Oszd meg ötleteidet az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és szervezz saját akciót az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében – olvasható a Magyarország Kormánya Facebook oldalán. A felhívás szerint magánszemélyek, oktatási intézmények, civil szervezetek és gazdálkodói szervezetek is jelentkezhetnek a kezdeményezéshez.
A pályázat részleteiről elmondták: az Európai Hulladékcsökkentési Hét a környezettudatos emberek számára az egyik legfontosabb hét Európa-szerte -egészen 2009 óta. A fenntarthatóságról és a hulladékcsökkentésről szóló eseményt idén november 16. és 24 között tartják, ezúttal az élelmiszer-pazarlás problémája kerül fókuszba, amelynek kezelése iránt Magyarország is elkötelezett.
A kezdeményezés során a lelkes önkéntesek saját akcióötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladék-keletkezés megelőzésének, a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.
De mit is jelent az élelmiszer-pazarlás?
Az élelmiszerfogyasztás kapcsán keletkező hulladék az összes élelmiszert, beleértve az italokat is, és a kapcsolódó ehetetlen élelmiszer-részeket foglalja magába. Az ilyen típusú hulladék egyaránt megjelenik az élelmiszergyártás során, az élelmiszer kis- és nagykereskedelemben, a vendéglátásban és természetesen a háztartásokban is.
Az Európai Unió tagállamai évente több, mint 59,2 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelnek, ami lakosonként 132 kg-nak felel meg. Ez az adat még drámaibb, ha figyelembe vesszük, hogy több mint 37 millió ember nem engedhet meg magának minden második nap minőségi étkezést, elsősorban főtt ételek fogyasztását.
Az adatok még ijesztőbbek, ha figyelembe vesszük azt is, hogy globális szinten az emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek egyharmada kárba vész. Az UNEP adatait tekintve 2019-ben körülbelül 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ami a globális élelmiszertermelés 17 százaléka.
Azt viszont nem árt tudni, hogy mikor válik hulladékká egy étel: az élelmiszer-hulladék túlnyomó része a háztartásokban (a termelt élelmiszer-hulladék több mint fele), az étkeztetésben, vagyis éttermekben, vendéglátásban és a kiskereskedelemben, vagyis a szupermarketekben, boltokban keletkezik.
Szintén fontos tudni, hogy az élelmiszer-pazarlás felé vezető első lépést a legtöbben akkor teszik meg, amikor a szükségesnél több élelmiszert vásárolnak, majd azokat nem megfelelően dolgozzák fel, végül pedig a környezetre káros módon tárolják.
Nagyobb kárt okoz az élelmiszer-pazarlás, mint az üvegházhatást okozó gázok
A fent említett mértékű élelmiszerpazarlás komoly gazdasági és környezeti hatásokkal jár: a legóvatosabb becsült adatok szerint is az Európában évente megtermelt élelmiszer-hulladék piaci értéke 132 milliárd euró. A következmények még súlyosabban érintik a természetet, hiszen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása miatt károsítja a termőföldeket, az édesvízkészleteket és növeli az igényt a különféle műtrágyák iránt.
A fent említett környezeti károkhoz még hozzátartozik az élelmiszerimport-általi környezetszennyezés is, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a WWF becslése alapján az Európai Unió nagyobb mennyiségű élelmiszert pazarol el éves szinten, mint amennyit súlyos környezeti károk árán importál.
Bárkinek lehet egy jó ötlete
Az idei kampány keretében olyan akciókat várnak, amelyek középpontjában az élelmiszerfogyasztás ökológiai lábnyomának csökkentése, az élelmiszermaradványok újrafelhasználása, illetve újrahasznosítása áll, fenntarthatóságra és ismeretszerzésre inspirál valamennyiünket, valamint minden egyéb, a(z élelmiszer)hulladékcsökkentési témához kapcsolódó kezdeményezést.
A kezdeményezésről bővebben itt lehet olvasni, a pályázathoz pedig ezen a linken lehet csatlakozni.
