A közfoglalkoztatás ma már nem egy tranzitfoglalkoztatási eszköz, hanem egy olyan átfogó támogatási rendszer, amely segít a nehezebb munkaerőpiaci helyzetben lévő csoportok felkészítésében, készségeik fejlesztésében – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási helyettes államtitkára hétfőn Budapesten.
Réthy Pál a 2024-es Start Plusz közfoglalkoztatási programok megvalósítása során kiemelkedő szakmai munkát végzett települések és példaértékű munkát végző közfoglalkoztatók számára megrendezett ünnepélyes díjátadón felidézte, hogy amikor a kormány elindította a közfoglalkoztatási programokat, elsődleges cél volt annak biztosítása, hogy mindenki számára lehetőség nyíljon a munkára, fejlődésre és előrelépésre. Az egységes közfoglalkoztatási rendszer az elmúlt évtizedben jelentős átalakulásokon ment keresztül, tekintettel arra, hogy a gazdasági növekedés és a munkaerőpiaci igények változásaihoz igazodva a programok célzottabbá, komplexebbé váltak – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy
mára az országos közfoglalkoztatási programok és mintaprogramok megvalósítása során számos területen sikerült eredményeket elérni.
A közfoglalkoztatási programok elindítása óta egy olyan rendszert sikerült kiépíteni, amely ma már nem csupán munkahelyeket, hanem perspektívát is biztosít a résztvevők számára és a programok nemcsak megélhetést biztosítanak, hanem a közösségek megerősítésében, a helyi önfenntartás előmozdításában és a vidékfejlesztésben, a közösség fejlődésében és a térség gazdasági helyzetének javításában is kulcsszerepet játszanak. A helyettes államtitkár szerint az innovatív kezdeményezések az egész társadalom számára is példát mutatnak.
Ma a közfoglalkoztatottak nagyobb hányada női munkaerő, magas az 50 év felettiek, az alulképzettek, a halmozott szociális vagy egészségügyi hátránnyal küzdők aránya, többségük olyan településen él, amelyen egyáltalán nem vagy csak korlátozottan áll rendelkezésre nyílt piaci munkahely – tudatta a helyettes államtitkár.
Az ismertetése szerint idén a közfoglalkoztatásban jelentősen lelassult az elmúlt évekre jellemző csökkenő tendencia, hozzáfűzve, hogy jelenleg csaknem 64 ezer ember vesz részt a közfoglalkoztatásban, ami a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva csupán mintegy 2500 fős csökkenést jelent. 2024-ben összesen 130 milliárd forint állt rendelkezésre a közfoglalkoztatási programok finanszírozására – közölte.
Idén a járási startmunka programok értékteremtő programjai az ország 1110 településén valósultak meg és a BM a programok indításával összesen 28 168 ember foglalkoztatásához nyújtott támogatást – tudatta.
A programok során támogatott mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetően jó minőségű élelmiszereket állítanak elő, míg a szociális programokon belül egyebek között útkarbantartást végeznek, illetve illegális hulladéklerakó helyeket is felszámolnak
– hangsúlyozta Réthy Pál, aki a parlagfű elleni védekezési munkálatokat is hangsúlyosan említette. Idén országosan két ütemben, átlagosan több mint 8000 ember közfoglalkoztatásával valósultak meg a programok – mondta.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy
a közfoglalkoztatás alapvető célja a halmozott hátrányokkal érintettek reintegrálása, a visszavezetése a nyílt munkaerőpiacra. Ennek érdekében a BM 2015 óta indít országos közfoglalkoztatási mintaprogramokat a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatására, ezek keretében idén a fővárosban, valamint 17 vármegyében 37 közfoglalkoztató összesen 602 ember részére biztosított munkalehetőséget, ezáltal elősegítve a programban résztvevők megélhetését, társadalmi integrációját.
A helyettes államtitkár szerint a közfoglalkoztatásból történő kivezetés egyik lehetséges eszköze, hogy szociális szövetkezetben működtessék a korábban közfoglalkoztatási programok keretében létrehozott termelői kapacitásokat, ahol piaci bérért dolgozhatnak a korábban közfoglalkoztatott vagy álláskeresői státuszban lévők. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint jelenleg 220 közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezet működik az országban, amelyek tevékenysége jellemzően az élelmiszerfeldolgozás, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység és a BM illetékes szakterülete 41 szociális szövetkezetnél lát el állami képviselői feladatokat – tájékoztatott a helyettes államtitkár.
Elmondta, hogy idén egyebek között olyan közfoglalkoztatók részesülhetnek miniszteri elismerésben, akik a helyi igények figyelembevételével szakmailag kimagasló munkát végezve, jó gazda módjára, a lehetőségek mentén folyamatosan alakítják és fejlesztik a programjukat, amit szabályszerűen, pontosan valósítanak meg, konstruktívan együttműködve a támogatóval, emellett eredményesen koordinálják a közfoglalkoztatottak munkáját.
Kiemelte, hogy az idei díjazottak között négy felzárkózó település is található, az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiből. Bízom benne, hogy az elismeréshez tartozó díj összege hozzá tud járulni a közfoglalkoztatási programok, a létrehozott termelő kapacitások fejlesztéséhez, valamint a programban elért eredmények fenntartásához – fogalmazott Réthy Pál.
A díjátadót követően a résztvevők a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szimfónia programjában résztvevők előadását tekinthették meg, autentikus tánc és zenekari kísérettel. A program idei díjazottjai Tiszakécske, Nagypall, Gádoros, Boldva, Tiszapalkonya, Balástya, Mezőkomárom, Rábacsécsény, Báránd, Átány, Kenderes, Nógrádszakál, Kóka, Szőkedencs, Dombrád, Tiszaeszlár, Nagyszokoly és Berhida települések, valamint a Via-Bona Foglalkoztatási Nonprofit Kft. és a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. voltak.
