Pontyok a rakparton: érdekel egyáltalán egy halat, hogy mekkora a vízállás?

Az árvíz a folyami élőlények környezetét is alaposan felbolygatja. De érdekel egyáltalán egy halat, hogy mekkora a vízállás? Borza Pétert, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdeztük arról, hogyan hat az árvíz a folyó élővilágára.

Fotó: Polyak Attila

– Az áradás a folyók életének természetes része, így a folyami élőlények alkalmazkodtak hozzá. Egyesek csak elviselik a számukra kellemetlen körülményeket, mások viszont ki is használják a maguk javára. A tavaszi áradások a mederben ívó halak – például a márna – szaporodási sikerét rontják, az ártéren ívókét – például ponty – növelik. Több év távlatában viszont kiegyenlítődnek az esélyek – magyarázta lapunk megkeresésére Borza Péter, hogyan hat a folyami élőlények életére az árvíz.

Az időpont a különleges 

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa elmondta, a mobilis élőlények az áradások során kihúzódnak az elöntött területekre, vagy felúsznak a visszaduzzasztott patakokon, mellékfolyókon. A kevésbé mobilisak – mint amilyenek a gerinctelenek – viszont elsodródhatnak, elpusztulhatnak az erős áramlatok hatására. Ezután viszont a védettebb részekről újra be tudják népesíteni az élőhelyeket. – A mostani áradás különlegessége az időzítése, ugyanis a tavaszi-kora nyári áradások a jellemzőek. A halak ezeket tudják kihasználni a szaporodásukhoz, és a gerincteleneknek is ez ad időt a visszatelepülésre a nyári szaporodási időszakuk során. A mostani áradást nem tudják kihasználni a halak, és a fő táplálékukat adó gerinctelenek állománya lecsökkenhet, amit majd csak jövőre tudnak érdemben kompenzálni. 

Ez a télre készülő, aktívan táplálkozó halaknak nehézséget jelenthet 

– latolgatta a mostani árvíz következményeit.

Ami az úgynevezett invazív fajokat illeti, a szakértő szerint elsősorban az invazív ártéri növényfajok magjainak terjedését segítheti az áradás. – Halak esetében a halastavakban tenyésztett fajok kiszabadulását, természetbe jutását okozhatják árvizek. A gerinctelenek esetében a folyásirányban lefelé terjedést gyorsíthatja fel az elsodródás révén – sorolta a lehetőségeket.

Mi lesz az áradás után?

Kérdés az is, mire számíthatunk, miután levonult az ár? Borza Péter arra figyelmeztetett, hogy az ár jelentős mennyiségű üledéket fog maga után hagyni, ami az amúgy kavicsos part menti élőhelyeket is beboríthatja. – Ezeket majd idővel elmossa a víz. A hullámtéren visszamaradó pocsolyákban számítani lehet a szúnyogok felszaporodására. Tavaszi áradások után az ilyen időszakos vizekben sajátos élővilág alakul ki – például a tócsarákok –, a mostani áradást azonban feltehetően ezek sem tudják kihasználni – magyarázta, hogy mire számíthatunk a közeljövőben.

Lapunk arra is kíváncsi volt, vajon a horgászok örülhetnek, vagy bánkódhatnak az áradások miatt? A szakember úgy vélte, bár a tapasztaltabb horgászok sikeresek tudnak lenni az áradások során is, a többség valószínűleg sajnálja, hogy a kedvező kisvizes időszakot megzavarta az árhullám. 

Az őszi áradás a halak szaporodását nem segíti, viszont a télre készülő halak táplálékellátottságát ronthatja. Ez később ősszel akár jobb kapást is eredményezhet, viszont a telelés során nagyobb arányú elhullás is lehet az eredménye 

– festett némileg borús képet.

Végül kiemelte, civilként a legtöbbet azzal tehetjük, ha segíteni akarunk a folyó élővilágán az áradások után, ha az ár által hátrahagyott szemetet igyekszünk összeszedni.