Míg az idősek rémálma, a gyermekek nagy álma, hogy a tél közeledtével minél előbb essen le az első hó, és ha lehet havazzon az egész évszakban. Az éghajlat változásával azonban évről évre kevesebb hó hullik, a fehér karácsony pedig szinte ritkaságszámba megy. Ezzel együtt gyakoribbak az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a tavaszi havazás.
Az elmúlt évek tendenciáiról Lakatos Mónika meteorológus a Magyar Nemzetnek elmondta, a téli időszak első havazásának időpontja síkvidéken nem mutat jelentős területi változékonyságot, általában november utolsó harmadára, december elejére esik. A hegyvidékeken ennél korábban leesik az első hó.
– A hosszú távú éghajlati tendenciák a telek enyhülését jelzik, 1901-től 1,8°C-kal melegedtek a telek országosan.
A melegedő trendet egyértelműen jelzi az is, hogy a legutóbbi: 2023/2024-es tél rekordmeleg volt a múlt század eleje óta, mindez különösen a tavaszias februárnak tudható – mondta a szakember, hozzátéve, az emelkedő hőmérséklet következtében kevesebb hó hullik, ritkábban alakul ki hótakaró.
– A téli csapadékban kevesebb a hó aránya, gyakrabban hullik eső, vegyes halmazállapotú csapadék, ónos eső, illetve havas eső a téli hónapokban
– mondta.
Arra a kérdésre, idén vajon fehér lesz-e a karácsony, úgy fogalmazott, a fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon és legyen csapadék. – Ez jellemzően úgy valósulhat meg, ha a Földközi-tenger térségéből nedves levegő helyeződik a Kárpát-medence fölé, északról pedig hidegbeáramlás történik.
Az ország különböző tájain más-más gyakorisággal alakul ki hótakaró karácsonykor.
Budapesten, a Pestszentlőrincen található mérőállomásunk adatai alapján, például ha az elmúlt 25 évet tekintjük, átlagosan csak minden ötödik évben volt néhány, vagy több cm vastagságú hótakaró karácsonykor – mondta. Hozzátette, közeledve az ünnepekhez a naponta frissülő információk birtokában lehet egyre határozottabb választ adni a feltett kérdésre.
Természetesen az időjárás szélsőséges is tud lenni, így előfordul, hogy már ősszel havazik, vagy még áprilisban is kapunk egy-egy kiadós hóesést. Lakatos Mónika felidézte,
2021-ben például igen korán beköszöntött a tél, akkor már október 29-én sokfelé havazott,
az Alpokalján, a Kisalföldön, illetve a Bakonyban sok helyen összefüggő hóréteg alakult ki. Sopronban a meteorológiai állomáson, Kurucdombon 8 cm-es hóréteget mértek észlelőink. Ez az érték ugyan messze elmarad a 2003. október 23-án regisztrált 28 centiméteres értéktől, de így is meglepte az országot, különösen a közlekedőket, ahogy első hó esetén ez jellemző – mondta.
Kiemelte, a kései havazások közül emlékezetes a 2013. március 14–15-ei hófúvásos esemény.
– Március közepétől nem csak hazánkban, hanem Európa más részein is többször volt havazás, és a viharos szél másutt is okozott hófúvásokat akkor Franciaország és a Brit-szigetek térségébe is hideg levegő áramlott, ami ilyenkor szokatlan havazásokat, hófúvásokat okozott ott is
– idézte fel. Hozzátette, kitartott a márciusi tél a hó végéig, március 25–27. között a keleti tájakat leszámítva mindenhol 10-20 cm-es hóréteg borította az országot síkvidéken. Március 30-án reggel Kékestetőn a hó vastagsága elérte a 106 cm-t. – Kékesen még májusban is volt példa összefüggő hótakaró kialakulására. 2019. május 5–6-án a magasabb hegyeinkben mindenütt kifehéredett. 1985 után 2019-ben alakult ki újra összefüggő hótakaró májusban, abban az évben Kékesen május 7-én reggel 2 cm-t mért az észlelőnk – emlékeztetett Lakatos Mónika.
