Amint Nagy Attila a válaszában kifejtette: a választási törvény szerint alapesetben egy adott egyéni választókerület szavazópolgárainak száma legfeljebb 15 százalékkal térhet el az országos átlagtól. – Ennél nagyobb különbséget csak annak megakadályozására enged a jogszabály, hogy a választókerület – a földrajzi, nemzetiségi, történelmi, vallási és egyéb helyi sajátosságokat, valamint a népességmozgást is figyelembe véve – ne lépje át a vármegyehatárokat és a főváros határát, továbbá, hogy az összefüggő területet alkosson. Ha az eltérés meghaladja a húsz százalékot, az Országgyűlés módosítja a vonatkozó jogszabályt – tájékoztatott a szervezet elnöke.
Nagy Attila még a júniusi beszámolójában hívta fel a Tisztelt Ház figyelmét arra, hogy míg szinte az egész országban csökken a lakosság, Pest vármegyében és Győr-Moson-Sopron vármegyében épphogy növekedőben van a lélekszám. – Pest vármegyében 2010-ről 2022-re a választópolgárok száma csaknem kilencvenezerrel nőtt, mialatt Budapesten nagyjából ugyanennyivel csökkent – írta az NVI elnöke.
Hozzátette: a választópolgárok száma Pest vármegye 2., 3., 5., 6., 7., 8. és 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében több mint húsz százalékkal haladja meg az országos átlagot, ezért a törvény alapján legkésőbb az év végéig szükséges a választókerületi beosztás módosítása. – A fentiek miatt az arányosság rendezéséért – és a jelenlegi képviselőszám megtartása mellett – indokolt Pest vármegyében az országgyűlési egyéni választókerületek számát 12-ről 14-re emelni, Budapesten pedig 18-ról 16-ra csökkenteni – húzta alá a választási iroda vezetője.
Nagy Attilához annak kapcsán is küldtünk kérdéseket, hogy a következő választáson a szavazókörökben már nem adnak automatikusan borítékot a szavazólap mellé. – A gyakorlatban a választópolgárok jelentős része már a korábbi választásokon sem kérte a borítékot, és így a költséghatékonyság mellett gyorsulhat a szavazás és a szavazatszámlálás folyamata is, továbbá nagyobb mértékben lesz elkerülhető, hogy véletlenül szavazólap maradjon a borítékban a szavazatszámlálás megkezdésekor – írta az NVI-elnök.
A választási iroda vezetője azt is kiemelte, hogy a választópolgárok a javasolt szabály bevezetése esetén a szavazatszámláló bizottságtól továbbra is kérhetik majd a borítékot, amelyek megfelelő számáról az NVI a jövőben is gondoskodni fog. Amely választópolgár nem kér borítékot, a szavazólap egyszerű félbehajtásával titkosan adhatja le szavazatát.
– Mindemellett a javaslat szerint a boríték és annak kötelező használata továbbra is megmarad olyan esetekben, amikor a szavazat leadása és megszámlálása között hosszabb idő telik el (külképviseleti szavazás, levélszavazás, bizonyos esetekben a nemzetiségi szavazás), illetve a szavazás titkossága érdekében a külképviseleteken és átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazókörben – közölte Nagy Attila.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
