Kiss Ambrus: A megválasztott főpolgármesternek joga, hogy a közvetlen helyettesét megnevezze

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója lapunknak elmondta, más településeken és a kerületekben a közgyűlés el szokta fogadni a polgármester döntését, és még akkor is megválasztják a helyettest, ha a polgármester frakciója kisebbségben van. Kiss Ambrus nyilatkozott lapunknak a főváros anyagi helyzetéről, a lehetséges forgalomcsökkentésről és a Tisza Párt fővárosi térnyeréséről is.

20241016 budapest kiss ambrus fovarosi onkormanyzat foigazgatoja politologus szakiro havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Idén elfogadtatná a főváros költségvetését Kiss Ambrus

Februárig van idő elfogadni egy költségvetést, a jogszabályok szerint erre van lehetőség. Én kísérletet tennék arra, hogy még idén elfogadtassuk a költségvetést, de ez nem a közgyűléstől vagy a kollégáimtól függ, hanem attól, hogy mikor ismerjük meg az ország költségvetését

– emelte ki a főigazgató, majd megemlítette, az országos költségvetés tartalmazza majd azokat a normatívákat, amelyekhez a főváros költségvetését igazítaniuk kell. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ugyanakkor kiemelte, az idei költségvetés tarthatónak látszik, mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldal kockázatai előreláthatólag kezelhetők ebben az évben.

A költségvetésben bevételi oldalon nagyjából teljesítettük a várakozásokat. Az iparűzési adó tekintetében jelenleg nem látok arra okot, hogy ne hozzuk a tervszámot. Sajnos azonban azzal kell számolni, hogy 75,5 milliárd forintot elvisz a szolidaritási hozzájárulás

– emelte ki Kiss Ambrus. Hozzátette, Budapest két legnagyobb és legdrágább közfeladata, amit ellát, a közösségi közlekedés működtetése, ami nagyjából 160 milliárd forintba kerül, a másik pedig a szociális hozzájárulás befizetése az államnak.

Minden megváltozott a Tisza Párt térnyerésével

A Tisza Párt a június 9-én tartott önkormányzati választásokon tíz mandátumot nyert el, amellyel egyértelműen királycsinálóvá vált a Fővárosi Közgyűlésben. Ezzel kapcsolatban Kiss Ambrus elmondta, a Tisza képviselői az alakuló közgyűlésen is elmondták, hogy ők új szereplők a politikában, ennek jegyében pedig egy másfajta nézőpontot szeretnének behozni a közgyűlésbe.

Még nyilván kevés közös munka volt, hiszen egyetlen bizottsági ülésen vagyunk túl, illetve egy közgyűlésen. Nagyon kíváncsi vagyok a közös munkára, ugyanis sok tekintetben – például a HÉV járatritkítása körüli vitában – egyhangúlag léptek föl a tiszások az összes képviselővel. Nemcsak a tiszások, hanem az ott jelenlévő DK-sok, párbeszédesek, és a Podmaniczky Mozgalom is egy oldalra állt a kérdésben

– emelte ki a politikus, majd hozzátette, a mostani közgyűlés abban a tekintetben is más, hogy nem polgármesterek a tisztségviselőik.

Forgalomcsökkentő intézkedések

Az előző ciklusban a fővárosi önkormányzat számtalan forgalomcsökkenő intézkedést hajtott végre Budapest-szerte. Emellett egy stratégiát is kialakított még az előző közgyűlés, amelynek számos eleme volt. Kiss Ambrus elmondása szerint ezen program az Egészséges utcák program keretében folytatható.

Ez a Területfejlesztési operatív program plusz keretében kerül finanszírozásra, a pályázatot kiírta az irányító hatóság, és a kerületek jelentkezhetnek erre főképpen, nyilván a fővárossal szakmai együttműködésben. Az Egészséges utcák program éppen arról szól, hogy úgy alakítsuk át a közterületeinket, hogy javuljon az életminőség, a lakhatóság és a levegőminőség

– emelte ki a politikus, majd hozzátette, 24 milliárd forintos támogatási összeg áll rendelkezésre a programban.

A forgalomcsökkentés tekintetében azonban komoly aggodalomra adhat okot, hogy a pesti alsó rakpartot végleg lezárják az autóforgalom elől az Erzsébet hídnál. Így pedig sokakban felmerült a kérdés, hogy hol fog közlekedni az az óránként 4500 gépjármű, amely áthalad a kérdéses területen.

A rakpart egy rövid szakaszáról beszélünk. Nyilván az, hogy ennek a rövid szakasznak az autóforgalom alóli kiváltása hogyan alakul, továbbra is kérdéses. Jelenleg is modellezések folynak, hogy a pesti alsó rakpart egyes szakaszainak lezárása milyen hatást gyakorolna az egész átmenő forgalomra. Ugyanis míg a budai oldalon az alsó rakpartnak nincs alternatívája, addig a pesti oldalon kerülő útént ott vannak a körutak

– emelte ki Kiss Ambrus. Hozzáfűzte, a tranzitforgalom szabályozása szempontjából előnyös lenne, hogyha megépülne az M0-s körgyűrű budai szakasza. Emellett az átmenő forgalomnak egy részét a főváros reményei szerint elvezetnék a körutak is.

Nyilvánvaló, hogy nem tudnak szélesedni Budapest útjai. Ez egy egyszerű fizikai kérdés, hogy a meglévő hálózatban egységnyi autóforgalom fér el. Ha pedig az agglomerációból nem a közösségi közlekedést választják az utasok, akkor bármit is csinálhatunk a városban, egyre nagyobbak lesznek a dugók

– emelte ki Kiss Ambrus, majd megjegyezte, mind a kormány, mind pedig a főváros szerint egyértelműen a közösségi közlekedésé a jövő, éppen ezért a fővárosi önkormányzat elkötelezett az agglomerációs közlekedés fejlesztése mellett is.

Fotó: Havran Zoltán

Civil szervezetek lehetetlenítenék el az autózást a fővárosban

A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére egy 15 pontos javaslatot állított össze hét ultrazöld civil szervezet. Az összes képviselőnek eljuttatott javaslatcsomag részeként a Levegő Munkacsoport, A Járda a Gyalogosoké, a Járókelő Közhasznú Egyesület, a Közlekedő Tömeg Egyesület, a Magyar Közlekedési Klub, a Miutcánk és a Város és Mobilitás Intézet gyakorlatilag ellehetetlenítené az autós közlekedést Budapesten.

A kerületekkel közösen kell végiggondolni a parkolás kérdését. Meg kell hallgatni az összes kerületi polgármester felvetését. Először velük kell megtárgyalnunk ezt a javaslatot, és utána lehet a közgyűlés elé vinni ezt a 15 pontos elképzelést

– emelte ki Kiss Ambrus, akinek a válaszából egyértelműen kiderült, hogy a fővárosi önkormányzat nem utasítja el az autózást szinte teljesen ellehetetlenítő javaslatcsomagot.