó 119, bruttó 151 milliárd forint. A fejlesztések befejezését követően, 2048 kilométer után ugyanez a költség évi nettó 197, bruttó 250 milliárd forint lesz.
A szerződés aláírása után négy hónappal, 2022. szeptember 1-jétől a Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (MKIF Zrt.) vette át az 1237 kilométer hosszú gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.
