Az áradó Duna budapesti vízállása könnyedén megközelítheti a 2013-as rekordszintet, Mosonmagyaróváron viszont ezelőtt soha nem látott küzdelem előtt áll a vízügy és a helyiek – írta az Index.
Siklósi Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője a lap érdeklődésére közölte, az elmúlt napok esőzései aggodalmat keltettek a magyar vízügyi szakemberek körében, ugyanis a jelenlegi időjárási körülmények kezdik a 2013-as rekordállapotokat idézni:
Folyamatosan zúdul a csapadék a Bécsi-medencében, illetve a Traun és az Enns folyók vízgyűjtő területén, és most, mivel áthelyeződött a ciklon, a Felső-Duna vízgyűjtő területe váratlanul sokkal több csapadékot kap.
Kiemelte: ez azt jelenti, hogy védelmi szempontból most már sokkal inkább 2013-at kezdi idézni a helyzet – emlékezetes, 2013. június 9-én kora délután 891 centiméterrel megdőlt a Budapesten eddig mért legmagasabb árvízi Duna-vízállás rekordja.
Az előrejelzések szerint a mostani áradás ezt a szintet nem éri el, csak megközelíti, ugyanakkor a vízügy már a hét elején megkezdte a felkészülést, így a szomszédos országokban uralkodó áldatlan helyzetekhez képest Magyarország súlyosabb károk nélkül is megúszhatja az extrém időjárást.
Mosonmagyaróváron extrém helyzet is jöhet
A szóvivő a lapnak arról is beszélt, hogy az Ausztriából érkező Lajta folyó és a Duna vízszintje is váratlanul magasra emelkedhet. Az aktuális előrejelzések szerint olyan mennyiségű víztömeg érkezik, amely a valaha mért legmagasabb vízállást is megdöntheti.
Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője időközben a közösségi oldalán jelezte, a városnál a szerdai tetőzésre két szükségtározót is meg kell majd nyitni.
Az infrastruktúra kitűnő, jól felkészült a vízügy
Siklósi Gabriella a lapnak jelezte, a Duna mentén jellemzően vannak állami védvonalak, ám ahol nincs, ott az önkormányzatok kérhetnek segítséget a vízügytől, akik a katasztrófavédelemmel együtt nyújtanak segítséget.
A szóvivő elmondta, a cél az, hogy ne kelljen beavatkozni, és a töltések jó állapota miatt erre jó esély van, ugyanakkor 24 órában figyelik azokat a jelenségeket, amelyek esetleg ezeket a töltéseket meggyengíthetik. Elárulta azt is, hogy a kollégái már megszállták a védvonalakat a Szigetköztől egészen Budapestig.
– Az önkéntesek szervezését mindig az önkormányzatok végzik, de a katasztrófavédelem és az Országos Vízügyi Főhatóság is várhatóan tesz majd közzé részleteket arról, hogy hova és mikor várják az önkénteseket. Ha az állami védvonalakra valamiért mégiscsak több víz érkezne, akkor azokat kellene magasítani – fogalmazott a szóvivő.
– Nagyon valószínűtlen, hogy meg kell magasítani egy állami töltésvonalat, mert olyan magasra építették, hogy statisztikailag százévente ér fel ilyen magasra a vízszint
– magyarázta Siklós Gabriella.
