Extrém árvizek jöhetnek? – fel kell készülnünk a szakértő szerint

Az idei árvíznél rosszabb helyzetekre is fel kell készülnünk. Le kell vonnunk a tanulságokat, ugyanis minden árvíz során szerzett tapasztalat sokat segít a következő védekezésben – mondta a Magyar Nemzetnek Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának oktatója. A Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője arról is tájékoztatott: az árvizek idején fennálló víztöbbletek vízpótlási célú hasznosítása a hazai vízügy homlokterében van már egy jó ideje, azonban mindez nem olyan egyszerű, mint ahogyan ezt sokan elképzelik.

2024. 10. 10. 4:54
Árvíz helyzet hétfőn Dunaalmáson (13)
20240916 Dunaalmás Árvíz helyzet Fotó: Flajsz Péter Gergő FP 24 Óra Fotó: Flajsz Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A gyorsuló éghajlatváltozás fényében az idei árvíznél egyértelműen rosszabb helyzetekre is számítunk a jövőben. Olyan hidrometeorológiai helyzetek alakulnak ki vízfolyásaink vízgyűjtő területein, amelyekre korábban nem volt példa – mondta a Magyar Nemzetnek Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Kar oktatója, aki szerint a 2013-ashoz hasonlóan a mostani, szeptemberi árvízből is le kell vonnunk a tanulságokat.

árvíz, Duna

Jogosan merül fel bennünk a kérdés: árvizek idején miért nem raktározzuk hazánkban a vizet, s hasznosítjuk mindezt aszály idején? A szakértő válaszol. Fotó: Ladóczi Balázs
Jogosan merül fel bennünk a kérdés: árvizek idején miért nem raktározzuk hazánkban a vizet, s hasznosítjuk mindezt aszály idején? A szakértő válaszol Fotó: Ladóczi Balázs

A Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője úgy véli, minden nagyvíz során szerzett tapasztalat sokat segít a következő védekezésben. A szakértő jelentősnek nevezte a mostani, szeptemberi árhullámot, ám tájékoztatása szerint a 2013. évi eddig mért legnagyobb árvíz után már megtörténtek a szükséges ágazati jogszabály-módosítások, sőt újak is születtek. Az akkori árvíz óta emellett mintegy 150 milliárd forint értékű dunai árvízvédelmi fejlesztés realizálódott, ezek jelentős mértékben hozzájárultak az idei árvízi védekezés sikeréhez.

 

Elsők Európában

A kutató elárulta, hogy a 2013-as dunai árvíz mértékadó jellegét kihasználva a hazai vízügy olyan egyedülálló méréstechnikákkal mérte fel a gyenge töltés­szakaszokat, amelyre addig Európában nem volt példa. Az árhullámot végigkövetve lézerszkenner és ortokamera segítségével a levegőből detektálták a mentettoldali szivárgások kiterjedését. A szivárgásvédelmi fejlesztéseknek ez volt többek között az alapja. 

– Ezzel az innovatív gondolkodással mérföldekkel előzte meg a korát a hazai vízügyi szolgálat.

– Az idei évi sikeres védekezés ilyen és ehhez hasonló kiváló szakmai megoldásoknak is köszönhető volt. Nem véletlenül vagyunk büszkék a honi vízügyi szaktudásra – fogalmazott.
Bíró Tibor szerint a 2013-as árvíz után született beruházások egyértelműen bizonyították indokoltságukat. Mint mondta, a korábbi kritikus töltésszakaszok mentén biztonsággal vonult le a víz, a Mosoni-Duna torkolati műtárgya jelentős vízszintemelkedéstől óvta meg Győrt és környékét.

 

Extrém árvizek jöhetnek

Bíró Tibor azt mondta, a vízügy folyamatosan aktualizálja az árvízi védekezéshez szükséges tervdokumentációkat. Minden nagyobb árvíz után fókuszba kerülnek olyan területek, ahol a végleges árvízvédelmi rendszerrel való bevédés indokolttá válik. – Ezek jellemzően olyan önállóan védekező települések, ahol – elsősorban – a belterület védelmére nincs kiépített rendszer. Az állami védműveken is előfordulnak olyan árvízi jelenségek, amelyek jelentős erőforrásokat igényelnek a védekezés során. 

– Ezeket a szakaszokat is bevonják majd a fejlesztések körébe

– jelentette ki. Az NKE oktatója jelezte, a tartós hőségperiódusok előkészítik a terepet a szélsőséges víztöbbleteknek. Tájékoztatása szerint a felhalmozódó látenshőmennyiségek felszabadulásával 

olyan többnapos csapadékmennyiségek jöhetnek a jövőben, amelyek egyre kezelhetetlenebb nagyvizeket juttatnak a medrekbe.

– Ehhez társul még a feliszapolódások miatti hullámtérszűkülés, de a tartós kisvizek miatt elburjánzó növényzet is gondot okoz a levezetőképességben. Ezért is szükséges, hogy a nagyvízi mederkezelések az új viszonyokhoz alkalmazkodva megtörténjenek – fogalmazott. A kutató kifejtette: a mederbeli változások, az árvízi előrejelzések pontosítása terén a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium kutatásai sokat segíthetnek nekik idén.

 

Áradás idején aszályra készülve?

A HungaroMet közlése szerint az idei nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti évek átlagát, csapadék pedig szinte alig volt.

A legmelegebb nyarak Magyarországon országos átlagban 1901 óta. Fotó: OMSZ
A legmelegebb nyarak Magyarországon országos átlagban 1901 óta Forrás: OMSZ

Jogosan merül fel hát bennünk a kérdés: árvíz idején miért nem raktározzuk hazánkban a vizet, s hasznosítjuk mindezt aszály idején? Az NKE oktatója tájékoztatott: a víztöbbletek vízpótlási célú hasznosítása a hazai vízügy homlokterében van jó ideje, azonban mindez nem olyan egyszerű, mint ahogyan ezt sokan elképzelik. Hozzátette: töltésrendszerünk defenzív jellegű, vízpótlás szempontjából kifejezetten rugalmatlan. 

A folyószabályozások hőskorában a klímaváltozás még nem szerepelt stratégiai tényezőként.

Úgy fogalmazott, egy, a mostanihoz hasonló rekordközeli árvíznél az elsődleges cél a víz biztonsággal történő levezetése, annak töltések között tartása. Az áradó ágakból szerinte azért sem lenne szerencsés kivezetni vizet, mert ezekben nagyon nagy a hordaléktartartalom, amely a kivezetéssel az érintett vízfolyást és annak hálózatát jelentősen feliszapolná, jelentős kotrási kényszert okozva. Bíró Tibor közölte, a vizet mélyártéri területekre lehetne kivezetni, ám ott legtöbbször szántóföldi gazdálkodás folyik, magántulajdonban vannak. A kivezetett víz pedig infrastruktúrát is veszélyeztethet. – A megoldás megtalálása jóval túlmutat a vízügy lehetőségein. Előbb a területhasználatot kell átgondolni, a vízügy pedig szállítja a műszaki terveket – tette hozzá.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 24 Óra/Flajsz Péter Gergő)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.