Alapvető jogok biztosa: Nem csak az irodából kell védeni az alapvető jogokat

Nagymértékben bővültek az ombudsman feladatai fél évtized alatt. Az alapvető jogok biztosa a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta: kollégáival több mint kétszáz helyszínen tettek látogatást az elmúlt öt évben. Az ombudsman az egyik legnagyobb feladatnak a mesterséges intelligencia terjedése okozta jogi és etikai kihívások kezelését nevezte.

20241105 budapest kozma akos alapveto jogok biztosa havran zoltan magyar nemzet Fotó: Zoltán Havran

Hogyan értékelné az elmúlt öt évet, milyen eredményeket emelne ki az ombudsmani mandátumának eddig eltelt időszakából?

Az ötödik év végével kijelenthetem, hogy rendkívüli időkben látom el alkotmányos feladatomat, hiszen már röviddel a hivatalba lépésemet követően kitört a Covid-járvány. Még 2020-ban azt a döntést hoztam, hogy gyermekvédelmi intézményekben, börtönökben, idősotthonokban teszünk látogatásokat a Covid elleni védekezés figyelemmel kísérése érdekében. A járvány ideje alatt több mint száz intézményben jártunk a munkatársaimmal, és olyan tapasztalatokra tettünk szert, amelyek a mai napig hasznosíthatóak a munkánk során. Ezen látogatásokról pedig jelentéseket adtunk ki.

A Covid után pedig Magyarország határai mellett kitört az orosz–ukrán háború, amely azóta is tart, és szintén rendkívüli helyzetet idézett elő minden szempontból, de különösen az alapjogvédelem tekintetében. 2022 márciusában két ideiglenes irodát is nyitottunk az események középpontjában, a magyar–ukrán határnál, először a záhonyi vasútállomáson, majd a beregsurányi segítőponton, később pedig a budapesti BOK Sportcsarnokban hoztunk létre információs pontot. Munkatársaink folyamatosan részt vettek az ügyintézésben, jogi tanácsadásban, emellett a hivatalunk honlapján rendszeresen frissülő információkat osztottunk meg ukránul és angolul.

Az ombudsmani munka ezek szerint nem csak a jogszabályok világában, az irodai térben zajlik?

Az elmúlt öt évben több mint kétszáz intézményt látogattam meg. Hivatalba lépésem óta számtalanszor hangsúlyoztam, hogy ombudsmanként az aktív jogvédelemben hiszek, vagyis abban, hogy a tettnek, a cselekvésnek, a személyes jelenlétnek, az elérhetőségnek, a közvetlen segítségnyújtásnak kiemelt szerep jut az emberi jogi üzeneteink hitelessé tételében. Ez számomra igazi terepmunka. Ott kell lenni, tájékozódni, ahol a problémák keletkeznek, nem pedig az irodából döntéseket hozni.

Mennyit változott fél évtized alatt az alapjogvédelem területe?

A feladatköreink nagymértékben kibővültek az elmúlt öt évben, 2019 óta négy nagy terület került be az alapvető jogok biztosának portfóliója. Az alapvető jogok biztosához került 2020 februárjában a rendőri intézkedésekkel szembeni panasztétel lehetősége, amely korábban a Független Rendészeti Panasztestület – amelynek kilenc évig elnökhelyettese voltam – hatáskörébe tartozott. Szintén az alapvető jogok biztosának hatáskörébe tartozik. 2021-től az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos kérdések hatósági elbírálása. Ezeket az eljárásokat egy elkülönült szervezeti egység, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság folytatja le. Tavaly január 1-jétől tovább bővült a feladatkörünk, amikor is a jogalkotó az alapvető jogok biztosának hatáskörébe utalta a fogyatékosságügyi független mechanizmus tevékenységének ellátását. Legutóbb, 2023. július 24-től pedig a már meglévő közérdekű bejelentővédelem rendszere mellé a visszaélés bejelentési rendszer működtetése is a hivatalom hatáskörébe tartozik.

Amit pedig külön kiemelnék, az a 2021-ben elindított ombudsmani gyermekotthon felújítási programunk. Az elmúlt három esztendőben a büntetés-végrehajtási szervezettel és az állami erdészetekkel együttműködve már csaknem egy tucat gyermekotthonban végeztünk kisebb-nagyobb felújítási munkákat. Azt gondolom, ez a gyakorlati segítség mindennél fontosabb, és talán hitelesebbé is teszi alapjogvédelmi munkánkat.

