Óriási erőfeszítéseket tesz a kormány, hogy honvédelemre fordítsa a GDP 2,1 százalékát

– Tüdőn lőné a magyar gazdaságot, ha a GDP öt százalékát kellene fordítani honvédelemre, ahogyan azt a sajtóhírek szerint Donald Trump igényelné a NATO-tagállamoktól – jelentette ki Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján. A Magyar Honvédség fejlesztésére eddig is erőn felül költött a magyar kabinet, hogy elérje a NATO elvárásainak megfelelő szintet, így minden eddiginél nagyobb haderőfejlesztés indult el Magyarországon.

Már tizennégy modern Airbus katonai helikopter került állományba a honvédségnél Fotó: Új Néplap/Mészáros János

Hat fegyvergyár Magyarországon

Az erőn felüli erőfeszítéseknek (Európa második legdinamikusabb haderőfejlesztésének) része az is, hogy hazánk újra talpra állította a fegyveripart. Az utóbbi hét évben már hat fegyvergyár épült Magyarországon, köztük Európa legmodernebb és egyik legnagyobb lőszergyára is – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.

A fegyvergyárak mindegyike vagy NATO-szövetséges cégével vegyesvállalat, vagy izraeli kooperáció. 

Fotó: Bús Csaba

A Világgazdaság összegyűjtötte az utóbbi évek projektjeit, de megjegyezték, a listán helyet kapott a szegedi, elsősorban nem katonai fejlesztés, és egy régebbi üzem is. Zalaegerszegen lánctalpas és kerekes járműveket, Várpalotán lő- és robbanószereket gyártanak, míg Kaposváron kiegészítő radar- és fegyverrendszerek integrációját végzik el. Győrben páncélozott harcjárműveket, Kiskunfélegyházán kézi lőfegyvereket, Gyulán civil és katonai helikopterek alkatrészeit készítik, Nyírtelken radarokkal, Szegeden pedig lézertechnológiá­val foglalkoznak. Demkó Attila arra is felhívja a figyelmet, hogy ezen gyárak mindegyike NATO-kompatibilis lőszert vagy fegyvert gyárt.

Eközben természetesen 2024-ben folytatódott az előző években megrendelt fegyverek beérkezése is a Magyar Honvédség csapataihoz. A modern harci eszközök a Honvédelmi és haderőfejlesztési program részeként a Magyar Honvédség képességeinek korszerűsítését, olyan jelentős elrettentő erejű haderő építését szolgálják, amely képes garantálni Magyarország biztonságát és szuverenitását a mai, háborúkkal teli világban.

Új tankok és lövegek

A tatai dandárhoz a meglévők mellé további Leopard 2A7 harckocsik, Wisent 2 műszaki vontató harcjárművek és egy PzH 2000 önjáró tüzérségi löveg érkezett. A NATO-nak felajánlott nehézdandár gerincét jelentő, legmodernebb Leopard 2A7HU harckocsikból tavaly ilyenkor még csak öt volt Tatán, azonban idén decemberre a beérkezett új Leopard 2-esek száma 33-ra emelkedett. Meg kell jegyezni, hogy a dandárnál még 12 darab korábbi, felújított Leopard 2A4HU is szolgál, nem beszélve a T–72-esekről.

A PzH2000-esből egy darab érkezett, ezzel teljessé vált a tatai páncélozott önjáró tüzérosztály. Az ezred szintű alegységben a világ egyik legmodernebb lánctalpas tüzérségi eszközéből 24 darab szolgál. A 44 Leopard 2A7HU harckocsi és 24 PzH 2000 önjáró löveg beszerzéséről még 2018 decemberében született meg a szerződés.

A fenti páncélosokon kívül szintén Leo­pard 2-es alvázra épülő műszaki mentő és hídvető lánctalpasok is érkeznek a Magyar Honvédséghez ­2028-ig. A megrendelt öt Wisent 2HU-ból már két darab, a három Leguan 2HU hídvető harcjárműből pedig már legalább egy megérkezett. A Leopard 2 harckocsi alvázára épült Wisent 2 képes megrongálódott, elakadt harcjárművek mentésére és vontatására, de daruzásra, árokásásra, aknák kifordítására alkalmas eszközökkel is fel lehet szerelni. A tatai dandárhoz júniusban egy igen különleges nagymacska, egy Leopard 2 vezetésoktató jármű is érkezett. A harckocsi alvázon a torony helyett egy vizsgáztatói, oktatói kabin kapott helyet, nem véletlenül hívják a ritka járművet „pápamobilnak” is.

Novemberben újabb 15 Gidrán páncélozott terepjáró harcjármű érkezett Tatára. A páncélosdandárnál a Gidránok elérték a tervezett darabszámot, 48 teljesít belőlük szolgálatot. A tüzéreknél 38 különböző konfigurációjú, a lövészeknél tíz Gidrán található. Folyamatosan érkeznek Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek Hódmezővásárhelyre, az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz. A több mint kétszáz darab Lynx nagyobb része a Rheinmetall zalaegerszegi üzemében készül, ahol idén július 24-én adták át hivatalosan is az első Magyarországon készült Lynx harcjárművet a Magyar Honvédség számára.

Helikopterek az Airbustól

A légierőnél is folyamatosan érkeznek a megrendelt eszközök. Az Airbus H225M közepes katonai helikopterekből tavaly ilyenkor még csak hat darab volt Szolnokon, azonban néhány héttel ezelőtt a legutóbbi két H225M helikopter megérkezésével megrendelt 16-ból már 14 a Magyar Honvédségnél van.

