A Biztosítási Elemzőközpont publikációja alapján Magyarország „több mint 30 százalékos árvízi kitettséggel rendelkezik, mely érték messze a legmagasabb Európában” – írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az országban közel kétmillió ember él olyan területeken, amelyek folyók és kisebb-nagyobb folyóvizek árterébe tartoznak. Az ország árvízkitettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyebb pontján fekszik, így a környező hegységekben lezúduló csapadék túlnyomó többsége az ország területén folyik keresztül.

Magyarország az egyik legfelkészültebb ország
A 19. században nagyszabású folyószabályozások történtek, amelyek során több ezer kubikos nagymértékben módosította több folyó útvonalát, legtöbbször „kiegyenesítve” azok folyását, így jelentősen csökkent a folyók árterének mérete, és ezáltal több, mezőgazdaságilag megművelhető terület vált elérhetővé. Ezeket a szabályozásokat ma már egyre több tudós és szakértő negatívan ítéli meg, ugyanis rendkívül nagy, sokszor visszafordíthatatlan károkat okoztak a folyó ökoszisztémájának növény- és állatvilágában.
Ugyanakkor egy pozitív hatásuk biztosan volt: a folyók árterei szűkültek, így csökkent azon területek nagysága, ahol a folyó házakat vagy egyéb vagyontárgyakat veszélyeztethet.
A mostani árvíz során a legveszélyeztetettebb régióknak a Duna és a Lajta körüli területek számítanak. Az árvízhelyzet kezdetekor felállt egy operatív törzs, amely koordinálja az árvízvédelmi feladatokat. A várakozások szerint a mostani tetőzés még mindig harminc-negyven centivel alacsonyabb lehet, mint az a 2013-as rekordárvíz idején volt, ugyanakkor az előrejelzések a Boris-ciklon és más időjárási tényezők hektikussága miatt a szokásostól eltérően nagymértékben bizonytalanok. Budapesten harmadfokú, azaz legmagasabb az árvízvédelmi készültség, a vízszint akár a nyolc métert is meghaladhatja.
A 2013-as rekordárvíz után átfogó vizsgálatok kezdődtek annak érdekében, hogy felderítsék és kijavítsák az árvízvédelmi rendszeren lévő hibákat. Ennek következtében jelentős gát- és ártérfejlesztések történtek, illetve javultak az árvíz-előrejelző rendszerek is.
2013 óta 150 milliárd forint értékben valósultak meg itthon árvízvédelmi fejlesztések, amelyek főként az árvízvédelmi védvonalak fejlesztését, műtárgyak rekonstrukcióját, új létesítmények és záportározók építését, valamint a mederrendezési beavatkozásokat foglalták magukban
– jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.