– Vannak olyan állatmenhelyek, amelyeket el fog árasztani a víz. Az egyik ilyen a Bogáncs kutyamenhely Esztergomban. Péntekre várják az áradást, és addig 140 kutyát biztonságos helyre kellett juttatniuk – mondta el a Magyar Nemzetnek Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos. Rámutatott:
Az árvízi helyzet megoldásához egyrészt emberi erőre van szükség, másrészt kellenek azok, akik örökbe fogadják erre a pár hétre, ideiglenes befogadóként a négylábú védenceket.
– A 2013-as árvíz eseményeiből van már korábbi tapasztalat, most is ugyanerre a nyolcszáz centiméter körüli vízállásra számítanak a menhelyen. A védekezésben és a kártalanításban az önkéntesekre óriási szükség van. Ha levonul a víz, akkor tisztítószer-, mindenfajta higiéniáseszköz-adományra és természetesen emberi erőre is nagy szükségük lesz ahhoz, hogy mindent helyre tudjanak állítani, és a kutyusokat vissza tudják helyezni – sorolta Ovádi Péter a Bogáncs állatmenhely előtt álló kihívásokat.
A kormánybiztos aláhúzta: egyelőre nem tudják, hogy mekkora árral állnak szemben. Egyet tudnak biztosan: a menhelyet el fogja árasztani a víz.
Hogy utána mikor apad le, mikor mehetnek vissza a védencek, az időjáráson múlik és azon, hogy mennyi önkéntest tudnak biztosítani arra, hogy a teljes menhely fertőtlenítve legyen.
– Tapasztalat az, hogy gyorsan oldódnak meg a problémák, például a Bogáncsnál elmondták, hogy
rövid időn belül ötvenen ott voltak, segítettek, az önkéntesek megpróbáltak mindent megtenni, amire kérték őket
– idézte fel bizakodóan az állatvédelmi kormánybiztos, és arra is kitért: majdnem minden nap befut hozzájuk egy-egy jelzés. A Fővárosi Állat- és Növénykerttel is tartják a kapcsolatot, a Margitszigetről is ki kellett menekíteni az állatokat.
Ovádi Péter a Sóstói Vadvédelmi Központba is ellátogatott, az ott tapasztaltakról azt mondta: 1800 fecskéről gondoskodtak, és próbálták őket életben tartani. Örömmel számolt be róla, hogy az egészségeseket már el is tudták engedni.
A kormánybiztos kiemelte: a fecskementésnél is azt lehetett tapasztalni, hogy az 1800 madarat több száz ember vitte be, tehát ebből is látszódik, hogy milyen hatalmas összefogás jött létre az állatvédelem területén.
A Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány úgy döntött, hogy gyorssegélyt,
ötmillió forintot biztosít azoknak a mentőközpontoknak, amelyek részt vettek a fecskék mentésében.
Ezekben a mentőközpontokban állatorvos látta el a madarakat, mindegyik infúziót és táplálékot kapott. Sajnálatos módon így is csak az ötven százalékát tudták elengedni a fecskéknek. A többi elhullott, mert annyira legyengültek – húzta alá Ovádi Péter. A gyűrűzött fecskék között voltak olyan példányok, amelyek Lengyelországból, Csehországból indultak el.
– Az állatvédelemben, amikor baj van, nagyon széles körű társadalmi összefogás jön létre az önkéntesek, a civilek és a mentőközpontok között – hangsúlyozta a kormánybiztos. Figyelmeztetett, hogy a Duna menti erdőkben a következő időszakban számítani kell vadpusztulásra is.
– A természetvédelmi központokkal és a nemzeti parkokkal is tartjuk a kapcsolatot.
Ők jól ismerik ezeket a területeket, és megpróbálják a vadon élő állatoknak biztosítani a menekülési útvonalakat.
– Felhívtuk a szakemberek figyelmét, hogy ahol tudják, tegyék átjárhatóvá a vadkerítéssel elzárt erdőterületeket – jelezte a kormánybiztos.
Árvíz 2024 
