A Biztosítási Elemzőközpont publikációja alapján Magyarország „több mint 30 százalékos árvízi kitettséggel rendelkezik, mely érték messze a legmagasabb Európában” – írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az országban közel kétmillió ember él olyan területeken, amelyek folyók és kisebb-nagyobb folyóvizek árterébe tartoznak. Az ország árvízkitettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyebb pontján fekszik, így a környező hegységekben lezúduló csapadék túlnyomó többsége az ország területén folyik keresztül.
Magyarország az egyik legfelkészültebb ország
A 19. században nagyszabású folyószabályozások történtek, amelyek során több ezer kubikos nagymértékben módosította több folyó útvonalát, legtöbbször „kiegyenesítve” azok folyását, így jelentősen csökkent a folyók árterének mérete, és ezáltal több, mezőgazdaságilag megművelhető terület vált elérhetővé. Ezeket a szabályozásokat ma már egyre több tudós és szakértő negatívan ítéli meg, ugyanis rendkívül nagy, sokszor visszafordíthatatlan károkat okoztak a folyó ökoszisztémájának növény- és állatvilágában.
Ugyanakkor egy pozitív hatásuk biztosan volt: a folyók árterei szűkültek, így csökkent azon területek nagysága, ahol a folyó házakat vagy egyéb vagyontárgyakat veszélyeztethet.
A mostani árvíz során a legveszélyeztetettebb régióknak a Duna és a Lajta körüli területek számítanak. Az árvízhelyzet kezdetekor felállt egy operatív törzs, amely koordinálja az árvízvédelmi feladatokat. A várakozások szerint a mostani tetőzés még mindig harminc-negyven centivel alacsonyabb lehet, mint az a 2013-as rekordárvíz idején volt, ugyanakkor az előrejelzések a Boris-ciklon és más időjárási tényezők hektikussága miatt a szokásostól eltérően nagymértékben bizonytalanok. Budapesten harmadfokú, azaz legmagasabb az árvízvédelmi készültség, a vízszint akár a nyolc métert is meghaladhatja.
A 2013-as rekordárvíz után átfogó vizsgálatok kezdődtek annak érdekében, hogy felderítsék és kijavítsák az árvízvédelmi rendszeren lévő hibákat. Ennek következtében jelentős gát- és ártérfejlesztések történtek, illetve javultak az árvíz-előrejelző rendszerek is.
2013 óta 150 milliárd forint értékben valósultak meg itthon árvízvédelmi fejlesztések, amelyek főként az árvízvédelmi védvonalak fejlesztését, műtárgyak rekonstrukcióját, új létesítmények és záportározók építését, valamint a mederrendezési beavatkozásokat foglalták magukban
– jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A kormány által végrehajtott Duna-projekt keretében 152 település lakosságát célozták meg fejlesztésekkel. A program keretében 120 kilométer hosszan fejlesztették a töltéseket és a szivárgásvédelmet 28 milliárd forint értékben, valamint a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációját végezték el harmincmilliárd forint értékben.
További 14 milliárd forint értékben további nagy műtárgyak fejlesztését végezték el Kassánál, Dunakilitinél, Nicknél és Bajánál
– ismertette az államtitkár, hangsúlyozva, hogy százmilliárd forint értékben pedig még zajlanak a fejlesztések.
Jelenleg 390 kilométeren, 35 település estében folyik védekezés, amelyet elsősorban a polgármesterek szerveznek a katasztrófavédelem és a vízügy támogatásával. A kormány rendkívüli segítséget nyújt az önkormányzatoknak, amelyet azok jellemzően utólag tudnak támogatás formájában lehívni a védekezés költségeihez, de 50 százalékos mértékben előleg kérésére is van lehetőség.
Sokan vesznek oda az árvizek miatt
A 2024. szeptemberi árvíz régóta nem látott pusztítást okozott Kelet-Közép-Európában, főként Ausztriában, de nem maradt problémák nélkül Lengyelország és Románia sem. Ugyanakkor kimondhatjuk, hogy a régió országai jelentős fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években, főként a korábbi, még pusztítóbb árvizek hatására. Mindazonáltal a fejlesztésnek mindig van tere, értve ezt különösen az infrastrukturális beruházások, az állami kárpótlási és a magánszektor biztosítási stratégiáira és terveire.
Bár a jelenlegi helyzetet Kelet-Közép-Európában sokan katasztrófaként élik meg, ám az itt tomboló viharok és áradások mérete eltörpül más világrészeken történtekhez képest. Közép-Afrikában már több mint ezer ember halt meg az áradások miatt, Mianmarban pedig már száz ember vesztette életét és több mint 320 ezer embert telepítettek ki az otthonából.
Az egyik legismertebb példa, amelyet gyakran az árvízkezelés legjobbjának tartanak, Hollandiáé. Az 1953-as súlyos északi-tengeri árvíz után, amely 1800 emberéletet követelt, felállították a Delta Works Bizottságot annak érdekében, hogy hasonló tragédia ne fordulhasson elő. Azóta Hollandia árvízvédelmi rendszerei jelentősen fejlődtek, és ma már világhírűek.
