A baloldal mindig a nemzeti konzultációt támadja, nem érdekli őket az emberek véleménye

Nem kellett sokat várni, hogy megérkezzen az első baloldali támadás a gazdasági semlegességről szóló nemzeti konzultációval szemben. A DK-s Gréczy Zsolt szerint felesleges pénzkidobás, hogy a kormány kikéri a magyar emberek véleményét. Mindez aligha meglepő, mert a múltban számtalanszor támadták a nemzeti konzultációkat. Ugyanakkor a baloldalon többször is próbálkoztak lemásolni a konzultáció ötletét, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

20221114 Szeged Nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról Illusztráció. Fotó: Karnok Csaba KC Délmagyarország (DM) Fotó: Karnok Csaba

A nemzeti konzultáció nagy népszerűségnek örvend a magyarok körében, rendre magas számban nyilvánítanak véleményt az állampolgárok a fontos kérdésekben. Legutóbb tavaly ősszel volt nemzeti konzultáció, amelyen több mint másfél mil­lióan vettek részt, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük.

Mindennek ellenére a hazai baloldal rendre támadja és kritikával illeti a nemzeti konzultáció intézményét. A legújabb kérdőív ellen Gyurcsány Ferenc embere, Gréczy Zsolt indított támadást, mivel a DK országgyűlési képviselője a konzultációt felesleges pénzkidobásnak és kamunak nevezte. 

Ugyanakkor a múltban is számos alkalom volt rá, hogy a baloldal képviselői egyértelművé tették: nem érdekli őket a magyarok véleménye. A hazánk szuverenitásáról tavaly ősszel tartott nemzeti konzultáció során is hallatott magáról a baloldal, mivel Hadházy Ákos egy nemzeti konzultációt hirdető plakátot rongált meg, amely szerinte egy „fasiszta jellegű propagandakampány” része. 

Cseh Katalin, a Momentum azóta már elbukott európai parlamenti képviselője az EP-ben elmondott felszólalásában úgy fogalmazott: az adófizetők pénzéből finanszírozott hivatalos kormányzati kampány indult, amely személyesen „a bizottság elnökét gyalázza, és nyilvánvaló hazugságokat terjeszt az unióról”. A brüsszeli szankciók­ról szóló 2022-es nemzeti konzultáció kapcsán a Demokratikus Koalíció részéről többször is kinyilvánították, hogy semmi értelme nem volt az embereket megkérdezni a szankciók­ról. 

A Momentum pedig egyenesen tűzre akarta dobni a konzultációt, mivel azt tervezték, hogy az íveket országszerte összegyűjtik, és gyújtós gyanánt eljuttatják azt a rászorulóknak.

Magát a konzultációt azonban a baloldal is előszeretettel alkalmazza, igaz, jóval kevesebb sikerrel. 2022-ben az LMP indított zöldkonzultációt, amiben szerintük valódi kérdéseket tesznek fel az embereknek, valódi problémákra próbáltak reflektálni. A Momentum sem akart lemaradni a baloldali konzultá­ciók sorában, mivel 2020-ban, a kormánynak a koronavírus-járvány kezeléséről szóló kérdőívére reagálva saját konzultációt hirdettek.

Korábban a Jobbik is próbálta plagizálni a nemzeti konzultáció ötletét, amikor 2016-ban elindították a „valódi nemzeti konzultáció” nevet viselő kezdeményezésüket. A közvélemény-kutatásokban rendszeresen minimális támogatottsággal bíró, ám a baloldali háttéralkuknak köszönhetően mégis stabil parlamenti jelenléttel rendelkező Párbeszéd még 2018-ban „igazi nemzeti konzultáció” néven indította el saját kampányát. Még 2022 novemberében Márki-Zay Péter is meghirdette a civil nemzeti konzultációját, így válaszolva a kormánynak a brüsszeli szankciókról szóló kérdőívére.

Ezeknek a baloldali kezdeményezéseknek az a közös vonásuk, hogy csekély érdeklődést keltettek, miközben a kormány által indított konzultációkat rendre milliós nagyságrendben szokták kitölteni a magyar emberek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)