Az elmúlt öt évben hogyan garantálták az ombudsman hivatalának függetlenségét és pártatlanságát?

Alapvetés, hogy az Ombudsman egy független intézmény. Az alapvető jogok biztosa az alaptörvényre tesz esküt, és innentől kezdve számomra a munkám alapköve Magyarország alaptörvénye és az annak való megfelelés. A függetlenség egyébként törvényben is garantált, hiszen a jogszabály is kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa nem utasítható, kizárólag a törvény és jogszabályok előírásának megfelelően látja el tevékenységét.

Melyek azok az alapvető jogok, amik a leggyakrabban sérülnek Magyarországon?

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy melyek azok a területek, amelyek irányából a polgárok a legtöbb kérést vagy problémát fogalmazzák meg felénk. A hozzánk érkező évi közel 10 ezer bejelentésnek nem mindegyikéből lesz vizsgálat. Mi az ügyfélszolgálatainkon úgy is igyekszünk segíteni a polgároknak, hogy minden egyes területi irodánkban jogvégzett szakemberek várják az állampolgárokat. Lehet, hogy egy adott kérdés a közvélemény számára nem egy hatalmas probléma, de annak a polgárnak, aki megkeresett minket, lehet, hogy ez életének éppen az aktuális legnagyobb problémája, ezért segítenünk kell. A leggyakrabban felmerülő témák pedig a hatósági ügyintézéssel, a közszolgáltatásokkal, az egészségüggyel, gyermekjogokkal, az oktatással kapcsolatosak. A vizsgálatok során, hogyha azt tapasztaljuk, hogy az állampolgár alapvető jogai akár csak a legcsekélyebb mértékben is sérülhettek, akkor minden eszközünket latba vetve igyekszünk segíteni. Itt van egy fontos fogalom, amit a jogszabály megfogalmaz, ez pedig a visszásság, ami egy már bekövetkezett alapjogsértésre vagy annak esetleges jövőbeli veszélyére utal. Az eljárásainknak két alapvető nagy csoportja van. Az egyik, amikor jön egy panasz, és az alapján folytatunk egy vizsgálatot. A másik pedig, amikor visszásságra utaló körülményeket észlelünk, jön egy jelzés, vagy nagyon sok azonos tárgyú panasz érkezik, akkor ezek nyomán hivatalból indítunk eljárást. Mind a két típusú eljárásnak a vége egy jelentés. Fontos megjegyezni, hogy nincs olyan ombudsmani vizsgálat, amelynek a végén a jelentés ne kerülne ki a honlapunkra.

Miként látja az alapvető jogok biztosának szerepét a magyar társadalomban?

Ennek a kérdésnek két oldala van. Az egyik, hogy közjogilag hol helyezzük el ezt a tisztséget. Nyilván ez azért fontos, mert kell egy megfelelő közjogi beágyazottság ahhoz, hogy én a vizsgálataim során akár minisztereket, a legfőbb ügyészt vagy bármely érintett szerv vezetőjét megkereshessem, akinek a válasza fontos lehet az adott ügyben. Az érem másik oldala pedig az, hogy ott kell lenni, ahol a part szakad. El kell menni a terepre, el kell menni a problémák gyökeréhez, és vizsgálódni kell. Ahogy már említettem, a legkevesebb időt az elmúlt években az irodában töltöttem, és a legritkábban járok öltönyben és nyakkendőben. Meg kell nézni, hogy például egy beadványozó által bepanaszolt idősotthon egy bejelentés nélküli vizsgálat esetén hogy reagál, mit tapasztalunk ott, vagy ha egyszer csak megjelenünk egy büntetés-végrehajtási intézetben, akkor ott milyen körülményeket tapasztalunk. Az én habitusomhoz is közel áll a terepmunka, és az egész hivatalt sikerült átállítanom arra, hogy minél több helyen vizsgálódjunk.

Az elmúlt években melyek voltak azok az ügyek, amelyek különösen nagy érdeklődést váltottak ki az állampolgárokból?

