Nem fogjuk felszámolni az arborétumot, és nem fogunk elköltöztetni kampuszt. Jelenleg is dolgozunk egy olyan fejlesztési terven, amelynek részeként összhangba hoznánk a hallgatói létszámot, az oktatói létszámot, az igényeket a rendelkezésre álló kapacitásokkal – mondta el lapunknak a MATE rektora, majd hozzátette, összességében Budán a legnagyobb a kihasználatlan kapacitás, az egy főre jutó hasznos terület – a MATE intézményrendszerében – a budai kampuszon a legnagyobb az országban.
15 évvel ezelőtt több mint 4000 diák tanult a budai kampuszon, ma kevesebb, mint 3000. Akkor 400 oktató, ma kevesebb, mint 300 dolgozik az intézményben. Nyilvánvaló, hogyha ugyanakkora területen működik egy ilyen kampusz, ennyi hallgatóval, akkor ott valószínűleg túlkapacitás van
– tette hozzá Gyuricza, majd kiemelte, 30-40 éve nem nyúltak hozzá a telken megtalálható ingatlantömeghez, amely néhány helyen vállalhatatlan állapotba került mostanra. Éppen ezért az egyetem kidolgozza, hogy az elkövetkezendő időszakban melyek lesznek azok az ingatlanok, amelyeket felújítanak, és melyeket fogják kiadni vagy értékesíteni.
Világossá szeretném tenni, hogy nem gondolkodunk abban, hogy a kampuszt elköltöztessük, onnan, és nem tervezzük az arborétum felszámolását, sőt ellenkezőleg, fejleszteni akarjuk azt is, de józan, racionális keretek között
– emelte ki a rektor, aki lapunknak elárulta, nemrég tárgyalt Orosz Annával a budai campus helyzetével kapcsolatban.
Próbáltam a képviselő asszonynak elmagyarázni, hogy butaságokat terjeszt. Értem, hogy így tud némi nyilvánossághoz hozzájutni, de ne használja politikai célokra senki az egyetemet. Ne használják az arborétumot politikai célokra, politikai jellegű kampányfilmek készítéséhez, mert azzal kárt okoz a kerületnek és az egyetemnek is
– emelte ki Gyuricza Csaba, majd elmondta, a campus bezárásának rémhíre több mint két évtizede időről időre előkerül a médiában.
2022-ben, amikor legutóbb felröppennek ilyen hírek, az komoly erkölcsi, gazdasági károkat okozott az egyetemnek. De 2016-2017-ben 30 százalékkal visszaesett egyik pillanatról a másikra a jelentkezések száma, amikor alaptalanul megint csak szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy eladják az arborétumot
– jelentette ki a rektor, aki elmondta hiába indítanak országos beiskolázási kampányokat, hogyha egy-két ilyen negatív hírrel tönkreteszik a campus reputációját. Jelenleg is folyik egy ilyen kampány, ugyanis február 15-ig lehet jelentkezni az egyetemekre, főiskolákra.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az elkövetkezendő időszakban milyen fejlesztéseket terveznek végrehajtani az egyetem campusain, Gyuricza Csaba elmondta, a négy éve létrejött Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem kutatóintézetei közép-európai léptékben is meghatározó méretű intézményrendszert képeznek. Az elmúlt időszakban pedig minden intézményben fejlesztéseket indítottak el.
Fejlesztünk Gödöllőn, Kaposváron, úgy, hogy közben a hallgatói létszám is nőtt, fejlesztünk Keszthelyen, ami Európa legrégebbi agrárfelsőoktatási képzőhelye. Az elmúlt 30-40 évben elmaradt fejlesztéseket igyekszünk most pótolni. Szarvason a már halálra ítélt felsőoktatási intézményt szó szerint a bitófa alól hoztuk vissza, és mentettük meg
– emelte ki a rektor, majd elárulta, a budai kampuszon 40 éven keresztül semmilyen fejlesztési forrás nem jelent meg. Az egyetem pedig csak az elmúlt évben egymilliárd forint értékű fejlesztési forrást allokált a kampusz helyszínére. A rektor által emlegetett, komplex fejlesztési terv pedig várhatóan a jövő év elejére összeáll, és a már következő év elején elkezdhetik az infrastrukturális beruházásokat a budai kampuszon is.