Szeptember elején megérkezett a brazil Embraer üzeméből az első magyar KC–390-es. A Magyar Honvédség két KC–390-es repülőgépet vásárolt, mivel ehhez a repülőgéphez hasonló teherszállító gépei még nem voltak a légierőnek. A KC–390-es repülőgépek a Magyar Honvédség légierejének első igazi hadszíntéri szállító repülőgépei. Olyan képességekkel – például légi utántöltés, egészségügyi evakuáció, harcjármű szállítása, stb. – ruházzák fel a honvédséget, amelyekkel a hadrendből néhány éve, több mint negyven év szolgálat után kivont An–26-osaink nem rendelkeztek. A ­KC–390-es a mérete, sebessége, a hatósugara és a szállítható teher tömege alapján is felülmúlja az elődje képességeit.

Korszerű légvédelem

Júniusban hivatalosan is átadták a Magyar Honvédség új, az izraeli IAI ELTA cég és a Rheinmetall Canada által gyártott ELM–2084 típusú mobil, háromdimenziós, réskitöltő radarját az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ laktanyájában, Veszprémben. A megrendelt tizenegy komplexum mindegyike három eszközből: antennarendszerből, hadműveleti-kezelői kabinból, és az áramellátást biztosító rendszerből áll. Az új rádiótechnikai eszköz az eddig rendszerben lévő orosz technikákhoz képest nagyobb felderítési távolság mellett, nagyobb érzékelési képességgel is rendelkezik, emellett háromszor nagyobb antennaforgási sebessége, háromszoros adatfrissítést eredményez, mely jelentősen lerövidíti a légicélok felderítését. Nem csak a korábban megrendelt fegyverek, felszerelések érkeztek idén, február 23-án szerződés született a 2026 után magyar állam tulajdonába kerülő eddig lízingelt 14 Gripen repülőgép műszaki támogatásának 2036-ig történő meghosszabbításáról. A megállapodás értelmében négy darab együléses Gripen C vadászrepülővel bővül a vadászgépflottánk 2025–26 között.

Emberek a „vasra”

Az idei évben az állománylétszám növekedése is jól mutatja, a Magyar Honvédség felébredt „Csipkerózsika-álmából”. Még 2023-ban hirdette meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Embert a vasra! kampányt, amelyben az új, legmodernebb beszerzett eszközökre toboroztak legénységet. Az év novemberében a Panzerhau­bitze 2000 önjáró lövegek kezelésére kezdtek el toborozni jelentkezőket, mintegy 737 ezer forintos bruttó illetményért.

A kampány sikerességét jól szemlélteti, hogy két nap alatt mintegy 500 fiatal szerelt fel idén februárban a tatai MH. Klapka György 1. Páncélosdandárhoz, augusztusban pedig a Lynx KF–41 típusú páncélozott harcjármű legénységi kiképzésére több mint hetvenen vonultak be Hódmezővásárhelyen az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz.

Több ezren csatlakoztak a területvédelmi erőkhöz. Fotó: Ladóczki Balázs

A honvédelmi miniszter december 10-én, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén elismerően szólt a területvédelmi tartalékos toborzás eredményeiről is, amelynek kapcsán rámutatott: a területvédelmi haderő most egy önálló komponense honvédségnek, és a teljes országot lefedi a hét területvédelmi ezred. Felhívta a figyelmet arra, hogy néhány hónap alatt 3500 magyar fiatal csatlakozott a területvédelmi erőkhöz, és folyamatos a kiképzésük. 

– Amióta Magyarország áttért az önkéntes területvédelmi rendszer szervezésére, azóta ilyen rövid idő alatt ennyien nem csatlakoztak a honvédséghez – mutatott rá. A „Szeretem. Megvédem!” felhívással indult területvédelmi tartalékos toborzókampányra jelentkezők a civil életükhöz igazodva alapvetően hétvégén tudnak részt venni kiképzéseken, gyakorlatokon, felkészítéseken.

Területvédelmi tartalékosként anyagi megbecsültséget is biztosít a Magyar Honvédség. A honvédelmi miniszter a toborzás kezdetén bejelentette, új ajánlati csomagot nyújtanak a jelentkezőknek: évi bruttó hatszázezer, azaz havi ötvenezer forintot kapnak az alapkiképzés után, a szerződéskötési díj bruttó 150 ezer forint, és bruttó ötszázezer forint ajánlási bónusz jár. Ezt akkor kapja meg a tartalékos, ha az általa toborzott új tag elvégzi az alapkiképzést. A felsőoktatásban tanulók havonta bruttó 160 ezer forint, a szakképzésben tanulók bruttó 110 ezer forint ösztöndíjra jogosultak, amennyiben tanulmányaik alatt szolgálatot vállalnak. A honvédelmi miniszter októberben közösségi oldalán felhívta a figyelmet arra is, a nyáron toborzott tartalékosok több mint tíz százaléka, több százan igazoltak át a hivatásosok közé. Ezt pedig szerinte a kiképzés rugalmas rendszere teszi lehetővé. A fenti adatokból tehát kiderül, hogy a miniszterelnök közlésének megfelelően óriási erőfeszítéseket tett a kormány, akár csak az idei évben is, a haderő megerősítése érdekében, ezzel elérve, hogy a nemzeti össztermék 2,1 százalékát fordítsuk honvédelemre, megelőzve ezzel számos európai ­uniós tagállamot.