Áradás idején aszályra készülve?
A HungaroMet közlése szerint az idei nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti évek átlagát, csapadék pedig szinte alig volt.
Jogosan merül fel hát bennünk a kérdés: árvíz idején miért nem raktározzuk hazánkban a vizet, s hasznosítjuk mindezt aszály idején? Az NKE oktatója tájékoztatott: a víztöbbletek vízpótlási célú hasznosítása a hazai vízügy homlokterében van jó ideje, azonban mindez nem olyan egyszerű, mint ahogyan ezt sokan elképzelik. Hozzátette: töltésrendszerünk defenzív jellegű, vízpótlás szempontjából kifejezetten rugalmatlan.
A folyószabályozások hőskorában a klímaváltozás még nem szerepelt stratégiai tényezőként.
Úgy fogalmazott, egy, a mostanihoz hasonló rekordközeli árvíznél az elsődleges cél a víz biztonsággal történő levezetése, annak töltések között tartása. Az áradó ágakból szerinte azért sem lenne szerencsés kivezetni vizet, mert ezekben nagyon nagy a hordaléktartartalom, amely a kivezetéssel az érintett vízfolyást és annak hálózatát jelentősen feliszapolná, jelentős kotrási kényszert okozva. Bíró Tibor közölte, a vizet mélyártéri területekre lehetne kivezetni, ám ott legtöbbször szántóföldi gazdálkodás folyik, magántulajdonban vannak. A kivezetett víz pedig infrastruktúrát is veszélyeztethet. – A megoldás megtalálása jóval túlmutat a vízügy lehetőségein. Előbb a területhasználatot kell átgondolni, a vízügy pedig szállítja a műszaki terveket – tette hozzá.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 24 Óra/Flajsz Péter Gergő)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!