Az elmúlt hónapokban parázs vita alakult ki a fővárosi frakciók és Karácsony Gergely között a főpolgármester-helyettesek személyéről. A Magyar Péter vezette Tisza Párt frakciója ugyanis lehorgonyzott Vitézy Dávid mellett, miközben Karácsony Gergely továbbra is Kiss Ambrust jelölné főpolgármester-helyettesnek. Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy miért ragaszkodik továbbra ennyire Karácsony Gergely Kiss Ambrushoz. Magát az érintettet kérdeztük.
Tarlós Istvánt tudom idézni, aki pár napja azt mondta, a közvetlenül megválasztott főpolgármesternek joga van, hogy legalább az egyik közvetlen munkatársát, a helyettesítőjét megnevezze
– mondta el Kiss Ambrus, majd hozzátette, úgy látja, hogy más kerületekben, városokban az egyértelműen kisebbségben lévő polgármester ezen jogát akceptálni szokta a testület. A főigazgató kiemelte, egyelőre nem tudja megjósolni, hogy miként fog alakulni a közgyűlés munkája.
Az, hogy ki lesz és ki nem lesz főpolgármester-helyettes, biztos nem tartozik az én hatáskörömbe. Azt eddig is elmondtam, hogy három dolog van, ami a főpolgármester-helyettességhez kell, ebből pont egyetlen egy dologra van ráhatásom, hogy vállalom-e vagy sem
– tette hozzá a volt főpolgármester helyettes, aki nem látja okát annak, hogy miért ne tölthetné ki a 2029-ig szóló mandátumát a Fővárosi Közgyűlés.
Sokan összekeverik a parlamentet és az önkormányzatok világát. Nem ugyanaz a logika a kettő között. A parlamentben ugyanis szükség van egy stabil többségre. Már csak azért is, mert hogyha kialakul egy ellentöbbség, akkor ezáltal egy bizalmatlansági eljárás keretében leválthatják a miniszterelnököt. Az önkormányzatokban nem ez a rendszer, hiszen ott közvetlenül választják a település vezetőjét
– emelte ki Kiss Ambrus, aki szerint Karácsony Gergely képes lesz ügyek mentén többséget teremteni. Azonban a legfontosabb ügyek mentén, vagyis a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) felülvizsgálatával és a főpolgármester-helyettes személyével kapcsolatban az alakuló ülésen nem sikerült egyezségre jutni a Fővárosi Közgyűlés tagjainak.
Mik a legfontosabb ügyek? Mert szerintem a városban, ha lemegyünk az utcára, arról biztos nem beszélnek az emberek, hogy mi a fővárosi önkormányzat működési szabályzata. A téma az, amiről egyébként döntöttünk, például hogy a hajléktalanellátó rendszer kapcsán mit tudunk tenni, ha szükségessé válik a Magyar Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Egyesület intézményeinek átvétele
– emelte ki Kiss. Ugyanakkor vannak olyan fontos döntések, amelyekről, ha nem tud dönteni a közgyűlés, akár a teljes főváros megbénulhat. Ilyen a költségvetés is, amelynek kulcsfontosságú az elfogadása.
Idén elfogadtatná a főváros költségvetését Kiss Ambrus
Februárig van idő elfogadni egy költségvetést, a jogszabályok szerint erre van lehetőség. Én kísérletet tennék arra, hogy még idén elfogadtassuk a költségvetést, de ez nem a közgyűléstől vagy a kollégáimtól függ, hanem attól, hogy mikor ismerjük meg az ország költségvetését
– emelte ki a főigazgató, majd megemlítette, az országos költségvetés tartalmazza majd azokat a normatívákat, amelyekhez a főváros költségvetését igazítaniuk kell. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ugyanakkor kiemelte, az idei költségvetés tarthatónak látszik, mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldal kockázatai előreláthatólag kezelhetők ebben az évben.
A költségvetésben bevételi oldalon nagyjából teljesítettük a várakozásokat. Az iparűzési adó tekintetében jelenleg nem látok arra okot, hogy ne hozzuk a tervszámot. Sajnos azonban azzal kell számolni, hogy 75,5 milliárd forintot elvisz a szolidaritási hozzájárulás
– emelte ki Kiss Ambrus. Hozzátette, Budapest két legnagyobb és legdrágább közfeladata, amit ellát, a közösségi közlekedés működtetése, ami nagyjából 160 milliárd forintba kerül, a másik pedig a szociális hozzájárulás befizetése az államnak.
