Sok kisbaba kapta el a szamárköhögést, a csecsemőkre különösen veszélyes a fertőzés

Hétről hétre nő a kisbetegek száma.

2024. 10. 15. 12:31
baba4

Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tovább emelkedett a szamárköhögéssel fertőzöttek száma, a Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb adatai szerint a betegségben több csecsemő is érintett, összesen tizennégy újszülött kapta el.

Az NNGYK közölte: szeptember 30. és október 6. között összesen 51 pertussis megbetegedés gyanúját rögzítették a fertőzőbeteg nyilvántartásban, bejelentések a fővárosból és 16 vármegyéből érkeztek.

A betegek közül 14 volt csecsemő, egy fő az 1–2 éves, három fő a 3–5 éves, három fő a 6–9 éves, három fő a 10–14 éves,

hét fő a 15–19 éves, egy fő a 20–29 éves, három fő a 30–39 éves, hat fő a 40–49 éves, hét fő az 50–59 éves, három fő pedig a 60 év feletti korcsoportba tartozott.

 

Miért veszélyes a csecsemőkre a szamárköhögés?

A Házipatika egy korábbi cikke szerint a Covid-járványt követően emelkedtek meg Európa-szerte az esetszámok, amelyek – elsősorban az újszülöttek és fiatal csecsemők veszélyeztetettsége miatt – ismét ráirányították a figyelmet a betegségre. Mészner Zsófia csecsemő- és gyermekgyógyász, a Gyermekgyógyászati Központ infektológusa és védőoltási szaktanácsadó szakorvosa emlékeztetett: a szamárköhögés jellegzetes tünete a fokozott nyákképződéssel, hányással és légzési nehézséggel járó, elhúzódó görcsös köhögés, amely rendkívüli módon megterheli a szervezetet. Ennek végén a szamárhanghoz hasonló, éles hangú, húzó belégzés hallható.

A bakteriális eredetű, cseppfertőzéssel terjedő betegség noha nem halálos, különösen veszélyes a csecsemőkre, az erős köhögési rohamok ugyanis kifáraszthatják az újszülötteket, csecsemőket, aminek komoly, akár tragikus következményei is lehetnek.

A legveszélyeztetettebbek tehát a még oltatlan, vagy részlegesen oltott csecsemők, akik nem rendelkeznek még megfelelő immunitással. – Ők ugyanis két hónapos korban kapják meg az első oltást, majd három-, illetve négy hónaposan a következő adag vakcinát, és újabb egy hónap szükséges ahhoz, hogy alapimmunizációban részesülhessenek (az első újraoltás betöltött 18 hónapos korban történik).

 

A tünetmentes betegek is terjesztik a szamárköhögést

Ez azt jelenti, hogy a hat hónaposnál fiatalabb gyermekeket kell leginkább óvnunk a fertőzéstől – magyarázta a gyermekgyógyász, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tünetek másként jelennek meg az újszülött és fiatal csecsemőknél.

A betegség bevezető, hurutos szakaszát legfeljebb némi vizes orrfolyás jelzi, vagy még az sem. A kezdetben sokszor alig észrevehető, majd egyre erősödő köhögést pedig nem minden esetben követi betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés. A köhögőroham végén öklendezés, hányás és rövid légzésleállás (apnoé) alakul ki, amely cianózishoz – vagyis a bőr vagy nyálkahártya kék, illetve lila elszíneződéséhez – vezethet, és súlyos esetekben akár életveszélyes lehet

– jelezte a doktornő, majd megjegyezte: a már beoltott idősebb gyermekeknél és felnőtteknél általában enyhe tüneteket okoz a megbetegedés, és ha időben diagnosztizálják, célzott antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható, ugyanakkor tünetmentesen ők is a terjesztői lehetnek a fertőzésnek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Németh András Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.