Bemutatta stratégiájának cselekvési irányait az Illegális Dohány Elleni Munkacsoport, melyben kiemelt hangsúlyt kap a nemzetközi és a hazai együttműködés fokozása – számolt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a JTI Hungary tájékoztatójáról a Világgazdaság.
A szereplők legfőbb célja a hazai együttműködés fokozása az illegális dohánykereskedelemmel szemben. Patócs Krisztina pénzügyőr alezredes szerint ezt úgy érnék el, hogy megosztják az információkat a piaci szereplőkkel, valamint a NAV adószakmai, rendészeti és bűnügyi szakterületei között. Az alezredes arról is beszélt, hogy szakmai tevékenységük fókuszában hat cselekvési irányt határoztak meg, amelyek között meghatározó tényező az együttműködés.
A NAV-on belül
folyamatosan emelkedik az illegális dohánytermékekkel kapcsolatos jogsértések felderítése, ami egyértelműen a hatékonyság javulását mutatja.
Míg tavaly egész évben két cigarettagyárat számolt fel a NAV, addig idén október végéig három üzemet és egy nagyobb raktárat derítettek fel. Szeptemberig közel százmillió szál cigarettát foglaltak le, ami a tavalyi egész évhez képest 166 százalékkal nagyobb mennyiség.
A cigaretta mellett a legális piacon meghatározó arányú fogyasztási dohány lefoglalt mennyisége is meghatározó,
több mint 95 tonna illegális dohányt vontak ki a feketepiacról.
Az illegális kínálat csökkentése mellett prevenciós, figyelemfelhívó anyagokat is eljuttatnak a feketepiac veszélyeiről a médiához, tanórák keretében szólítják meg a diákokat országszerte. Érzékelhető, hogy óriási igény mutatkozik a társadalom tájékoztatására annak kapcsán, hogy milyen egészségre káros hatásai vannak az illegálisan előállított, az illegális forrásból beszerzett dohánytermékeknek, különösen a fiatalkorúak körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő alternatív gyártmányok esetében.
Az alezredes beszélt az „üres cigarettásdoboz kutatásról” is, ami releváns képet ad az illegális dohánykereskedelem helyzetéről. – A felmérés során üres, közterületeken eldobott cigarettásdobozokat vizsgálnak be laborban, és megállapítják, hogy eredeti, hamisított vagy nem magyarországi adózású termékről van-e szó – magyarázta Patócs Krisztina.
Mint mondta, a kutatás az illegális kereskedelem mértékének és trendjeinek pontos megismerését szolgálja, amelyet a NAV és az iparági szereplők közösen használnak fel a bűnszervezetek elleni fellépés során. Kiemelte, a vizsgálatok nemcsak a nem adózott termékek arányát tárják fel, hanem azok származási helyét és eredetiségét is. Az iparág képviselői remélik, hogy a kutatás eredményei új lendületet adnak a küzdelemnek, és a jövőben csökkenni fog a nem adózott dohánytermékek aránya, miközben a hazai piac tisztulása folytatódik.
A JTI készített saját kutatásokat is, ezek nemzetközi adatok, de nincs okunk feltételezni, hogy a magyar fogyasztási szokások ettől különböznek. – Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a dohánytermékek online vásárlása illegális. Hazánkban kizárólag nemzeti dohányboltokban lehet törvényes úton ilyen termékekhez hozzájutni – fogalmazott Szabó Márk, a JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolatok menedzsere. Hangsúlyozta:
az öt legnagyobb dohányipari cég megbízásából végzett 2024-es felmérés szerint Magyarországon az illegális dohánytermékek aránya rekordszintű:
a cigaretták 17,2 százaléka nem adózott, ezen belül 12,7 százalék hamisítvány. A hevített dohánytermékeknél ez az arány 4,5 százalék. Az elemzés az eldobott dobozok gyűjtésén és statisztikai vizsgálatán alapul, több mint ötven település bevonásával. A JTI számításai szerint az illegális cigarettapiac évente több tíz milliárd forintos bevételkiesést okoz a költségvetésnek.
