Nem mindennapi látványt osztott meg a minap a Facebook-oldalán Vitályos Eszter kormányszóvivő: Nagymaroson egy méretes kockás sikló napozott a védműveken. Habár a termetes kígyó első pillantásra ijesztő lehet, valójában teljesen ártalmatlan. Felbukkanása pedig nem is annyira meglepő.
Magyar kutatók éppen nemrégiben mutatták ki, hogy a városias tóparti területeken megnőtt a kockás siklók egyedszáma. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet korábbi vizsgálata szerint ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek – például a part menti bazalttömbök – között nagyobb biztonságban vannak a siklók a rájuk vadászó ragadozóktól.
Eközben több és jobb táplálékforrás várja őket, ami pedig pozitívan hat a kockás siklók túlélésére és szaporodására.
Száz centiméteresre is megnő
A kockás sikló (Natrix tessellata) általában vízben vagy víz közelében tartózkodik, ellentétben közeli rokonával, a vízisiklóval (Natrix natrix), amely víztől messze is megtalálható. Magyarországon főleg nagyobb tavaink (Balaton, Velencei-, Tisza-, Fertő-tó) partján, illetve kisebb-nagyobb vízfolyások mentén találkozhatunk vele – írja ismertetőjében a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
A kockás sikló egy hetven–száz centiméterre megnövő, karcsú testalkatú kígyó. A nőstények a hímekhez képest nagyobbak, robusztusabbak.
Fő táplálékát halak alkotják, de néha kétéltűeket is elfogyaszt. Áldozatát a víz alatt ejti el, majd a partra kivonszolva, élve és egészben nyeli le. Ragadozói között emlősök, madarak és halak is megtalálhatók, melyeket a kloákájából kieresztett bűzös mirigyváladékkal és sziszegéssel próbál elriasztani.
A megtévesztés mestere
A nagy populációja miatt Kígyó-szigetnek is nevezett Golem Gradon a kockás siklók komoly színészi teljesítményt mutatnak – hívta még fel egy érdekes tulajdonságára észak-macedóniai kutatókra hivatkozva a Greenfo.hu.
Mint írják, ha az állatok veszélyt éreznek, halottnak tettetik magukat.
A szájukat kinyitják, és vért pumpálnak bele, a kloákájukból magukat összeszennyezik kellemetlen szagú mirigyváladékkal és ürülékkel, majd mozdulatlanná dermednek.
Veszélyeztetetté válhat
Régebben a Balaton körül sokkal nagyobb tömegben fordult elő, de még így is gyakori fajnak tekinthető. A leírás arra is figyelmeztetett, hogy mivel a faj szorosan kötődik sérülékeny vizes élőhelyeinkhez, hosszú távon veszélyeztetetté válhat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is arról számolt be, hogy az utóbbi évtizedekben számos kisebb kiterjedésű élőhelyét megszüntették, így bizonyosan csökkent az állománya, ennek pontos mértékét azonban nem ismerjük.
Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
