Magyarország a NATO élcsapatában

A nemzeti össztermék 2,1 százalékát költötte idén Magyarország a védelmi kiadásokra, ezt várhatóan jövőre is tudják tartani a Magyar Honvédségnél.

20241204 Győr Légvédelem fegyvernemi nap Tüzéravatás pálinkával a győri laktanyában Fotó Molcsányi Máté MM Kisalföld Fotó: Molcsányi Máté

Magyarország megbízható szövetséges, teljesíti a kötelezettségvállalásokat, a bruttó nemzeti termék (GDP) több mint két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, miközben a tagállamok egynegyede máig nem tett ennek eleget 

– hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO külügyminiszteri tanácsülését követően. Megemlítette azt is, hogy több mint ezer magyar katona szolgál a szövetség misszióiban, és a hadsereg modernizációjában is a második helyre kerültünk a tagállamok között.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a honvédségről is nyilatkozott                                            Fotó: Bodnár Boglárka/MTI

A katonai kiadásokról szóló adatbázisok szerint hazánk valóban a GDP-je 2,1 százalékát fordította katonai kiadásokra már 2023-ban, meghaladva a NATO követelményét, és ezt tartotta idén és vélhetően megőrzi jövőre is. 

Eközben nagyjából egymilliárd euró értékben importált német fegyvereket, amivel Ukrajna és Norvégia után a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlójává vált. A haditechnikai fejlesztéseink megrendelései egy komoly együttműködés részét képezik többek között a Rheinmetall nevű német társasággal, amely üzemet is nyitott hazánkban, ahol Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártanak, emellett pedig más hazai harckocsifejlesztésben és páncélozott járműépítésében is részt vesz, és helikopter-alkatrészek gyártása is kezdődött az Airbusszal együttműködésben.

Kétezermilliárdos költségvetés 

A Honvédelmi Minisztérium jövőre is komoly büdzsével gazdálkodhat a 2025-ös költségvetési tervezet szerint, a szaktárca 1939,4 milliárd forintot kap a kiadásaira. Ehhez hozzátartozik azonban az is, hogy a költségvetésben történt egy technikai jellegű változás, az eddig a honvédelmi alaphoz tartozó kiadások átkerültek a HM kiadásai közé. A védelmi kiadásokra jövőre 1753 milliárd forintot költhetnek el, a további források arra mehetnek el, hogy a tárcához kerül a katonai oktatás és a sport is. 

A jövő évre vonatkozó tervekből a legnagyobb részt a HM-hez és a kapcsolódó szervezetekhez köthető működési és személyi kiadások, ágazati célelőirányzatok és a tárca által nyújtott támogatások teszik ki. 

Ez összesen 1752,3 milliárd forint. Ez a tétel 2024-ben 417,78 milliárd forint volt, vagyis a honvédelmi alapba tartozó tételek döntő része ide lett átcsoportosítva. A minisztérium igazgatására és az egyéb HM-szervezetek működtetésére összesen 163,5 milliárd forintot szán a kormány, a Magyar Honvédség működtetésére pedig 934,74 milliárd forintot. Ebből 321,96 milliárd jut a személyi juttatásokra, és 612,78 milliárd az egyéb működési kiadásokra, például eszközbeszerzésre. A Magyar Honvédség és egyéb HM-szervezetek beruházásaira 534,98 milliárd forintot fordít a költségvetés.
Érdekes megvizsgálni azt is, hogy ez GDP-arányosan mit jelent a többi tagállamhoz képest. 

A Magyar Honvédség Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár lövészetének zárógyakorlata a hajmáskéri Nullponti Lő- és Gyakorlótéren                Fotó: Havran Zoltán 

Nagyhatalmak is lemaradtak hozzánk képest

A 2024-es adatok szerint számos tagállam még csak meg sem közelíti a magyar szintet ebből a szempontból. Lemarad a védelmi kiadások tekintetében például Magyarországtól Belgium (1,3 százalék), Franciaország (2,06 százalék), Törökország (2,09 százalék), Olaszország (1,49 százalék), Portugália (1, 55 százalék), Spanyolország (1,28 százalék), Szlovénia (1,29 százalék), Szlovákia (2 százalék) és Horvátország (1,81 százalék) is. 

A térségben csak néhányan előzték meg hazánkat, és nem jelentős mértékben, a honvédelmi kiadásaikban, ha az idei GDP-arányos ráfordításokat nézzük.

Például Németország (2,2 százalék), Nagy-Britannia (2,33 százalék), Románia (2,55 százalék) és az észak-európai országok, mint Svédország (2,14 százalék), Dánia (2,37 százalék), Finnország (2,41 százalék) vagy Észtország (3,43 százalék). Közép-Európában a legtöbbet – a GDP-je 4,12 százalékát – Lengyelország fordította a katonai kiadásokra. 

 

Újabb tájékoztatás a hekkertámadásról
 

– A honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a nemzetbiztonsági bizottságban ad majd tájékoztatást a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hekkertámadásról. A parlamenti frakciók – amelyeknek nincs képviselőjük a bizottságban – delegálhatnak majd egy-egy, a megfelelő ellenőrzésen átesett képviselőt – adott tájékoztatást Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament igazságügyi bizottságának meghallgatásán. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a közelmúltban zsarolóvírus-támadás érte a magyar fegyveres testületeket kiszolgáló Védelmi Beszerzési Ügynökséget (VBÜ). Az ügy kapcsán kedden ülésezett a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, az ott történteket 2053-ig titkosították. Az érzékeny információkat is tartalmazó fájlokról november elején közzétettek néhány képernyőmentést is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elismerte, hogy kikerülhettek adatok az ügynökségtől, de közölte: nem sikerült megszerezni államtitkokat sértő információkat, és hogy az ügyben nyomozás folyik.

Borítókép: Győr, Légvédelem fegyvernemi napja – Tüzéravatás (Fotó: Kisalföld/Molcsányi Máté)