Kókuszos szaloncukrokat tesztelt idén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szervezet szakemberei összesen 19 termék laboratóriumi vizsgálatát végezték el – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Nébih.
A Szupermenta gyorstesztjében összesen 19 kókuszos szaloncukor szerepelt, melyek közül tizenöt cukorral, négy pedig édesítőszerrel készült. A dobozos és zacskós kiszerelésűek mellett lédig szaloncukrokat is vizsgáltak.
Fajtájukat tekintve tizenöt mártott és négy töltött szaloncukor vett részt a tesztben.
A termékek – megnevezésük alapján – különböző bevonattal rendelkeztek: hatnál tejcsokoládé, kilencnél étcsokoládé, négynél pedig kakaós (ét)bevonómassza takarta a kókuszos tölteléket.
A Nébih közölte: a laboratóriumaikban végzett élelmiszer-biztonsági és -minőségi vizsgálatok részeként ellenőrizték többek között a termékek cukor-, édesítőszer-, valamint transzzsír- és allergéntartalmát, továbbá a szemszám- és a bevonatarány vizsgálatát is elvégezték. Hatósági jelölés- és dokumentum-ellenőrzés ezúttal nem történt, de
a vizsgált élelmiszer-biztonsági és minőségi szempontok alapján a szakemberek minden eredményt rendben találtak.
A szakértő és laikus kóstolók pontozása alapján kialakult rangsorban a dobogó legfelső fokát a Spar kókuszos szaloncukor, étcsokoládéval 22 százalék mártott, lédig érdemelte ki, a második helyezést a Favorina kókuszos szaloncukor tejcsokoládéba mártva, 350 g érte el, a harmadik helyen pedig a Lissé szaloncukor kókuszos tejcsokoládéval mártott, 300 g végzett.
Honnan származik a szaloncukor?
A ma ismert szaloncukor története a formázott fondanttal kezdődött, amit Franciaországban már az 1890-es években is legalább tizenhétféle ízesítésben kínáltak tálkából, a szalonban, ahol a fenyőfát is felállították. Egyesek szerint az elnevezés is innen származik, mások
a nevet Jókai Mórtól eredeztetik, aki szalonczukedlinek hívta a selyempapírba csomagolt csemegét.
A csokoládéval bevont, fára akasztott édesség csak a hatvanas években kezdett el terjedni.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint tulajdonképpen magyar találmány, de nem tekinthető hungarikumnak. Készítésével egészen biztosan magyar cukrászok kezdtek el foglalkozni elsőként még az 1800-as években, és azóta is csak a magyarok készítik ebben a formában. A fenyőfa szaloncukorral díszítése is csak nálunk szokás, ezt eleinte csak a tehetősebb családok engedhették meg maguknak – írja a Metropol.
Mire érdemes figyelni szaloncukor vásárlásakor?
A lap összeszedte a legfontosabb szempontokat, amelyeket nem árt figyelembe venni szaloncukor vásárlásánál:
- Legyen szó bármilyen fajtáról, egy kiló termékben legalább 70 szemnek kell lennie.
- A megnevezésben meg kell jelölni a szaloncukor fajtáját.
- Mártott termék esetén utalnia kell a névnek arra is, mivel van bevonva,
- töltött termék esetén pedig a töltelék típusára is.
- A fantázianéven kívül a csomagolásnak tartalmaznia kell
- a termék pontos megnevezését,
- a gyártó, forgalmazó nevét és pontos címét,
- a minőségmegőrzési időt,
- az összetevők listáját,
- a gyümölcstartalmat töltött termék esetén,
- valamint az allergén anyagokat.
- Lehetőleg olyan terméket vegyünk, amelyen magyar nyelvű tájékoztató is van,
- kerüljük az „ízű” elnevezésű termékeket
- és kizárólag sértetlen csomagolású édességeket tegyünk a kosarunkba,
- lehetőleg válasszunk valódi csokoládéból készült vagy azzal bevont terméket,
- aki marcipános szaloncukrot venne, válasszon magas mandulatartalmút.
Az év szaloncukra
Idén ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amelyen a hazai szaloncukrokat gyártó cukrászdák és gyártók szaloncukrai vettek részt.
A győzteseket 157 szaloncukor közül választották, nyolc kategóriában.
Az Év Szaloncukra 2024 címet idén a maklári Stühmer körtezselés-muskotályos szaloncukra nyerte el,
a második helyezett a gyulai Kézműves Cukrászda Bailey’s kávés szaloncukra lett, míg a harmadik a Sulyán Cukrászda készítménye.
