A nemzeti konzultáció megerősíti a kormányzati politikát

A héten kezdődött nemzeti konzultációban a magyarok főleg gazdasági témákról mondhatják el a véleményüket. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kimondta, harcban kell elérni a hazánk által elért eredményeket, a harcban pedig az emberek véleményére tud támaszkodni. A múltban a polgárok többször is kinyilváníthatták, hogy mit gondolnak az ország sorsát meghatározó kérdésekben, ami mindig erős felhatalmazást adott a kormánynak.

Fotó: MTI/Mónus Márton

Magyarország meg tudja csinálni! címmel hétfőn elindult a kormány legújabb nemzeti konzultációja, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. A tizenegy témakört felölelő kérdőív most elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és semlegességünkkel foglalkozik, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kap.

Továbbá a kitöltők véleményt mondhatnak a 13. havi nyugdíj fenntartásáról, a családi adókedvezményről, valamint a migrációról is. A kormány arra kéri a magyarokat, hogy legkésőbb december 20-ig adják fel a nekik eljuttatott kérdőíveket. A korábban beérkezett válaszokat folyamatosan dolgozzák fel, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.

Harcban kell megvédeni az eredményeinket, amihez erő kell. Egyetlen dologra tudok támaszkodni ebben a harcban, a magyar emberek véleményére. Ha ez megvan, akkor meg tudom védeni az eredményeket, és demokratikus felhatalmazással tudok tárgyalni. A nemzeti konzultáció megerősíti a kormányzati politikát

– fogalmazott Orbán Viktor múlt héten a Kossuth rádiónak adott interjúban. A miniszterelnök elmondta, hogy ez egy közös akarat, amit végre kell hajtani. Példaként említette, hogy egy korábbi konzultációban is közölték a magyar emberek, hogy a kormány állítsa meg a migrációt.

Nem új keletű, hogy a kormány egy válsághelyzet vagy meghatározó átalakulások idején az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket, hiszen az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével.

Ez az egyeztetési forma lehetővé teszi, hogy az állampolgárok két választás között, különleges helyzetekben nyilvánítsanak véleményt arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. Legutóbb tavaly ősszel volt nemzeti konzultáció, amelyen több mint másfél mil­lióan vettek részt, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük.

Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként 2022 őszén bevezetett brüsszeli szankciókról kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. A tájékoztatás szerint a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat. A konzultációban 1,389 millióan vettek részt. 

Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor 1,254 millióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki.

Szintén gazdasági témák, a minimálbér, a családi adó-visszatérítés és a hitelmoratórium volt a konzultáció fókuszában, de a migrációval és a hazai vakcinagyártással kapcsolatos kérdések is helyet kaptak az íven 2021 nyarán. Ezen a konzultáción közel másfél millióan vettek részt, és a válaszadók támogatták a kormány álláspontját. A 2021 februárjában tartott konzultáció formabontónak számított, mivel a pandémia miatt teljesen online zajlott, és a járványt követő újraindításról szólt. A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor a 2005-ös országértékelő beszédében használta először, amely után létrejött a Nemzeti Konzultációs Testület. Egy országjárás során mintegy hétszáz településre látogattak el a testület tagjai, amelynek során 1,6 millió ember véleményét ismerhették meg személyesen, telefonon vagy levelek útján.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mónus Márton)