Egy vizsgálat során nagyon sok információra, személyes tapasztalatra, helyszíni bejárásra van szükség. Ezzel együtt egy-egy ügynek a lefordítása alapjogvédelmi nyelvezetre és alapjogvédelmi üggyé tétele egy időigényes feladat. Azt ne várják tőlünk, hogy mi egyik napról a másikra tartalmas, alapos, jól megalapozott jelentéseket adjunk ki. Nyilván én is azt tűztem ki célul, és arra ösztönzöm a kollégáimat is, hogy észszerű időn belül kell minden vizsgálatot lefolytatni, de ezek időigényes kérdések. A polgárok mindeközben a legkülönbözőbb ügyekkel fordulnak hozzánk. Nyilván vannak olyan ügyek, amelyek kapcsán több panasz érkezett. Ha ilyen ügyeket látunk, ott esetleg igyekszünk megfogalmazni olyan általános jellegű mondanivalót, amit akár egy közleményben, vagy egy figyelemfelhívásban közzé tudunk tenni.

Milyen hatással vannak a jogvédelemre és a magánélet védelmére az új technológiák, ezek közül kiemelve a mesterséges intelligencia?

Ez egy olyan kérdés, amivel még mi is ismerkedünk. Az adatvédelmi vetülete ennek a kérdésnek nem a mi hivatalunkhoz tartozik, az az adatvédelmi hatóság feladata, hogy az új, mesterséges intelligenciával kapcsolatos adatvédelmi kérdésekre válaszokat tudjon adni. Mi inkább ennek az alapjogi kihívásaival kezdünk ismerkedni, és foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyekben az állampolgárok alapvető jogait befolyásolják az olyan modern és új technológiák, mint a mesterséges intelligencia. Nyilván itt olyan etikai, jogi normák sorát kell majd fölállítani, bevezetni, meghatározni, amelyek biztosítani tudják majd, hogy az a védelmi szint, amit eddig Magyarországon az alapjogvédelem terén elértünk, ne sérülhessen. Ez egy hatalmas és nagyon nehéz feladat, és talán még a feladatot sem látjuk pontosan.

Az alapvető jogok biztosának milyenek a nemzetközi kapcsolatai? Milyen ügyekben működnek együtt más országok ombudsmanjaival?

A tevékenységünk nem nélkülözheti a nemzetközi együttműködést. Ez egy alapvetés. Amikor hivatalba léptem, az egyik legfontosabb célkitűzésem az volt, hogy ezt tovább erősítsem. A munka, amit végzünk, az alapjogvédelem, az emberi jogok védelme alapvetően egy globális kérdés. Éppen ezért szükségünk van a külföldi partnereinkre. Azt a tudást, azt a tapasztalatot, amit esetleg tőlük tanulhatunk, nem nélkülözhetjük. Ma az alapvető jogok biztosa és a hivatalunk több mint húsz nemzetközi szervezetnek komoly, oszlopos tagja. Mi vagyunk az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézménye Magyarországon, illetve a nemzeti megelőző mechanizmus, mely utóbbi a zárt intézményekben lévők alapjogvédelmét látja el. Tagjai vagyunk a nemzetközi ombudsmani szervezetnek, és sok más ombudsmani típusú és alapjogvédelmi európai ernyőszervezetnek, akikkel együttműködünk. Ennek mindig kettős célja van. Egyrészt szeretnénk megmutatni azt, hogy mi mit csinálunk. Szeretnénk a mi általunk tapasztaltakat, a mi jó gyakorlatunkat a külföldi partnereink rendelkezésére bocsátani, és ami talán még fontosabb, szeretnénk mindig tanulni. Rendkívül intenzív módon veszünk részt a nemzetközi ombudsmani életben. Jómagam is rendszeresen részt veszek akár az ENSZ, akár az említett több tucat nemzetközi szervezetnek a munkájában. A nemzetközi együttműködésünknek az egyik sarokpontja, hogy van az az emberi jogi alapjogvédelmi szint, ahol felül tudunk emelkedni azon, hogy az egyes országokban éppen milyen politikai erőtér létezik, és az ügyek, a problémák mentén tudunk együttműködni. Úgyhogy európai és nemzetközi színtéren is mindenhol igyekszünk jelen lenni, honlapunkat is magyar és angol nyelven működtetjük. Azt gondolom, hogy ennek van jövője.